Hazánk egyik leglátogatottabb kiállítóhelye gyönyörű természeti környezetben található, mely egész éven át tartalmas látnivalót kínál. 1982-ben hozták létre Csongrád megyében a szabadtéri néprajzi múzeumot és kirándulóhelyet, melynek legismertebb kiállított műve egy csodálatos körkép: Feszty Árpád monumentális alkotása, A magyarok bejövetele.

A történeti hagyomány szerint a honfoglaló magyarság első „országgyűlésének és törvényalkotásának” helyszíne Ópusztaszer volt. Első írásos említése 1200 körül, Scerii néven bukkan fel egy oklevélben. A történészek szerint Ond vezér és Etele fia telepedett meg itt. A török hódoltság végéig virágzó falu volt, a 15. században mezővárosként működött. Anonymus szerint Ópusztaszer neve onnan ered, hogy amikor a honfoglalók a területre értek, a vezérek gyűlést tartottak ezen a helyen, azaz szerét ejtették az alakuló nemzet dolgainak, ennek emlékére a helyet Szernek nevezték el. A korábban kialakult szokásjogot törvényekkel egészítették ki, valamint Árpád birtokokat adományozott vezéreinek. Valószínű, hogy Anonymus a „szer” szó „szerét ejteni valaminek” jelentése miatt tette meg a helyet e kiemelkedő jelentőségű esemény helyszínévé. A „szer” szó valójában finnugor eredetű, jelentése „sor, rend, rész”, és a honfoglalás korában a nemzetség, a kiterjedt család települését jelenthette. A mai Ópusztaszer helységnév 1974-től különbözteti meg a híressé vált települést a tőle tíz kilométerre lévő mai Pusztaszer nevű falutól.

A szabadtéri néprajzi múzeumok közül az első a stockholmi „Skanzen” megnyitása volt 1891-ben. Zalaegerszegen 1968-ban nyílt meg a Göcseji Falumúzeum, Szombathelyen 1973-ban a Vasi Múzeumfalu, közben Szentendrén is megkezdődött a Szabadtéri Néprajzi Múzeum építése. Ez a hely 1896-ban, a honfoglalás ezredik évfordulójának ünnepi hangulatában került először igazán a figyelem középpontjába. Az első ásatások után ekkor körvonalazódott egy emlékpark gondolata, de csak majdnem száz évvel később, napjainkra vált valósággá. Az emlékparkot 1982-ben alapították, azóta szabadtéri skanzenként és néprajzi múzeumként működik.

Az ópusztaszeri nemzeti emlékhely létrehozását a honfoglalás tiszteletére az 1970-es évek elején Erdei Ferenc szociográfus kezdeményezésére kezdték megtervezni és kialakítani. László Gyula régészprofesszor javasolta, hogy az emlékparkban a Feszty-körképet is állítsák fel (a lenti képen), amely egy különleges épületben, a Rotundában tekinthető meg (a fenti képen). Feszty Árpád párizsi útja során látta „A francia hadsereg” című monumentális körképet. A festő apósától, Jókai Mórtól kapta a tanácsot, hogy örökítse meg a honfoglalást, hiszen közeledik a millennium. 1893-ban kezdett hozzá a honfoglalás eseményeinek megfestéséhez. A történeti hűség kedvéért még a Vereckei-hágóhoz is elutazott, kikérte történészek, régészek véleményét is, de a korabeli magyarok fegyverzetéről, ruházatáról akkoriban még keveset tudtak. Az egyedülálló, monumentális alkotás a magyarok bejövetelét mutatja be a Kárpát-medencébe.

A hatalmas panorámakép – 120 méter hosszú, 15 méter magas és 38 méter átmérőjű – kört formáz, Feszty Árpádot több festőtársa segítette: Mednyánszky László és Vágó Pál is, előbbi a tájképi részletek, utóbbi pedig a lovas csatajelenetek megfestésében. A hatalmas vállalkozás másfél esztendeig tartott, először a Városligetben állították ki. Az avatóünnepségre 1894. pünkösd vasárnapján került sor. A festményt egy üvegkupolás épületben állították ki, a mai Szépművészeti Múzeum helyén. Az egész országból érkeztek emberek a festmény megtekintésére. Az 1896-os millenniumi kiállítás látogatóinak zöme a körképet is megcsodálta. A festményt 1898-ban a londoni világkiállításra szállították, de csak 1909-ben hozták haza Budapestre, ahol a Szépművészeti Múzeum építése miatt az üvegkupolás épület telkét kisajátították. A körképet egy ideiglenes, fából készült épületben helyezték el.

A második világháború idején, Budapest ostroma alatt súlyosan megsérült, mert a körkép épületét bombatalálat érte. 1945-ben nyolcméteres csíkokra szabdalták, fahengerekre göngyölték, és különböző raktárakban tárolták, ezért állapota tovább romlott. Az 1800 négyzetméteres festményből megmaradt, mindössze 730 négyzetméternyi vászonfelület 1974-ben Szegedre került, ahol magyar szakemberek végeztek rajta állagvédő restaurálást. A körkép teljes helyreállításán 1990-től négy éven át az Ars Antiqua lengyel restaurátorcsoport dolgozott. Az újjászületett Feszty-körképet 1995. július 14-én avatták fel, a közönség előtt augusztus első napján nyitották meg Ópusztaszeren a festménynek helyet adó épületet, a Rotundát. A látogatók számára fél óra áll rendelkezésre, hogy megtekintsék a hatalmas panorámaképet, melynek népszerűsége a mai napig töretlen, eddig 4 és fél millióan látták. A Rotundában más állandó és időszaki kiállításokat is megtekinthetünk, mint pl. A világ körképei, amely 34 körképet mutat be a 19. századból. A Panoptikumban huszonkét magyar történelmi személyiség viaszszobra tekinthető meg. A Promenád korhű ruhába öltöztetett viaszfigurákkal ábrázolja a Monarchia városi utcáit. Az állandó kiállítások nemzetünk történelmét a honfoglalástól egészen az újabb korokig mutatják be.

