359

230 éve született Kisfaludy Károly költő, drámaíró

Nagy Mária írása

kisfaludy-karoly01

Kisfaludy Károly 1788. február 5-én született Téten, Kisfaludy Mihály és Sándorfy Anna nyolcadik gyermekeként. Édesanyja belehalt a szülésbe, ezért a fiú a nála tíz évvel idősebb testvére, Kisfaludy Teréz gondozása alá került. Édesapja sosem bocsátotta meg neki édesanyja halálát, viszonyuk nem volt harmonikus, mindig ridegen bánt a fiával.

1799-től a győri bencés gimnáziumban tanult, de fegyelmezetlen magatartása miatt ki kellett maradnia az iskolából. 1804-ben katonai nevelőintézetbe került, és a pesti 32. gyalogezred hadapródja lett. 1806-tól a Szerémségbe került határőrzésre. Részt vett a Napóleon-ellenes harcokban, 1809-ben alhadnaggyá léptették elő. Jól alakuló katonai karrierjének egy szerelem vetett véget, de a házasságból nem lett semmi. 1811-ben lemondott hadnagyi rangjáról, ezért édesapja kitagadta.

Verseket írni bátyja hatására kezdett, és 1809-ben kikerült kezei közül első drámapróbálkozása A tatárok Magyarországon címmel. 1812-ben Bécsben festészetet tanult, de tanulmányait a művészeti akadémián állandósuló pénzzavarai nehezítették, végül ott is hagyta az intézményt. Inkább színházi előadásokra járt, megismerkedett a kor romantikus képzőművészeti irányzatával. Közben szorgalmasan festett is, elsősorban arcképeket, majd egy nagy hírű metszőműhelyben a rézmetszést is megtanulta. Végül adósságai úgy felszaporodtak, hogy el kellett hagynia Bécset.

1817-ben visszaköltözött Pestre, és ismét írni kezdett. Ha nem volt pénze, dohányszelencékre festett erotikus képeket. Közben 1819. április 18-án Székesfehérvárott már játszották egyik drámáját, de a siker csak akkor következett be, amikor Eder György fehérvári társulata 1819. május 3-án Pesten vendégszerepelt Brunszvik Ferenc gróf meghívására, és műsorára tűzte Kisfaludy vadromantikus, A tatárok Magyarországon című drámáját. Ezzel ünnepelt íróvá vált, majd megírta Ilka című művét, amely még nagyobb sikert aratott.

Ettől kezdve sikert sikerre halmozott, éjjel-nappal művein dolgozott, ő lett az első író hazánkban, aki irodalomból élt. Megszületett A Stibor vajda, majd az Iréne. A kérőkkel kezdődött a magyar vígjáték története. „Kisfaludy Károly volt az első, ki a drámai irodalomnak magasabb lendületet adott” – írta róla Arany János.

Egymás után mutatták be színműveit. 1821-ben megalapította irodalmi almanachját, az Aurórát, melyben Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály írásai jelentek meg. Ebben látott napvilágot egyik legismertebb verse, a Szülőföldem szép határa is. 1826-tól Kisfaludy Károly lett az irodalmi élet vezére. Fáy András kezdeményezése nyomán új műfajt honosított meg, a novellát. 1830-ban Széchenyit kérte fel megindítandó újságjának szerkesztésére, ám az engedély megérkezésekor már halálos beteg volt: 1829 végén kiújult régen, a nyomorúság idején szerzett betegsége, a tüdőbaj, és 1830. november 17-én meghalt. Temetésén hatalmas tömeg vett részt, sírja a Kerepesi temetőben található.

kisfaludy-karoly02Kisfaludy Károly nemcsak kitűnő író, költő és drámaíró volt, a festészet terén is jeleskedett: 1921-ben emléktárlatot rendeztek alkotásaiból az Ernst Múzeumban. Több munkáját őrzi a Magyar Nemzeti Galéria.

Halála után barátai létrehoztak egy tíz tagból (Bajza József, Bártfay László, Helmeczy Mihály, Toldy Ferenc, Stettner György, Vörösmarty Mihály írókból és Bugát Pál, Forgó György, Szalay Imre és Waltherr László tudósokból) álló egyesületet, egy „Kisfaludy Károly emlékére és munkái kiadására ügyelő társaság”-ot. Az egyesületet 1952-ben feloszlatták, működése megszűnt.

Szülőföldjén is őrzi emlékét az utókor:

Győr:
- 1892-ben állították fel Mátrai Lajos szobrát, amely ma a Bécsi kapu téren látható,
- a Kisfaludy u. 24. számú ház falán emléktábla jelöli egykori győri szálláshelyét,
- 1908-tól 1950-ig Győrben irodalmi egyesület működött Kisfaludy Irodalmi Kör néven,
- a győri színház 1951-től 1992-ig viselte nevét, ma Győri Nemzeti Színház,
- a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár 1956-tól 2013-ig viselte a nevét, ma Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér,
- könyvesbolt is viselte nevét a Baross úton.

Tét:
- szülőfalujában a Fő utca 129. szám alatt 1994. március 14-én állandó emlékkiállítás nyílt,
- a Kisfaludy-emlékmű szülőháza helyén áll (a képen),
- a Kisfaludy Károly ÁMK és Városi Könyvtár viseli a nevét.

Nagy Mária

Forrás: wikipédia, szineszkonyvtar.hu, Új Magyar Irodalmi Lexikon. 2. köt. H-Ö. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1994.

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép.

2018.02.05
86