282

''Ha nincs koncepció a fejedben, ne állj ki a zenekar elé''

Dr. Marosi László címzetes egyetemi tanár lett

marosi-laszlo

Címzetes egyetemi tanárrá avatta dr. Marosi Lászlót, a Florida Állami Egyetem zenetudós professzorát dr. Földesi Péter, a Széchenyi István Egyetem rektora. Az elismert művész évről évre visszatérő vendég a győri campuson. Mesterkurzusokat tart és kortárs zenei fesztiválokon vesz részt. Világszínvonalúnak tartja a képzést a Művészeti Karon.

Marosi László évről évre a Széchenyi István Egyetem Művészeti Karának vendégelőadója. Arra kértük a világhírű karmestert, ossza meg velünk speciális, hamuban sült pogácsájának receptjét. A hozzávalókat, amiket fontosnak tart átadni mesterkurzusain, egyetemi előadásain a világ minden táján hallgatóságának. Amiket aztán a résztvevők magukkal vihetnek, és kiváló karmesterekké válhatnak önmaguk is. Mindannyian épülhetünk ezekből a gondolatokból, nemcsak a művészek. Találhatunk szinonimákat arra, hogy válhatunk saját életünk karmesterévé.

Az örök emberi értékeket próbálom átmenteni

Marosi László szerint a tudományok és a művészetek mindig nagyon fontos szerepet töltenek be abban, hogy a társadalmak egyről a kettőre juthassanak. Azt boncolgatják, hogy tulajdonképpen mi a célja az emberi létezésnek. Ha erre nem is tudjuk megadni a választ, arra igen, hogy mik az egyetemes emberi értékek. Az irodalom és a zene is felhívja rájuk a figyelmet.

„Miért olvasunk Shakespeare-t és miért hallgatunk Beethovent mind a mai napig? Mert örök értékeket tudtak konzerválni, és átadni egyik generációról a másikra. Shakespeare Rómeó és Júliája az igaz szerelem megtestesülése, a Les Préludes Liszttől pedig a szereteté. Liszt kimondja, hogy a legfontosabb érzés a szeretet kell, hogy legyen. Igazi győzelmi indulóvá emeli a szeretetet, olyan gyönyörűen komponálja meg, hogy mindenki felkiált: Igen! Szóval, miért is tanítok zenét, és hogyan? Ilyen motívumaim vannak, az örök emberi értékeket próbálom átmenteni az új generációkra” – mondja Marosi László.

A professzor szerint a karmesteri munka három szintű kommunikációból áll. Az első szint a szimbolikus párbeszéd a zeneszerzővel, miközben meg kell tanulnia egy összetett partitúrát. Ott van harminchat vonal. Hogyan lehet azt egyszerre hallani, amikor még szemmel áttekinteni is nagyon nehéz. Hogyan kommunikáljunk a zeneszerzővel a partitúra megértésében, mit keressünk, hogy végül kifejező előadást tudjunk megjeleníteni?

A zenekar a karmester hangszere

A karmesteri kommunikáció másik szintje a párbeszéd a zenekarral. Egy orgona tudja ugyanazt a hangskálát játszani, mint egy zenekar, és ha valaki egyedül van a hangszerével, gombok, pedálok, manuálok között, minden tőle függ. Marosi László szerint a karmester is ilyen, csak nem élettelen sípokkal kommunikál, hanem érző emberekkel. Akik különféle neműek, életkorúak, különféle tudásúak, teljesen mások és ettől emberiek. A karmesternek azt is meg kell tanulnia, hogyan kommunikáljon a zenekarával, vagyis az ő hangszerével. Lehet fúvós-, szimfonikus zenekar, kórus vagy a három kombinációja, de mindegyikben emberekkel dolgozik együtt. Hogyan tudja őket meggyőzni, hogy úgy adják elő a darabot, ahogy az őbenne él. Ha persze nincs koncepció a fejében, akkor ne álljon ki az együttes elé! Először is egy hangképet kell kialakítania a partitúrából. Utána akarnia, hogy az a hangkép meg is szólaljon. Ki kell váltania az együttesből azt a hangképet, amit kialakított magában ahhoz, hogy valóban az ő, egyedi előadása legyen.

marosi-laszloDr. Földesi Péter rektor címzetes egyetemi tanárrá fogadta Dr. Marosi Lászlót. Dr. Ruppert István dékán ismertette a laudációt.

„Ne másolj senkit. Mert úgy már nem önmagad, hanem valaki más kópiája leszel. Beethoven is azért lett az, aki, mert megvolt az egyéni hangja. Bartóknak is megvolt a koncepciója a hogyanra, és már ki merik mondani, hogy a huszadik század Beethovenje Bartók volt. Aki olyan komplexet alkotott, amivel szintén örök érvényű emberi értéket tudott megkomponálni. Bartóktól a Concerto zenekarra és Sztravinszkij Tavaszi áldozata a két leggyakrabban játszott darab a világ összes zenekarát tekintve a XX. század repertoárjából. Valamit tudtak, valamit akartak és valamivel sikeresen meg is birkóztak. Örök érvényű emberi üzenetet átvinni generációról generációra” – érzékelteti Marosi László a különlegesség varázsát.

