343

Vár is, palota is


varpalota-forumhungaricum01

Ha a várpalotai várról hallunk, legelőször is Thury György neve jut eszünkbe, aki talán a végvári harcok legvitézebb várkapitánya, leghíresebb bajvívója volt. Ezért is az ő idejére koncentrálunk, pedig az előzményekről és a vár késői történetéről is lenne mit mondani.

varpalota-forumhungaricum02A város nevezetességei egy 1977-es képeslapon (MaNDA)

De az előzményekről annyit mindenképpen el kell mondani, hogy Palota neve 1426-ban bukkan fel egy oklevélben, mint az Újlakiak birtoka. A szakma szerint korábban nem itt, hanem a Bakonyban állt az előzmény, Pusztapalota, avagy Bátorkő vára (erről majd egy másik írásban), ami szűknek bizonyult a birtokok igazgatásához, így kezdett el a család építkezni a vár jelenlegi helyén. Amikor aztán Újlaky Miklós Mátyás ellen fordul, akkor az inkább lakóhelynek, mint erődítésnek épült Palotát a király elveszi tőle, és vadászkastélynak használja. Aztán kibékülnek, Miklós lesz Corvin János keresztapja, de a fia, Újlaky Lőrinc már Várgesztesen üti fel tanyáját és éli le léha életét. A birtokot öröklő özvegy a mohácsi ütközet után rablóvá lévő Móré Lászlóhoz megy feleségül, Palota várából Mórét végül János király füstöli ki török aknászok segítségével. Móré László az utolsó este pénzt oszt katonáinak, majd egy kötélen leereszkedik a falon, és eltűnik a rengetegben. Sorsát nem kerülheti el, Török Bálinttal, a másik nagy rablóval együtt fog meghalni majd a Héttoronyban.

varpalota-forumhungaricum03Zápolya meg a cseh Podmaniczky testvéreknek adja a várat, akik ugyancsak előszeretettel rabolnak, fosztogatnak a két király közötti káoszban. Székesfehérvár 1543-as elestével viszont felértékelődik Palota szerepe, jön is némi pénz Bécsből az erődítésre. A Podmaniczkyak ekkor már Ferdinánd mellett állnak, de végül is nem ők fogják majd 1593-ig megtartani a várat, hanem olyan kiváló kapitányok, mint Mednyánszky János, aki az első ostromot 1543-ban kiállja. A fehérvári török, Hamzsa bég vezetésével még sokszor, 1549-ben, 1552-ben, 1554-ben, 1555-ben is próbálkozik. Ekkor már az emlegetett Thury György a vár kapitánya, aki ismert levelében pénzt kér Miksa királytól, mert a nélkülözések miatt elszélednek a katonái. De nem ül ölbe tett kézzel a királyi pénzre várva, hanem hozzáfog az erődítési munkákhoz. Az erre való pénzeket pedig sikeres portyázással szerzi meg a töröktől. Ezt végül a szultán is megelégeli, és Arszlán budai pasát küldi 6000 emberével és ágyúkkal Palota ellen.

A rommá lőtt falak miatt júniust 14-én, sötét éjszaka Thury kitör a várból mind a 200 emberével. A nagy zűrzavarban a pasa felmentő seregéről is kémjelentést kap (szekeres jobbágyok csapatát vélik a török felderítők katonai erőnek), így a futás mellett dönt. Ezért aztán meg is érkezik a selyemzsinór Budára, Thury pedig lemond Benedek nevű öccse javára. Aki egy év múlva kiáll még egy ostromot, 1573-ban pedig Erdődy Pálffy Tamás már a kapitány, aki sokszor csak 30 embert tud csatasorba állítani. De vitézkedik rendületlenül, ahogy 1593-ban Ormándy Péter kapitány is ezt teszi, csak hát a toldozott-foltozott falak nem állják már a török ágyúzást. Így szabad elvonulás fejében feladja a várat, de emberei nagy részét a török lemészárolja. A „kontyos” aztán 1687-ig ül Palota várában, de a 200 katona feleségestül, gyerekestül tényleg szabadon elvonulhat majd.

A kuruc idők (itt kellene szólni Domonkos Ferenc brigadéros uram vitézségéről) után aztán végképp a Zichy családé lesz, ami Palotából maradt. Most bányászati és vegyészeti múzeumot találunk a család által még a 18. században helyreállított várban.

Címlapkép: Diakép a várról (MaNDA), utolsó kép: Darnay Kálmán könyve a környék várairól (MaNDA)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2018.01.17
78