955

Carpe diem Kairosszal

A megfelelő pillanat megragadásának művészete

dandelion_in_hand

A január egy új ciklus kezdete. Ilyenkor felmerülhet bennünk a változás igénye. Például, hogy milyen jó lenne néhány dologban eredményesebbé válni, mondjuk hatékonyabban megragadni az élet nyújtotta lehetőségeket. Az ókori görögök Kairosznak nevezték a kedvező pillanat gyorsan tovaröppenő, szárnyas istenét, aki a különleges találkozások lehetőségét is szimbolizálja.

Kairosz legfontosabb attribútuma a feje tetején látható hajtincs. Csak az tudja ennél fogva megragadni, aki időben észreveszi a száguldó istent, azaz a kedvező pillanatot. Ha erről lekésünk, már hiába kapkodunk utána, mert a tovaillanó Kairosz hátul teljesen kopasz.

Horatius, a római költő aforizmáját jól ismerjük: Carpe diem! De mit is jelent pontosan? Az egyik legelterjedtebb fordítás szerint: „Ragadd meg a napot!”. Egy másik változat így szól: „Élj a mában!”. Ma nagyon népszerű a jövőbeni következményekre fittyet hányó, hedonisztikus értelmezés is: Élj a mának! És hogy kicsit mögé nézzünk, íme egyik modern formája: YOLO – „you only live once” (Egyszer élsz!). Hogy mennyire előremutató és praktikus ez a viszonyulás, azt mindenki maga eldöntheti.

Mindenesetre jó tudni, hogy bár Horatius sem vetette meg az élet örömeit, de híres jelmondata volt az arany középút, a mértékletesség. Számára a „Carpe diem!” arra figyelmeztet, hogy mivel a holnap bizonytalan, nem engedhetjük meg, hogy akár egyetlen napunk is értelmetlenül teljen. Azaz meg kell keresni az életünk igazi célját, mely segít meghatározni a jelent, és amely boldoggá tehet. Kairosz azoknak tudja elhozni a megfelelő lehetőséget, akik nyitottak erre, mert keresik a következő lépés lehetőségét. „Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart.” (Seneca)

Horatius is ismerte a görög és római filozófusok tanításait, köztük Epikuroszét és a sztoikus Senecáét, aki nagyon sok hasznos tanácsot fogalmazott meg az idővel kapcsolatban. „Aki elmulasztja a pillanatokat, végül elmulasztja egész életét. Az élet, akár egy pillanat: mulandó; s miért ne élnénk szépen a kicsit, ha abból áll össze az egész?” (Seneca)

A sztoikus filozófus roppant gyakorlatias, velős tanítása bármikor alkalmazható. De tény, hogy ez nem olyan egyszerű. Nem könnyű mindig ébernek lenni. Vannak helyzetek, amikor a figyelmünk szinte magától felerősödik. Például amikor először vagyunk valahol, először találkozunk valakivel. Vagy ha tudjuk, hogy egy utolsó, soha vissza nem térő alkalomról van szó.

Ezt az intenzív életérzést a japánok beépítették a kultúrájukba. „Ichigo ichie” – tartja a közmondás: „találkozunk, de csak egyszer ebben az életben”. Ez a szimbolikus mondat egy tudatállapotot jelent, mely különleges értéket ad a pillanatnak. A japán ikebana művészetben az egyszeri, meg nem ismételhető alkotás ritka, éteri szépséggel bír. „Ichigo ichie” Kosztolányi módra:

kairos„Vigyázz.
Ez a nagy pillanat.
Egy ember jön feléd, bemutatkozik,
már tárja kezét, most lát legelőször,
rád néz
s elviszi majd az arcod, a hangod
s őrzi.

Lélek csak az ember a többi
emberek lelkében,
törékeny gondolatokból faragott,
száztitku, halovány emlék,
mely néha a fellegekig magasul.”

(Kosztolányi Dezső: Vigyázz – részlet)

Kosztolányi lírai megfogalmazásával visszaadja az emberi találkozásokban rejlő értéket, amit ma, a „kommunikáció korában” kezdünk erősen elfelejteni.

Mi segítheti a különleges találkozásokat tartogató, olykor szent pillanat megragadását? Az éber figyelem nélkülözhetetlen. Hiszen ha nem irányítjuk a figyelmünket, ha szétszórtak vagyunk, akkor hol a múltba, hol a jövőbe csapongunk, vagyis nem vagyunk jelen. A figyelem gyógyír gyakran gyötrő időproblémáinkra is.

„A figyelem az élet meghosszabbításának egyik formája. Minél jobban figyelünk, minél több értékes tettet viszünk véghez, annál inkább meghosszabbodik az élet az idő adta kereteken belül, mert minden pillanat különleges dimenziókat ölt.” (Delia S. Guzmán)

Megragadni Kairosz hajtincsét azt jelenti, hogy tudunk élni a pillanat adta lehetőséggel, azaz jelen vagyunk itt és most. Nem halogatjuk a fontos dolgokat, de nem is hamarkodunk el semmit. Ehhez szükségünk van egy célra, amit nagyon szeretnénk elérni. Ez a szeretet fog erőt adni ahhoz, hogy képesek legyünk minél gyakrabban észrevenni és „megragadni” Kairoszt, élve az értékes találkozások lehetőségével akár más emberekkel, akár a természet szépségével, akár saját magunkkal.

Szabados Éva

Forrás: mek.oszk.hu, Wikipédia, ujakropolisz.hu, citatum.hu, epiteszforum.hu

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép.

2018.01.10
331