Délután két órakor mintegy 150 fő gyülekezett a Batthyány ligetben, voltak közöttünk nem győriek is, nekik különösen izgalmasnak ígérkezett a séta. A Staféta séta célja, hogy megismerkedjünk az idegenvezetők munkájával. Másrészt, hogy a Gyere Győrbe csapat idegenvezetői felváltva bemutatkozhassanak. Ez alkalommal Csobayné Pintér Éva, Husz Anikó és Kauker Bálint kalauzoltak minket a séta során. 
Először a Batthyány ligetben, az 1996-ban felavatott millecentenáriumi emlékműnél emlékeztünk meg Mária Teréziáról és arról, hogy 275 évvel ezelőtt 1743-ban kapta meg Győr városa a szabad királyi városi rangot és a barokk címert. (Első alkalommal V. István király emelte Győrt szabad királyi város rangjára 1271-ben.)
Természetesen szó volt még a győri várfalról, hiszen nem messze található a Füles bástya. Kauker Bálint alapos áttekintést adott a győri vár történetéről. Mivel a Batthyány ligetben voltunk, így megemlékeztünk Batthyány Lajosról is, aki 1819 novemberétől 1820 augusztusáig Győrben, a Zichy Palotában lakott Fejér Györgynél és a bencés gimnáziumban végezte tanulmányait.

A Batthyány ligetben még megálltunk a három író óriás, Gárdonyi Géza, Fekete István és Móra Ferenc szobrainál. A két nagyszerű írót Rieger Tibor szobrászművész formálta meg, és 2015 októberében avatták fel, Gárdonyi Géza szobra már régebben áll a parkban. A séta során kicsit részletesebben megismerkedhettünk Gárdonyi Géza győri kapcsolataival. 1885 októberétől Győrött a Hazánk munkatársa volt. 1885. október 28-án Győrött volt az esküvője, majd 1887-ben újból városunkba érkezett, amikor október 2-án átvette Szávay Gyulától a Garabonciás Diák szerkesztését. Belépett a Győri Hírlap szerkesztőségébe, majd 1888 júliusában ismét a Hazánk munkatársa lett.
A parkból a Győri Nemzeti Színház felé haladtunk, de útközben megálltunk a Pálffy utca sarkán álló Nagymama szobornál, amelynek alkotója szintén Rieger Tibor. A szobrot 2017-ben adták át. Ennek kapcsán idéztük fel Varga Katalin írónőt, akinek legnépszerűbb könyve látható a szobor kezében. A Gőgös Gúnár Gedeon 1962-ben jelent meg, azóta negyvenkét kiadást ért meg, és eddig több mint 3 millió példányban kelt el. Győr-Szabadhegyen utca viseli Varga Katalin nevét.
A Győri Nemzeti Színház szintén évfordulós az idén. 1768-ban Berner Félix színigazgató már állandó jellegű, fából épült színházat vezet, természetesen csak a nyári időszakban. Az első győri kőszínházat 1789-ben építtette fel Reinpacher József kávés, a mai Radó-szigeten. 1811-ben megalakult az első magyar színtársulat. Az új színház építését 1973-ban kezdték el, és 1978. november 2-án avatták fel. A nyitóelőadás Illyés Gyula Fáklyaláng című műve volt. A színház 1992-ig Kisfaludy Károly nevét viselte. 1992. január 1-jétől az intézmény felvette a Győri Nemzeti Színház nevet. Most a Modern Városok Program keretében fog megújulni a színház egész épülete, berendezése és az épület előtti II. János Pál pápa tér is.
A színházból a Baross Gábor utca felé haladt a séta, először a McDonalds előtt álltunk meg, melynek helyén valaha a Hungária Kávéház majd Hungária Étterem működött. Ennek kapcsán emlékeztünk meg Pandúr József festőművészről, aki 130 éve született. Az ő újvárosi műtermében tanult Borsos Miklós. A művész freskókat is festett és restaurálással is foglalkozott. A hajdani Hungária Kávéház falait az ő faliképei díszítették.
A Baross úton továbbhaladva a Fehérvári kapu vonalánál felidéztük Győr 1598-as visszafoglalását a törököktől. Ezután a Kisfaludy utcára fordultunk. A Kisfaludy utca 24-es számú épületének bejárata felett látható a Kisfaludy Sándor és Károly tiszteletére elhelyezett emléktábla, amelyet 1926. október 31-én állítottak fel. A séta következő állomása a Széchenyi tér volt, ekkora már az érdeklődők köre a hideg miatt egy kicsit megfogyatkozott, de azért még sokan kitartottunk.
A Széchenyi téren tisztáztunk egy helyesírási kérdést: miért írja nevét másképp Széchényi György és Széchenyi István és tisztáztuk azt is, hogy a teret Ecker János javaslatára Széchenyi Istvánról nevezték el 1860-ban. Utunk következő állomása az Apáca utca 5. sz. alatt található Káptalani zenészek házak volt. Ebben a házban lakott 1832-1854-ig Richter Antal karnagy, a Győri Ének-és Zeneegylet megalapítója, valamint itt született 1843. április 5-én Richter János világhírű karnagy. Itt került szóba, hogy a Győri Filharmonikus Zenekar 1968-ban vált professzionális koncertzenekarrá, vagyis idén lesz 50 éves.

Sétánk a Káptalandombon zárult. Itt megtekintettük Lebó Ferenc Szent László szobrát, amely a szakrális uralkodót nem fegyveresen, hanem ünnepi öltözetben, lovagként ábrázolja. A bronzszobor két és fél méter magas. Jobb kezében a makett a temetkezési helyéül szolgáló somogyvári templomot ábrázolja, bal kezében a hatalmi jelképet formázó bárdot tartja.

Szó esett még Mátyás királyról is, hiszen a 2018-as évet a kormány Mátyás-emlékévnek nyilvánította. Mátyás Győr kiváltságait egy 1464-ben kelt oklevélben erősítette meg. Többször is ellátogatott Győrbe. 1468-69-ben, amikor az eretneknek minősített husziták oldalára állt cseh király, Podjebrád György ellen a pápa, valamint III. Frigyes német-római császár támogatásával hadjáratot indított, többször is huzamosabb ideig tartózkodott városunkban. 1469 tavaszán ide látogatott hozzá a cseh katolikus nemesi küldöttség, akikkel Mátyás cseh királlyá választásáról egyeztettek. 1469 decemberében pedig ismét több hetet töltött Győrben, amikor III. Frigyessel folytatott tárgyalásokat városunk falai közt. Az Egyházmegyei Könyvtár egyik legbecsesebb értéke Mátyás király híres könyvtárának egyik darabja, az ún. Győri Corvina, amely tartalmazza Flavius Blondus: Roma Instaurata (Újraálmodott Róma) című művét. A győri corvina kódexe az első jelentős mű, mely Róma megmaradt ókori romjait alaposan és részletesen mutatja be. A muzeális könyv 2005 óta az UNESCO Szellemi Világörökségének részét képezi.
A mínuszok ellenére nagyon jót sétáltunk, és új élményekkel gazdagodtunk. A végsőkig kitartók a séta befejeztével ingyen tekinthették meg a Rómer Flóris Történeti Múzeum Radnai Gyűjteményét és a Váczi Péter Gyűjteményt. Külön aktualitást adott a programnak, hogy a tematikus séták sorozat idén ünnepli 5. születésnapját.

Nagy Mária
Fotó: Csobay Dániel fotográfus