Az ópusztaszeri gyűjtemény tervezését 1973-ban indította el Dr. Juhász Antal néprajzkutató. A fő törekvés az volt, hogy Dél-Alföld mezővárosi és tanyai portái, népi építészetének jellegzetességei kerüljenek bemutatásra a XIX. századtól az 1930-as évek végéig terjedő időszakban, a berendezések pedig a századforduló és a második világháború előtti évek tárgykultúráját mutatják be, „élő skanzen” várja a látogatókat. Dél-Alföld parasztságának nagy része még a XX. század elején is városokban és tanyákon élt.

A skanzen 19 épületegyüttessel az ország különböző tájait mutatja be, a látogató betekinthet a 19. századi falvak és tanyavilág mindennapi életébe, a különféle mesterségekbe, láthat iskolát, postát, szatócsboltot, szélmalmot, kisvasutat, pékműhelyt, kocsigyűjteményt és mezőgazdasági gépeket. A régi házak között járva a látogatók részesei lehetnek az egykori paraszti világnak, ahol sokoldalúan mutatják be elődeink életmódját, ezen időszak jellegzetes alakjait. A tanyasi iskolában lehetőség nyílik részt venni egy múltidéző tanórán is.

A vízügyi kiállítás az ember és víz kapcsolatát mutatja be, a hajóépítésnek és halászatnak állít emléket. Az 1879-es szegedi nagy árvíz tanúi is lehetünk egy fény- és hangeffektusokkal ellátott makett segítségével. A koronás jurtában (a lenti képen) egy hatalmas, i. sz. 200 körül kikelt és 1956-ban elpusztult fa évgyűrűin a magyar történelem fontos évszámait jelölték. Az eurázsiai sztyeppék világa éled fel a Nomád Parkban, ahol a honfoglaló magyarok hadi kultúrájával és mindennapjaival találkozhatunk. A Szer Monostor és Romkert a középkorba vezet bennünket. Az emlékpark területén egykor egy hatalmas monostor állt, amely a Duna-Tisza közének meghatározó, központi szereppel rendelkező intézménye volt.

Ópusztaszer 1995 óta egyúttal a magyarság nemzeti összetartozásának is meghatározó helyszíne, az 1896-ban emelt Árpád-emlékművel és emlékoszloppal (a lenti képen), de több emlékmű is található a park területén. A honfoglaló magyarok első országgyűlésének helyszínén a millennium óta tartottak ünnepségeket. 1897-ben Árpád vezér tiszteletére emlékművet állítottak, azzal a céllal, hogy tisztelete kapcsán újjáéledjen a nemzeti érzés, a magyarság összetartozása. Az emlékparkot az Országgyűlés 2011-ben nemzeti emlékhellyé nyilvánította, hazánkban jelenleg tizenegy nemzeti emlékhelyet tartanak nyilván.

A természet szerelmeseinek a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet nyújt gazdag látnivalót. A Csillagösvény, a különleges sövénylabirintus 2011-ben nyílt Ópusztaszeren, az emlékpark mellett. A sövénylabirintus egy mérnöki precizitással megtervezett fagyal-ültetvény. A legendás csodaszarvast formázó sövényfalak 3 és fél kilométer hosszan kanyarognak.

Az emlékpark számos rendezvénynek is otthont ad. Húsvétkor a skanzenben a régi paraszti világ húsvéti hagyományait idézik fel. Májusban a nem messze született híres betyárnak, Rózsa Sándornak állít emléket a Betyártoborzó. Itt rendezik meg évente az íjásztalálkozót Kárpát-medence íjászai, valamint a motoros országgyűlést a motorosok. Júniusban zajlik a Nemzetközi Néptánc Találkozó. Augusztus 20-án Szent István-napra kerül sor, és augusztusban zajlik még a dinnyenap, októberben pedig a paprikanap. Lovasbemutatókat is gyakran tartanak.

Az „Ópusztaszer hazavár!” gondolat több mint egy szlogen. Az emlékhely ezt filozófiájának tartja, valóban olyan hely, ahol a tudás, a kultúra, valamint a hagyományőrzés és kikapcsolódás egyaránt teljesül. Az emlékpark jelenleg az egyik leglátogatottabb múzeumi kiállítóhely Magyarországon. A felnövekvő generáció számára egy történeti kirándulás, érdekes turisztikai célpont. A nemzeti összetartozás elmélyítésében az emlékhelyek, örökségek megismerése és látogatása rendkívül fontos a fiatalok számára. Közös célunknak kell lenni, hogy aki magyarnak született, az a szülőföldjén is megőrizhesse magyarságát.

Sulyok Attiláné

Források: opusztaszer.hu, sulinet.hu, intezet.nori.gov.hu, utazik.hu

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép; 8. kép.