„A végtelen hajolt fölém” – Az Idő a költészetben és a képzőművészetben

Hangraforgó Klub a győri könyvtárban

46

Megkezdődött a 2018-as idény a Hangraforgó együttes számára: január 5-én a győri könyvtár Központi Könyvtárának klubhelyiségében „A végtelen hajolt fölém” – Az Idő a költészetben és a képzőművészetben címmel tartották idei első klubestjüket, melynek vendége Török Gábor tervezőgrafikus volt.

A címnek megfelelően az Idő hangsúlyos szerepet kapott az esten, miként a malomkerekek őrölnek, Kronosz morzsolja az éveket, hónapokat, napokat, órákat, perceket, vagy képzeljük el az óramutató járását, a homok pergését a homokórában, melynél minden apró szemcse az előző pillanat tovatűnésének visszafordíthatatlanságát jelzi, erősítvén Hérakleitosz tanítását: Pantha rhei – Minden folyik.

Kányádi Sándor, Ratkó József, Dsida Jenő versei tolmácsolták – többek között – a Hangraforgó Klub januári fellépésének mottóját. Szerelmes és tájversek éppúgy szerepeltek a repertoáron, mint az emberi élet korszakainak sorozata: hogyan jutunk el a tavasztól az őszig, az ifjúságtól az időskorig, emlékeztetve az ember halandóságára. A közönség ráadásul olyan különleges kiváltság részese is lehetett, hogy az ismerteken túl egy mindeddig el nem hangzott verset hallgathatott meg.

Török Gábor tervezőgrafikus vendégszereplése színesítette az amúgy is hangulatos rendezvényt. A Duna Televízió egykori munkatársa abbéli közegben eltöltött élményeiről adott számot, ahol nyugodtan kiélhette alkotókedvét, a vezetés nem gátolta a művészeti elképzelések valóra váltását. Vetített képes bemutatójában technikai trükkök sorozatát ismerhette meg a nagyközönség.

A művész és a vendéglátók, F. Sipos Bea és Faggyas László között régi ismeretség, tartós barátság van, a gödöllői Országos Dalostalálkozó (ODT), az InternetVers Fesztivál, valamint a Technikai Szünet együttese fémjelzi kapcsolatukat. Török Gábor külön meglepetéssel (egy klippel) is szolgált, melyet az előadók és a közönség is örömmel fogadtak.

Hangraforgóék előadása – művészi kvalitásaikon túl – azért is különösen értékes, mert folyamatosan tágítja hallgatóik műveltségét mind a zene, mind pedig a zenén túli művészetek területén: a közönség újabb és újabb ismereteket szerezhet személyekről, alkotásaikról, valamint betekintést nyerhet más-más szereplők művészeti világába.

Csiszár Antal
Fotók: Molnár György, a GYAK és a Győri Fotóklub Egyesület tagja, valamint Bögi Tamás (54. kép)

2018.01.08