Veszprém királynői város, itt koronázták meg a mindenkori királynét. Püspöki központ, egyetemi város. Hét dombra épült, a megyeszékhelyen a régi és az új épületek harmonizálnak. Itt őrzik Gizella felkarcsontját mint ereklyét: a királyné István halála után nehéz helyzetbe került, konfliktusa Orseolo Péterrel kritikusra éleződött, Passauba vonult kolostorba. Nevezetes még a nagypréposti palota, a felépíttető a tisztségváltás után alig akart kiköltözni belőle. A város szimbóluma a Séd patak felett ívelő viadukt, amelynek felrobbantását bátor katonák akadályozták meg a második világháborúban.

Zirc a megye másik jelentős központja. Híres a ciszterci rendház, III. Béla hívta be ide a szerzeteseket, a város híres iskolája is a nevükhöz fűződik. Nem messze a településtől magasodik Csesznek vára, amelynek számos tulajdonosa volt a történelem folyamán. Ma már csak torzó emlékeztet a hajdani erődítményre; azon várak sorába illeszkedik, melyeket IV. Béla parancsára emeltek a tatárdúlás után. Sajátos legenda fűződik hozzá: alatta élt egy óriáskígyó, mely félelemben tartotta a vidéket. Amikor egyszer elragadta az egyik disznót, a kanász nem volt rest, utánament és megölte. A sors igazságtalanul bánt a bátor emberrel: a disznóról, nem pedig a kondásról kapta a vár a Csesznek nevet.

Nem messze fekszik Eplény, sífelvonója és pályája vonzza a téli sport szerelmeseit. Festői szépségű vasút vezet a Cuha völgyében, négy alagúttal téve változatossá az utazást. Várpalota, miként Veszprém, történetileg is jelentős. A vár mellett a szocialista ipar egyik jelentős magyarországi fellegvára működött itt alumíniumkohóval, hőerőművel. A nyersanyag a közelből érkezett. A két világháború között jelentős bauxitvagyont tártak fel, az erőmű egykor lignitre épült, de a forrás kimerült. Jeles nevezetesség még a Trianon Emlékmúzeum.

Sümeg váráról, püspöki nyaralójáról híres, nem messze van Tapolca a híres tavasbarlangjával. Pápa az egykori textilnégyszög egyik sarkaként szerepelt a gazdaságföldrajzi leírásokban, de a külföldiek is élvezhetik húsgyárának termékeit. Iskolavárosnak is kiemelkedő: református főgimnáziumában tanult Petőfi Sándor, Jókai Mór vagy Eötvös Károly, aki a hírhedt tiszaeszlári perben a vádlottakat védte – sikeresen. Később könyvben írta le a nagy per történetét.

Fejér megye székhelye, Székesfehérvár szintén dicsekedhet végvárral. Híres katolikus temploma, püspöki palotája az egyház jelentőségéről tanúskodik. Királyi koronázó város, a kialakult gyakorlat három feltételt szabott az érvényes uralkodói koronázásnak: a Szent Koronával, Székesfehérváron, az esztergomi érsek tiszte a koronázás – ettől csak ritkán tértek el. Itt van a királyok temetkezési helye, a település már a római korban is létezett, az Alba Regia nevet viselte. A város – archaikus nyelven – már szerepel a tihanyi alapítólevélben is (Fehérvárra menő hadi útra). Számos történelmi emlékben gazdag, emlékmű őrzi az Aranybulla kiadásának helyét, a szovjet időkben pedig egy tank állt itt.

Fehérvár mellett található Tác (római neve Gorsium), melyet Traianus császár Alsó-Pannónia központjává tett. A megye egykor bányászatáról híres települése Oroszlány. A szénbányát már bezárták, a város jelképe is lehetne az érdekes formájú víztorony. Fontos kiránduló, fürdőző és nyaralóhely a Velencei-tó: a XIX. században évtizedekig vízmentes volt, állítólag itt gyakorlatoztak a huszárok. Nem messze, Sokoró és Pákozd között aratták honvédjeink az első diadalt Jellasics felett.

Komárom-Esztergom megye fontos városa Tata. Híres az Esterházy-kastélyáról, ahol számos uralkodó szállt meg, a település Mátyás király kedvenc vadászterülete volt. Jó nevű gimnáziumában tanulhatnak a középiskolások. Az Öreg-tó Tata másik gyöngyszeme.

Komárom méltán lehet büszke erődítményeire, innen indultak el a győri várat a töröktől visszafoglaló csapatok. A vár védői – hősies ellenállásuknak köszönhetően – az 1848-49-es szabadságharc bukása után szabad elvonulást harcoltak ki. A város stratégiai ütőere a Duna, fontos kereskedelmi útvonal, Jókai Tímár Mihályának meggazdagodási lehetőséget nyújtott. A második világháború után a települést kettévágták: Komáromra és Komárnóra, itt is számos középiskola működik.

Esztergom magyar katolikus egyházi központ, híres a bazilikája, mely Babits Mihályt is megihlette, valamint a püspöki palota. A városban halt hősi halált Balassi Bálint, és itt látta meg Vajk, a későbbi István király a napvilágot. A török időben az esztergomi érsek Nagyszombatba tette át székhelyét. A Visegrád és Esztergom közötti pompás hajóút pedig remek panorámát kínál az utazóknak.

Csiszár Antal