387

110 éve születetett Victor Vasarely, az op-art legjelentősebb képviselője


victor-vasarely

Victor Vasarely – eredeti nevén Vásárhelyi Győző – 1908. április 9-én született Pécsett. Gyermekkorát Pöstyénben (ma Szlovákia) töltötte, gimnáziumi tanulmányait Budapesten végezte. 1925 és 1927 között orvosi tanulmányokat folytatott, közben egy laboratóriumi eszközöket gyártó cégnél dolgozott. Már ekkor közel került a művészetekhez.

1927-ben beiratkozott Podolini-Volkmann Artúr szabadiskolájába, ahol rajztanulmányokat folytatott. 1928-ban megfertőzte a 20. század egyik legjelentősebb hatású irányzata, a Bauhaus-iskola szellemisége. 1929-ben Bortnyik Sándornál végzett grafikai stúdiumokat. Itt ismerkedett meg későbbi feleségével, a grafikai tervező Spinner Klárával.

1930-ban Párizsban telepedett le, reklámgrafikusként dolgozott, majd ezt követően egyéni utat választott: az op-art, azaz az „optikai művészet” utánozhatatlan mesterévé képezte magát. 1931-ben nősült meg. Párizsi első korszakának fő művei a Zebra és a Zebres című szőnyegek, amelyek erőteljesen az op-art felé mutatnak.

Az 1930-40-es évtizedfordulón kezdett el festeni. Korai képeit a grafikus szemlélet hatotta át, de gazdag színskálával dolgozott, amely színpompás lírai absztrakt művek sorát eredményezte. A még erősen a látványhoz kötődő szemlélete hamarosan gyökeresen megváltozott. 1947-ben világosan tudatosult benne a tiszta forma és a tiszta szín absztrakciójának a lényege, ettől kezdve egyre inkább geometrikus szerkezetekkel és egynemű színsíkokkal dolgozott. Elemi egyszerűségű, ősi formákat keresett, és a természet formáit tanulmányozta. Új rendet épített belőlük.

1948-tól indult Kristály-korszaka, amelyen belül Gordes dél-francia kisváros középkori szerkezetét és épületeinek formaelemeit tanulmányozta. Az 1950-es években kezdődött kinetikus korszaka, amelynek lényege a mozgás érzetének felkeltése a kontrasztos elemek elmozdításával. Ezt a korszakát Denfer-korszaknak nevezte, az egyik párizsi metróállomásról. Ekkor került érdeklődésének látószögébe az építészet. A művészetek integrációját vallotta, nagyméretű, monumentális alkotásokra vágyott. Első párizsi kiállítása és az első nemzetközi jelentőségű bemutatkozások után, 1953 körül kezdte megfogalmazni a közösségi művészet új normáit.

1954-ben megbízást kapott a caracasi egyetemi város tervezőjétől három nagyméretű munka elkészítésére. Művészete ezután teljesedett ki. Szintetizáló alkotásokat hozott létre, amelyekben a korábbi részproblémák eredményei újabb kontextusban, magasabb szinten összegződnek. 1955-től művészetelméleti írásai jelentek meg, majd faliszőnyegeket tervezett, művészfilmeket készített.

Victor Vasarely 1960-tól világhírnevet szerzett, az op-art művészet megteremtésével. Megkapta a francia állampolgárságot és a legismertebb francia kitüntetést, a Becsületrendet is. Ő tervezte például a Hungaroringen rendezett első, 1986-os Forma-1-es futam rajtzászlaját. Az 1978-ban épült győri színház két oldalát Victor Vasarely op-art kerámiaképe burkolja. A két oldal egymás negatívjai. Munkái megtalálhatók a világ legnevesebb múzeumainak vagy galériáinak falain.

1997 tavaszán, hosszú szenvedés után, 91 éves korában Párizsban hunyt el. 1982-ben 400 alkotását ajándékozta szülőhazájának.

Nagy Mária

Forrás: wikipédia, artportal.hu, ng.hu

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.

2018.04.09