588

„…még az elmúlás előtt belekapaszkodni az égbe”

Dr. Fűzfa Balázs előadása a magyar kultúra napján

fuzfa-balazs-cimlap

Dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténészt, az ELTE Savaria Egyetemi Központ docensét hallgathatták meg az érdeklődők a magyar kultúra napján, január 22-én délután a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban. Az élet értelme című előadás Madách Imre világirodalmi jelentőségű remekművéről, Az ember tragédiájáról és az élményközpontú irodalomtanításról szólt. Az ötletes módszerek ismertetése mellett az előadó a legmélyebb létkérdéseket is érintette.

Fűzfa Balázs előadásában ötvözte az irodalomtörténeti érdekességeket, a módszertani ötleteket és az irodalomtudományt. A résztvevők hallhattak Madách Imre helyesírásáról, Arany János támogató barátságáról, a becsben tartott alsósztregovai Madách-kastélyról és a kastélyparkban látható különleges síremlékről.

Találkozhattak ún.„szövegtárgyakkal”, melyeket egy-egy vers vagy dráma ihletett. A bemutatott műalkotások között volt míves fahasáb József Attila Tél című versének részletével, nemzeti színű szőttes a Szózat soraival, de az egyik lelkes alkotó Csehov Sirályának teljes szövegét írta fel egy vászonra. A kreatív ötleteknek fontos szerepe van az élményszerű irodalomtanításban, hiszen ma már egyre inkább csak álom a magyartanárok számára, hogy az egész osztály elolvassa a kötelező olvasmányokat, például Az ember tragédiáját. Pedig az ilyen jelentőségű művek a legfontosabb létkérdéseket vetik fel.

madach-siremlekMi az élet értelme? Fűzfa Balázs szerint az irodalom segíti a létezés teljességének megragadását. Ezért is kulcskérdés, hogyan lehet ma olvasásra bírni a fiatalokat, hogyan lehet tanítani őket a szimbolikus nyelvezet értelmezésére, hogy be tudják fogadni a művek mélyebb üzenetét. A játékosság és humor szerepét is kiemelte az előadó, például Karinthy Frigyes Az emberke tragédiája című írását ajánlotta kiegészítő anyagként.

Az irodalomtanítás egyre nagyobb kihívás, ennek egyik oka a gyors technikai fejlődés, amely bizonyos értelemben túllép az embereken. Az egyre „okosabb” eszközök túlzott és nem megfelelő használata komoly kommunikációs problémákhoz vezet. A kézírás lassan már csak muzeális érték lesz, aminek szintén sok következménye lehet. Mészöly Miklós néhány utolsó művét már nem tudjuk elolvasni, egy régi winchesteren őrzik a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Az eszközök változnak, a legfontosabb kérdések azonban nem. De vajon a nyelv alkalmas-e a létezés bonyolult rétegzettségének feltárására? A nyelv, ha nem is tökéletes, de nagyszerű eszköz. A művészettel átitatott nyelv pedig még hatékonyabbá teszi a kifejezés és megértés folyamatát. Ezért az irodalomnak komoly súlya van emberi mivoltunk megőrzésében.

Az előadás címében feltett kérdésre adott válaszában Fűzfa Balázs így foglalta össze Madách üzenetét: Mi az élet értelme? A küzdés maga. E gondolatkörhöz kapcsolta Dosztojevszkij Karamazov testvérek című regényének A nagy inkvizítor néven ismert híres részletét és Karinthy Frigyes Barabbás című írását. Mindezek fényében az ember küzdelmének, egész történelmének értelme az, hogy megtanulja, hogyan veheti kezébe a sorsát.

Ezzel Fűzfa Balázs interpretálásában a Tragédia a metafizikus emberi lét reményét adja. Az alsósztregovai Madách síremléken (a képen) látható Ádám emblematikus mozdulata az ember feladatának művészi megfogalmazása: „még az elmúlás előtt belekapaszkodni az égbe”.

Írásunk Az ember tragédiájáról itt olvasható.

Szabados Éva
Fotók: Hatvaniné Ragány Klára

Madách síremlékének képe a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.

2018.01.24
197