Az érzés, amit szeretnénk újra és újra átélni

Így jutunk el a karmesteri kommunikáció harmadik szintjére, amikor zenekarával a közönség elé lép. A nagyérdemű adhatja az inspirációt. Ha a karmester darabról megfogalmazott hangképe átmegy a zenekaron és a kifejező erejű produkcióra reagál, rezonál a közönség, megérti és élvezi azt, abban a pillanatban megszületik a siker. Ez az az érzés, amit szeretnénk újra és újra átélni, érezni, hogy amit csinálunk, jó, szükség van rá. Inspiráció nélkül a produkció művészi karaktere elvész, rutinná válik.

Marosi László nemcsak a közönségre, hanem a zeneszerzőkre is tudott hatást gyakorolni. Már a pályafutása kezdetén megtalálta az esztétikai élménynyújtás lehetőségét a fúvós zenében, és több, kiváló magyar zeneszerzőt inspirált új darabok írására. Hidas Figyest, Lendvay Kamillót, Bogár Istvánt, Dubrovay Lászlót például. Ránki György Varázsital szvitjét neki írta, Madarász Iván pedig elkísérte Svájcba, ahol vezényletével bemutatták a tubaversenyét.

marosi-laszloMarosi László zeneszerzők társaságában az Egyetemi Hangversenyteremben. Az ő műveiket tolmácsolták a Mai Magyar Zene Napján Szabó Ferenc karmesterrel közösen. A darabokat a Győri Symphonic Band szólaltatta meg.

Az elismert karmester bejárta az egész világot, és nemcsak a zene, hanem a béke nagykövete is lett, megkapta az UNESCO béke nagyköveti díját. „A liszti gondolatot próbálom továbbvinni, hogy a késeket, fegyvereket tegyük le, mert nem jelentenek megoldást az emberi problémákra. Fogjuk meg egymás kezét, és próbáljuk a problémákat közösen megoldani, nem pedig egymást félrelökve. Én a zenén keresztül szeretnék olyan megoldást kínálni, ami gazdagabbá teheti az emberek életét” – mondja az elismert zenetudós, aki idén is körbeutazza a világot. Ebben a hónapban Mexikóban lesz nagy koncertje, májusban Limába megy, júniusban Orlandóban várják a nyári kurzuson, júliusban Németországban tart előadást egy tudományos világszervezet konferenciáján. Augusztusban Angliában tanít, azután következik Makó, a kelet-európai fesztivál, az év végén pedig Argentína és Brazília.

Emberi közvetlenségével is vonzza a hallgatókat

Ebben a globális körforgásban Győr is évről évre helyet kap, a Széchenyi István Egyetem Művészeti Kara, ahol Dr. Földesi Péter rektor címzetes egyetemi tanárrá fogadta Dr. Marosi Lászlót a kortárs zenei fesztiválon, az egyik általa vezényelt darab után. Az Egyetemi Hangversenyterem közönsége és a Győri Symphonic Band tagjai vastapssal ünnepelték a mestert.

A laudációban elhangzott, hogy soha nem szakadt meg kapcsolata a magyar zenével. Három alkalommal ítéltek neki oda a kortárszene műveléséért adható legmagasabb szakmai elismerést, az ARTISJUS díjat. A nemzetközi fúvószene egyik legelismertebb személyisége, a világ szinte minden pontján meghívott és elismert szakember, aki nem csak zenei profizmusával, de emberi közvetlenségével is vonzza magához a hallgatókat, kollégákat. A Fúvós Világszövetség (WASBE) vezetőségének állandó tagja. Több tucat lemezfelvételt készített a világ legkülönbözőbb országaiban.

Dr. Marosi László 2007 óta minden márciusban egy hétig a Széchenyi István Egyetem Művészeti Karának vendég előadója. Az általa és Szabó Ferenc által vezetett Hidas Frigyes Nemzetközi Karmester Kurzus mára Közép Európa egyik legrangosabb ilyen jellegű rendezvényévé vált. Az egyetem tanulói és művész tanárai több olyan nemzetközi kapcsolatot köszönhetnek neki, amelyek hosszú távon is kihatással voltak pályájukra.

marosi-laszloMarosi László világszínvonalúnak tartja a Széchenyi-egyetem Művészeti Karán folyó munkát. A művész tanárok és a növendékek teljesítményét egyaránt. A ceremónia után Ruppert István dékánnal.

Széchenyi István Egyetem

2018.04.03