304

Néhány cölöp helye maradt csak meg a várból


egerszegi-var

Arról, hogy Zalaegerszegen is volt valaha vár, jobbára csak a szakma tudott. Aztán megkezdődtek a Mindszenty-központ építkezései, és a valamikori megyeháza és a Mária Magdolna plébániatemplom közé eső területen feltárták a hajdani palánkvár falait.

Pontosabban néhány cölöp helyét, mert csak ennyi maradt az egerszegi várból, amit valószínűleg Kanizsa eleste után húztak fel sebtében cölöpök tartotta vesszőfonatok közé döngölt földből. Előtte nem nagyon volt itt semmi, a Zala folyó völgyében lévő mocsáron és szúnyograjokon kívül. A dombra épült falut még 1390 körül az itt (is) birtokos Kanizsaiak cserélték el a veszprémi püspökkel egy másik hasonló falura. Az bizonyos, hogy a királynék városában székelő főpapok aztán építtetek ide egy udvarházat, talán ebből származik az a most előkerült kályhacsempe is, amin az 1670-es évszám és egy kétfejű sas van. Ugyanilyen darabot találtak egyébként a veszprémi püspökök sümegi palotájában. A török idők elején ugyan épülhetett Egerszegen is valamiféle cölöpkerítés, palánk, de 1600-ban, Kanizsa feladása után megváltozott a helyzet. Szabaddá vált ugyanis az út Grác, közvetve pedig Bécs irányába, gyorsan össze kellett hát hozni egy új védvonalat. Ennek volt előretolt bástyája az 1603-ban már biztos álló, olasz bástyákkal ellátott egerszegi földvár is, amelyben 300-350 katona állomásozott állandóan. És amely elég tágas volt ahhoz, hogy baj esetén, a török portyázók megjelenésekor menedékre leljen itt az akkor már mezővárosi rangú település lakossága.

egerszegi-varBarokk templom a vár helyén (Kuny Domokos Múzeum CC BY)

Hogy aztán hányszor kellett riadót fújni a 60 év alatt, amíg a vár állt, azt nem lehet tudni. Az viszont feltételezhető, hogy Köprülü Ahmed nagyvezírnek, Bécs ellen indulván, 1664-ben erre vezetett az útja. S mivel 350 emberrel, néhány kisebb ágyúval és földből rakott falakkal még egy napra sem lehet igazán egy 60 ezres sereget megállítani, ezért hát kiürítették és talán fel is gyújthatták az egerszegi várat. Az őrsége csatlakozott a Montecuccoli vezette keresztény hadakhoz, a lakosság pedig minden valószínűség szerint a sűrű zalai erdőkbe húzódott. A vár aztán már nem is épült újjá, a helyén az 1700-as évek elején barokk megyeházát emeltek, majd Padányi Bíró Márton veszprémi püspök mint birtokos, plébániatemplomot is építtetett ide Mária Magdalénának szentelve. A várat tehát kiürítették, ezt támasztja alá az új építkezéshez kapcsolódó ásatások leletanyaga is. Amelyben többségében van a „kommunális” szemét, edények cserepei, kidobott csontok. Mindösszesen egy összetört ágyúcsövet találtak, ami talán úgy robbant fel, ahogyan az a cseszneki várkapitány haláláról szóló történetben is szerepel. Aki részegen addig emberkedett, míg levegőbe nem repült az ágyújával együtt.

Címlapkép: zalaegerszegturizmus.hu

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2018.03.21