2007

Vár millió téglából


gyori-var

Győrben már a keltáknak is volt valami megerődített helyük, és persze a rómaiak is erődöt emeltek a Rába és a Duna összefolyásánál. Aztán jöttek az avarok, a frankok, a magyarok, majd a törökök. De a várat maga a nagy Napóleon is ostrom alá vette. És akkor már le is romboltatta.

Bizony, a mai Győr városmagjának a helyén már a ki tudja, hogy honnan induló keltáknak is volt településük, amit Arrabonának neveztek. Aztán jöttek Róma légiói, és a kelták megszöktek vagy megszoktak, de a város neve a római időkben is maradt Arrabona. És virágzott is, majd a nagy Római Birodalmat meggyengítette és kettészakította a népvándorlás, a légiók pedig valamikor a Krisztus utáni 4. században kivonultak innen is, nem védték tovább kőből emelt castrumukat. Amiből aztán az avarok igazi avar gyűrűt, földvárat építettek. Ezt pedig maga Nagy Károly ostromolta meg 791-ben, sikerrel. De a frankoknak sem volt itt sokáig maradása, mert jöttek a magyarok, és Géza fejedelem ide telepítette Geur lovagot, aki új nevet adott a helynek. Később már a Káptalandombra épült várban ispán lakott, a székesegyházban pedig püspök misézett Szent István révén. Aki jobb híján Orseolo Péterre bízta az országot, és meg is lett a baj. Jött az 1043-as esztendő, és az elűzött Péter király mellett III. Henrik német római császár hadai érkeztek Győr alá, ahol Ménfőnél tönkreverték Aba Sámuel csapatait. A város is a császáré lett egy időre, de aztán helyreállt a rend, a magyar uralom. Aztán keresztes hadjáratok idején két győri püspök is felvette a keresztet, majd eljöttek idáig a tatárok is. De még előttük a segítőkész Frigyes herceg foglalta el a várat és a tövében meghúzódó várost. Frigyes katonáira aztán a helyiek, ahogyan Rogerius leírja, rágyújtották az épületeket. Amiket 1256-ra a székesegyházzal együtt újjá is építenek a város lakói. Ekkor készül el a ma is látható négyemeletes lakótorony elődje a mindenkori püspök számára. Az 1271-ben városi rangot kapó Győr aztán az útjába kerül a császárságra törő cseh Ottokárnak is, három évig csehek ülnek benne, hogy aztán Kun László lovassága Morvamezőnél elhozza Ottokár álmainak a végét.

gyori-varA várfal és a Vaskakas taverna (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND)

Ezután Zsigmond lányának, Erzsébet királynénak lesz menedéke, aki után a várkapitány III. Frigyesnek játssza át a várost. Frigyestől a helyi püspök és a káptalan vásárolja vissza jó pénzen, és ezután a török időkig hellyel-közzel béke volt Győrben is. Az első, Bécs elleni hadjárat idején a kapitány, Lamberg Kristóf félelmében felgyújtatja a várat, de már 1537-ben megindulnak az erődítési munkálatok. A minden oldalról vízzel is védett, hét olaszbástyával megerősített várat 1561 és 1575 között Pietro Ferrabosco tervezte, de 1594-ben Szinán nagyvezír egy hónapos ostrom után simán elfoglalta. Igaz, ezért Hardegg várkapitány a fejével fizetett, de a vaskakas felkerült a Dunai-kapura. És ott is volt négy esztendeig, közben Mehmed győri beglerbég megerősítette a falakat, és kijelentette: akkor lesz Győr ismét keresztény, ha az általa építtetett Dunai- vagy Vízi-kapu tornyán lévő vaskakas megszólal.

gyori-varA török idők vára metszeten (Wikipédia)

A kukorékolás megvárása helyett Pálffy Miklós főkapitány úr és Schwarzenberg generális március 27-én éjszaka petárdával berobbantotta a Fehérvári kaput, és levágták a részeg álmát alvó őrséget. 1700 török hagyta ott a fogát, és 188 ágyú is a zsákmányhoz tartozott. 1683-ban aztán a Bécs felé tartó Kara Musztafa ostromolgatja, de fontosabb neki a császárváros. Aztán a kurucok meg sem próbálkoztak vele, csak 1809. június 14-én, az utolsó nemesi felkelés veresége után kezdik el ostromolni a franciák, és 10 nap múlva már Napóleon éjszakázik benne, hogy kiáltványt fogalmazzon a magyarokhoz. A kivonuló franciák aztán itt-ott felrobbantják a falakat, így 1820-ban Bécs akaratára meg is kezdik a bontását. Mivel milliónyi téglából épült, egészen 1898-ig eltart a munka, ami megmaradt mégis, az némely Dunára és Rábára néző fal, no meg egy magas vízállás esetén a Rábába lógó bástya.

Címlapkép: A Rábába lógó bástya (egykor.hu)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2018.04.26