Az iskola után egy ideig műszaki főiskolára járt, de a színészet kedvéért otthagyta, és a Moszkvai Művész Színház Stúdiójába került. 1960-ban feleségül vette egyik osztálytársnőjét, de egy év után elváltak. Színészi pályafutását a moszkvai Puskin Színházban kezdte, majd több moszkvai teátrumban is megfordult. 1963-ban feleségül vette Ludmilla Abramova színésznőt. 1964-ben a Taganka Színházba került, Ljubimov társulatába, és a tagja maradt élete végéig.

Eljátszotta Brecht Galileijét, Lopahint Csehov Cseresznyéskertjében, Raszkolnyikovot a Bűn és bűnhődésben. Leghíresebb alakítása Hamlet volt, a tíz évig táblás házakkal futó előadás kezdete előtt a művész a bejáratnál énekelve, gitárral várta a közönséget abban a fekete nadrágban és garbóban, amelyben aztán a dán királyfiként is színpadra lépett. Filmekben is játszott, egy epizódszerepben feltűnt Mészáros Márta Ők ketten című filmjében.

Első dala 1962-ben született, rövid élete során több mint 600 verset írt, ezek nagy részét meg is zenésítette. Énekelt klubokban, színházban, szabadtéren, utcán és lakásokban. Fő témája és élménye a szabadság volt, megénekelte az örömöt és a bánatot, a háborút és a békét, kigúnyolta a hatalmat, az emberi gyarlóságot, éltette az egyszerű embereket, szabad érzéseiket és gondolataikat. Jellegzetes rekedt hangján, gitárhúrokat tépve előadott dalait különleges lendület, szeretet és gyűlölet jellemezte, őszinte volt és kíméletlen.

Vlagyimir Viszockij maga volt a lázadás, a hatalom is félt tőle, megpróbálták elhallgattatni, sikertelenül. Szamizdatban kiadott versei kézről kézre jártak, dalait kazettákon terjesztették, életében nem kerül(het)tek kiadásra. Koncertjeit nem egyszer az utolsó pillanatban tiltották be, ha mégis felléphetett, nagy erőkkel vonult ki a rendőrség.

1967-ben egy filmforgatáson ismerkedett meg harmadik feleségével, Marina Vlady orosz származású, francia színésznővel, akivel 1969-ben házasodott össze és tizenhárom éven át voltak társak. Kapcsolatukról a költő halála után Szerelmem, Viszockij címmel könyvet is írt. Az ő segítségével sikerült egy amerikai koncert-körutat megszervezniük. Néhány magyar filmes (Jancsó Miklós, Mészáros Márta) is segítette a vasfüggöny időnkénti átlépésében. 1970-ben megjelent Farkasvadászat című dala, s felvették a francia kommunista pártba. A Szovjetunió viszont bojkottálta felvételét az Írószövetségbe.

Az állandó feszültséget alkohollal próbálta elviselhetővé tenni, ettől persze csak szaporodtak körülötte a botrányok és szervezete is felőrlődött. Sokat ivott és morfinista lett – halálát is ebből fakadó szívroham okozta 1980. július 25-én: a moszkvai olimpia idején végzett vele a harmadik szívinfarktus. Kultusza most is él, a moszkvai Viszockij Múzeumot fia vezeti, a Taganka Színház darabot mutatott be róla.

Vlagyimir Viszockij háromszor is járt Magyarországon: először 1974-ben, majd 1976-ban, és újabb egy évvel később is ellátogatott hazánkba. Ezek alkalmából a Magyar Televízió két kisfilmet is készített róla: 1974-ben Költő a Tagankáról, 1976-ban A Taganka Budapesten címmel. Versei közül sok megjelent magyar fordításban, de rendes kötet először 2004-ben jelent meg Viczai Péter szerkesztésében Tilalmakat szegve címmel. Hobo Viszockij estje a mai napig népszerű, járja vele az országot.

Nagy Mária

Forrás: wikipédia, origo.hu, mult-kor.hu, Marina Vlady: Szerelmem, Viszockij. Budapest : Magvető : Talentum, 1989

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.