A rekorder múzeumalapító korsója


dornyay-korso-manda

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay / Darnay Bélával foglalkozunk inkább. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt és piarista szerzetes.

A Balatoni Múzeum gyűjteményében lévő 14 centiméter magas bronzkori korsó a tárgyleírás szerint egy balatongyöröki útépítés során került elő, és Dornyay, avagy Darnay Béla vitte be a keszthelyi múzeumba, ahol 1940-től dolgozott mint muzeológus. Az edény formailag nem éppen tökéletes, nagyon szép viszont a benyomkodott díszítése, de mint ahogyan jeleztem is, most inkább a lelet értékét felismerő tudós személyével foglalkozunk. Dornyay Béla Keszthelyen született 1887-ben, és korán árvaságra is jutott. A tehetséges gyermeket a kor szokásainak megfelelően az egyház, a piaristák karolták fel, ő pedig a rend tatai gimnáziumának elvégzése után fel is vette a kegyes tanítórend reverendáját. Teológiai és földrajz tanári végzettséget szerzett, 1910-ben pappá is szentelték. Az első tanári állomáshelye Rózsahegy volt, ahol 1912-ben nem csekély része volt a Liptó vármegyei múzeum megalapításában. Fontos szerepet kap életében a gimnáziumi évek alatt megszeretett Tata, ahol 1909 és 1938 között a nyári vakációkat tölti. És ha már ott van, akkor részt is vesz a Kuny Domonkos Múzeum elődjének létrehozásában. Rózsahegyről aztán Veszprém érintésével Mosonmagyaróvárra helyezi a rend. Itt ismerkedik meg későbbi feleségével, Sándor Annával, aki miatt 1921-ben otthagy mindent, és Pestre, majd 1923-ban Salgótarjánba költöznek. Dornyay Béla itt a tanítás mellett ott tüsténkedik a helyi múzeum megalapításánál is olyannyira, hogy most róla van elnevezve az intézmény. Salgótarjánban 1940-ig laknak, majd Dornyay Keszthelyen kap muzeológusi állást. Ettől az évtől veszi fel a jobban hangzó Darnay nevet.

1945 után az új rendszer érdemesnek találja arra, hogy rábízza a keszthelyi múzeum vezetését. Igazgatása alatt látványosan fejlődik a Balatoni Múzeum mint szakmailag, mint pedig a begyűjtött leletek számát tekintve. Keszthelyi évei alatt szerkeszti a Balatoni Múzeumi Értesítőt is. Aztán még a 20-as, 30-as években bejárja a tó környékét, és megírja annak részletes útikalauzát. Hasonlóan jár el Veszprém esetében, de többek között foglalkozik a balatoni diófák eredetével is. A salgótarjáni múzeum mellett egy iskola is felvette a nevét itt, Veszprémben és Tatán utca őrzi emlékét. S majd elfelejtettem: karszt- és barlangkutató munkásságáért még két barlangot is elneveztek róla.

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2017.11.26