Miniinterjú: nyolc kérdés Ania Ahlbornhoz

Most megjelent És bebújt az ördög című könyve apropóján

ania-ahlborn

Ania Ahlborn számos nemzetközi horror bestseller szerzője, a regényeivel megmutatta az évek során, hogy a műfaj nem csak a férfi szerzőké. A magyar olvasóközönség előtt 2016-ban mutatkozott be a Vértestvérekkel, és aratott nagy sikert. Új, És bebújt az ördög című regénye szinte napra pontosan egy évvel az előző után jelent október 10-én. A regény apropóján készített az olvasoterem.com egy miniinterjút a szerzővel.

Melyik részét volt a legnehezebb megírni az És bebújt az ördögnek?

Nekem mindig a befejezést a legnehezebb megírni. Rengeteg időmbe és erőfeszítésembe telik hihető és szimpatikus karaktereket létrehozni, akikhez az olvasók majd kötődni tudnak; gyötör a kétség, hogy vajon elég lebilincselő-e a sztori. Így aztán amikor a végére érek, azt akarom, hogy az is ugyanolyan jó legyen, mint a regény többi része. Én személy szerint gyakran vagyok elégedetlen azzal, ahogyan egy regény véget ér, ezért mindent megteszek, hogy a regényem befejezése ugyanolyan jó legyen, mint a többi része.

Volt olyan része a történetnek, amelyet kihagytál a végső változatból?

Amikor regényt írsz, a legelső vázlatod soha nem olyan, mint amilyen a végeredmény lesz. Bizonyos dolgok persze végig megmaradnak, de a végső változat soha nem olyan, mint az első. Biztos vagyok benne, hogy millió dolgot kivágtam belőle, de ugyanakkor millió másikat hozzáadtam. Lehetetlen ezeket nyomon követni.

Honnan származik az És bebújt az ördög ötlete?

Az ötlet önmagát alakította. Mindig is akartam írni egy regényt egy eltűnt gyerekről – elsőre még úgy volt, hogy Stevie lesz az, akinek nyoma veszik. De ahogy az ötleten dolgoztam, minden abba az irányba tolódott el, hogy Jude tűnik el, és Stevie lesz az, akinek meg kell találnia, majd segítenie kell a legjobb barátján.

Általában honnan származnak a regényötleteid?

Nincs egy meghatározható forrás. Csak úgy jönnek maguktól.


Van egy állandó munkameneted?

Régen éjjeli bagoly voltam, de ez mára már megváltozott. Most általában nappal írok. Körülbelül egy órával ebéd előtt kezdek dolgozni, aztán eszek, és utána folytatom az írást úgy délután ötig. Időnként szundítok egy keveset.

Melyik könyvedre vagy a legbüszkébb?

Mindegyik könyvemre büszke vagyok, más-más okokból. A Seedre, mert az volt az első regényem. A Vértestvérekre, mert az volt az első alkalom, hogy egy brutális, nem paranormális témához nyúltam. Az És bebújt az ördögre, mert egy gyerek szemszögéből van megírva. Mindegyiknek megvan a maga érdeme.

Mit csinálsz, amikor nem írsz? Mik a hobbijaid?

Horrorfilmeket nézek, olvasok, főzök, sétáltatom a kutyámat… és sírköveket építek. Mi amerikaiak imádjuk a Halloweent. Egy egész temető áll az előkertemben, évről évre egyre csak nő.

Ha üzenni tudnál a fiatalkori író-énednek, mi lenne az?

Hogy ne izgassam magam az miatt, amit úgysem tudok befolyásolni. És hogy ne hagyjam ki a vázlatkészítést.

Simon Attila
Forrás: olvasoterem.com

2017.10.13