Avatóbeszédében Borkai Zsolt polgármester kiemelte a zene szerepét az oktatásban és a mindennapokban. A Kodály-módszer, mely 2016. december 1-én felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Jó Megőrzési Gyakorlatok Jegyzékébe, valódi nemzeti kincs. A győri önkormányzat a Kodály-emlékév alkalmából kérte fel a két alkotót, Halmi-Horváth István képzőművészt és Kelemen Zénó Munkácsy-díjas szobrászművészt, hogy méltó formában állítsanak emléket a 135 éve született és 50 éve elhunyt Kossuth-díjas népzenekutató, zeneszerző, oktató és világhírű zenetudósnak.

Radnóti Ákos alpolgármester elmondta, hogy a Nyitott ritmus azoknak a merészebb alkotásoknak a sorába tartozik, amelyek az utóbbi időszakban Adyvárosban átadásra kerültek. Például a legutóbbi, a Kuopio parkban felállított Őrszem (Sentinel) című üvegmozaik szobor. Modernebb városrészhez modernebb alkotások illenek. Másrészt Győr sokszínűségét is fémjelzi a többféle jelleg. A sok új köztéri alkotás többek között az Európa Kulturális Fővárosa pályázat esélyeit is növeli.

Borkai Zsolt, Radnóti Ákos és a két alkotó ünnepélyesen leleplezte a szobrot. Majd Grászli Bernadett, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatója méltatta a művészeket. Elmondta, hogy a Nyitott ritmus elnevezést kapott geometrikus köztéri alkotást Kodály Zoltán két énekkarra írt Angyalok és pásztorok gyermekkórusának kottarajza ihlette. A tervező Halmi-Horváth István képzőművész, a kivitelező pedig Kelemen Zénó Munkácsy-díjas szobrászművész volt.

Az avatóünnepséget a Kodály Zoltán Általános Iskola kórusának műsora zárta.

„Aki zenével indul az életbe, bearanyozza minden későbbi tevékenységét, az életnek olyan kincsét kapja ezzel, amely átsegíti sok bajon. A zene tápláló, vigasztaló elixír, és az élet szépségét, s ami benne érték, azt mind meghatványozza.” (Kodály Zoltán)

Szabados Éva
Fotók: Vas Balázs

Fotógaléria: Nyitott ritmus – Szoboravatás a Kodály-emlékév alkalmából Győrben

13 kép