''Én is szeretnék valamiben különleges lenni...''

Szilvási Krisztián interjúja Czirák Viktóriával

czirak-viktoria-hibrid01

A XVII. Győri Könyvszalon egyik legkülönösebb kötetbemutatójának tűnik Czirák Viktória fellépése, hiszen A hibrid című fantasy regény szerzője egy döbbenetesen fiatal, 13 éves lány. Hogy mi indította az iskolapad hétköznapjaiból a felnőtt íróság felé, mennyire bújtatható ő maga főhőse bőrébe, és hogy „gyermeki” szeme miként tekint jóra, rosszra, igazra és hamisra, többek között ezekről beszélgettünk vele.

A legmagasabb (és talán egyben a legsportszerűtlenebb) labda a kérdező részéről, amit erőszakkal sem tud nem lecsapni: hogy jön egy 13 éves lány ahhoz, hogy könyvet, sőt mi több, fikciót írjon? Kicsoda valójában Czirák Viktória?

Az írás már kiskorom óta érdekel, nagyjából három éve kezdtem, vagy talán már azelőtt is írtam történeteket, de ezek még nagyon kezdetlegesek, mesések voltak. Viszont az ötlet, hogy egy komolyabb, teljes könyvet írjak, egy-két éve fogalmazódott meg bennem. Egy napon megjött az elegendő, illetve elég jó ihlet ahhoz, hogy megírhassam A hibridet. Miben vagyok más, mint a korombéli fiatalok? Talán csak annyiban, hogy nekem volt kitartásom be is fejezni, amit elkezdtem. Sokan elkezdenek írogatni, de a legtöbben nem jutnak a végére.

Milyen varázsfőzetből állt össze A hibrid története, honnan érkezett az a világ, amit a lapokon megjelenítesz?

Maga a világ igencsak primitív volt, amikor nekiálltam a könyv megírásának, aztán ahogy haladtam előre a történetben, elkezdtem észrevenni, hogy újabb elemekre van szükség, amik Nefromiát jellemzik. Azt viszont őszintén bevallom, hogy sajnos már nem is emlékszem, az alapok hogyan jutottak eszembe, egyszer csak azon kaptam magam, hogy már írom ezt az egészet. Nagyon sok elem, eszközök, személyiségek is a földi világ dolgaira hasonlítanak.

Mennyire jött gördülékenyen belőled a történet, mennyi idő alatt, esetleg milyen módszerekkel írtad a regényt?

Mielőtt nekiálltam a regénynek, már a legtöbb fejezet, esemény a fejemben volt, így szinte mindig azonnal tudtam, hogy melyik rész melyik után következik. Viszont a sztori elején még akadtak olyan részek, amikor kicsit megálltam, mert gondolkodnom kellett, hiszen már megvolt a következő szál, de még hiányzott előtte valami, ami összeköti az eseményeket. Időnként lassabban haladtam, sokat kellett agyalnom, máskor viszont maguktól jöttek a mondatok. A könyv fél év alatt készült el, persze iskola mellett kevesebb időm volt, a nyári szünet alatt viszont sikerült befejezni.

A főhős, Rose Broomwing származását tekintve tündér-angyal. Mennyire feszül benned is esetleg kétféle világ, és mennyire vagy benne te magad (tulajdonságok, elképzelések, vágyak) ebben a szereplőben?

Rose eredetileg azért lett egy hibrid szereplő, mert ezáltal szerettem volna, hogy különlegesebb legyen a többieknél. Ehhez persze ki kellett találnom, hogy mi az a két faj, amiből összeállhatna. Azért választottam a tündéreket és az angyalokat, mert mindkettő szárnyakkal rendelkezik, ez pedig azonnal elárulja, hogy ki hova tartozik. Így azt nem mondanám, hogy amikor megalkottam őt, magamból indultam ki. Azt érzem, hogy néha a koromnak megfelelően viselkedem, vagy akár kifejezetten gyerekesen, máskor meg olyan gondolatok keringenek a fejemben, amiken még én is ámulok, hogy honnan jönnek. Persze én is szeretnék valamiben különleges lenni, Rose néhány tulajdonságát is elfogadnám, például az elszántságát.

A fantasy a kedvenc műfajod könyvben, filmben? Ezen a vonalon maradsz majd a továbbiakban, vagy érdekelnek esetleg más témák és területek is?

Valóban a fantasy az, amit a legjobban imádok, legyen akár szó könyvről vagy filmről, hiszen ebben érzem a leginkább otthon magam, ez számomra a legizgalmasabb. Viszont emellett például a sci-fiért, thrillerért is odavagyok, de egy olyan könyv/film is meg tud fogni, ami nem operál ezekkel az eszközökkel. Ha a mondanivalója erős, mély, akkor igazán magába tud szippantani egy ilyen regény is. A kedvenc könyvem is pont egy ilyen. A saját történeteim terén is szeretnék többféle, szerteágazó műfajokkal foglalkozni. A következő könyv a mi világunkban fog játszódni, lényege egyszerűen az élet lesz, viszont készülök fantasy-vel, illetve még sci-fivel is a jövőben.

A visszajelzések szerint a könyvben megfogalmazott erkölcsi útmutatások messze meghaladják azt az érettséget, amely az életkorodra jellemző. Ennyire határozottan látod magad körül te is a világot, a mindennapjainkban körülöttünk lévő jót és rosszat, igazat és hamisat?

Nyilván én is tisztában vagyok sok mindennel, ami a mostani világban zajlik, de azért mégiscsak egy gyerek vagyok, aki nem tudhat mindent – és nem is akar. Azonban a könyveimben olyan gondolatokat szeretnék megfogalmazni, amelyek, ha nem is maximálisan az itteni világra vonatkoznak, de olyan dolgokra, amik fontosakká válhatnak, tanító jellegűek. Tudom, hogy a világban sokszor nem egyértelmű, mi az igaz, a hamis, a jó vagy a rossz. Én olyan tettekről és tulajdonságokról írtam, amelyek megítélése egyértelmű.

A hibrid központi témája Rose betegsége, illetve az az elkötelezettség, amely miatt küzd ellene: hogy segíthessen az embereknek. Te milyen irányban szeretnél elindulni a felnőtt-lét felé, mivel foglalkoznál szívesen?

Már egy ideje felfedeztem, hogy a nyelvtanulás, kifejezetten az angol nyelv az, ami nagyon érdekel, és azt hiszem, elég jól is megy. Jelenleg úgy érzem, hogy valami ehhez kapcsolódóval foglalkoznék szívesen, meg persze a rengeteg könyv megírásával, ami itt bujkál a fejemben.

Elcsépelt kérdés, amikor azt tudakolják idősebb emberektől, mit üzennének fiatalabb énjüknek, ha találkozhatnának vele. Én megfordítom a dolgot. Ha most beleülnél egy időgépbe, és elutaznál mondjuk 20 évvel későbbre a jövőbe, és odaállnál egy teljesen megváltozott 33 éves Czirák Viktória elé, mit mondanál neki, mik azok a „részek” ebben a 13 éves lányban, amelyeket sosem szabadott volna elfelednie?

A változás nyilván elkerülhetetlen dolog az életben, így valószínűleg nem az lenne a célom, hogy ugyanaz az ember maradjak, aki most vagyok. Inkább beszélgetnék sokat magammal, megismerném a jövőbeni énemet, és ha felfedezek valami hibát, akkor arra törekednék, hogy miután visszatérek a jelenbe, úgy éljem az életem, hogy az ilyesfajta rossz tulajdonságok ne alakulhassanak ki.


Czirák Viktória könyvbemutatója a XVII. Győri Könyvszalonon november 17-én, pénteken 12 órakor lesz a Győri Nemzeti Színház „csillárszintjén” felállított Pódiumszínpadon.

Szilvási Krisztián

2017.11.02