Az érettségi után először a műegyetemre, majd egy mintarajztanodába iratkozott be, hogy rajztanár lehessen. Itt három évig tanult, közben pedig dolgozott is. Már ekkor próbálkozott a szobrászattal: A sziklához láncolt Prometheus című művével ösztöndíjat nyert a bécsi művészeti akadémiára, ahol E. Hellmer tanítványa lett. 1880-ban Münchenbe utazott, itt Witmann és Wagmüller voltak a mesterei. Fontos elhatározása volt eredeti családi nevének, a Mayernak Zalára változtatása, melyet a belügyminiszter 1883-ban engedélyezett. Münchenből 1884-ben tért haza Budapestre. Húga halála után feleségül vette a nála huszonnégy évvel fiatalabb Klug Klotildot.

1898. január 16-án a Stefánia út és István út sarkán, a Városliget közelében hitelből vásárolt egy hatszázötven négyszögöles telket, ahol Lechner Ödön tervei alapján 1898-1900-ban megépíttette hazánk első, európai viszonylatban is jelentős, reprezentatív műteremvilláját, amelynek belső berendezését Thoroczkai Wigand Ede tervezte. Huszár Adolf halálával a szoborbizottság őt kérte fel az aradi vértanúk emlékének elkészítésére: az emlékművet 1889-ben állították fel, és a szoborcsoport egyik alakjával, a „Harckészséggel” elnyerte a művészeti nagy aranyérmet is. Majd 1892-ben a budai várban felállították honvédszobrát. Az ő alkotása a Kossuth téri Andrássy Gyula-emlékmű is, amelyet sokan a legszebb magyar lovas szobornak tartanak.

1894-ban monumentális feladattal bízták meg, a nagy millenniumi emlékmű elkészítésére kapott felkérést. Gábriel arkangyal szobrát, a Háború és Béke szoborcsoportot, négy királyszobrot (Nagy Lajos, Hunyadi Mátyás, Mária Terézia, Ferenc József) és minden domborművet ő mintázott meg. A Hősök terén álló emlékmű ma is Budapest meghatározó, emblematikus alkotása.

Főbb munkái továbbá a Csukássy-síremlék, amelyért az 1894-es antwerpeni kiállításon elsőosztályú aranyérmet nyert; Andrássy Gyula gróf szarkofágja és Andrássy Ilona grófnő egész alakos szobra a tőketerebesi mauzóleumban; Andrássy Gyula gróf domborművű mellképe Krasznahorkán; Károlyi Gyula gróf, Angyelics Germán pátriárka, Horváth Boldizsár, Gajzágó Salamonné, Batthány Lajosné Andrássy Ilona grófnő, Gyenes László, Rickl Gyuláné, Horváth Zoltán, Jókai Mór, Szana Tamás és Kozma Ferenc mellszobrai; Beniczky Gézáné, Pekár Imréné és Meczner Józsika síremlékei.

Több szobra is a háború utáni politikai irányváltás áldozatává vált. A Kossuth térről eltávolították a bronzba öntött Andrássy Gyulát és Tisza Istvánt, a Hősök teréről Mária Teréziát és Ferenc Józsefet, a pesti Duna-partról Erzsébet királynét. Utóbbit 1985-ben állították vissza a budai oldalon, Mária Teréziát 2002-ben a Szépművészeti Múzeum előcsarnokában, Tisza Istvánt 2014-ben, Andrássy Gyulát 2015-ben az eredeti helyén. Ferenc József szobra a Budapest Galéria sülysápi raktárában vár a restaurációra.

1937 áprilisában Damjanich utcai lakásából szállították a Pajor Szanatóriumba. Influenzás megbetegedéséhez később gyomorvérzés társult. 1937. július 31-én hajnalban aztán többszöri gyomorvérzés után meghalt. Sírja a Kerepesi temetőben található.

Zala György számos kitüntetést, elismerést érdemelt ki. 1896-ban a Ferenc József-rend lovagkeresztjét, 1930-ban Magyar Corvin-láncot kapott. A Magyar Nemzeti Galéria ma 30 szobrát őrzi.

Nagy Mária

Forrás: Borbás György: Zala György – A millenium szobrásza. Budapest : Kossuth Kiadó Zrt., 2017.; wikipédia; nol.hu

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép.