Magyar nyelvű emléktáblát avattak Nagyszombatban


kodaly-emlektabla-nagyszombat01

A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat testvérmegyéjének székhelyén, Nagyszombatban magyar nyelvű emléktáblát avattak szeptember 21-én. Kodály Zoltán zeneszerző több évig élt a városban, hiszen a nagyszombati érseki főgimnáziumban 1892-1900 között az alsóbb tagozaton végezte tanulmányait, ahol 1900. június 13-án jelesen érettségizett.

A jubileumi Kodály-év, amely a világhírű magyar zeneszerző halálának 50. évfordulója és születésének 135. évfordulója jegyében zajlik, jó alkalmat kínált arra, hogy Nagyszombatban is megtörjön a jég, és kétnyelvű márványtáblát kapjon a világhírű magyar népzenekutató, zeneszerző és zenepedagógus. Az emléktábla felavatásán – nagyszombati tisztségviselő-társai meghívására – Németh Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke is részt vett és lerótta kegyeletét. Az ünnepi pillanatokat Kodály műveiből összeállított koncert követte.

Az eseményről a megyei elnök közösségi oldalán így számolt be: „Trianon óta először került kihelyezésre magyar nyelvű emléktábla Nagyszombat városában, így történelmi pillanatnak lehettünk tanúi a Felvidéken! Kodály Zoltán születésének 135. és halálának 50. évfordulója alkalmából magyar nyelvű emléktáblát avattunk. Köszönet érte Tibor Mikusnak, Nagyszombat megye elnökének és dr. Berényi József alelnöknek, a Nagyszombati Nyugat-szlovákiai Múzeumnak, a Nagyszombati Főegyházmegyének, Nagyszombat városának és a Mikulása Schneider-Trnavsky Társaságnak. Este koncertet hallgattunk azon a helyen, ahol 120 évvel ezelőtt az ifjú Kodály először adta elő szerzeményeit. Csodálatos élmény volt magyarul, Kodály műveket hallani Nagyszombatban.” (Nagyszombat, 2017. szeptember 21.)

„Az ötlet a Galántai Kodály Zoltán Daloskörtől származik. Józsa Mónika, a daloskör karnagya szólított meg engem, hogy a Kodály jubileum kapcsán jó lenne diákéveinek városában is megörökíteni Kodály Zoltán kötődését Nagyszombathoz, ahol az édesapja állomásfőnökként dolgozott” – nyilatkozta korábban a korkep.sk-nak Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke arról, hogy miként indult útjára ez a kezdeményezés.

Kodály Zoltán nem származott a Felvidékről, mégis Galántát tartotta szülőföldjének. „Félig- meddig galántai vagyok magam is: ott töltöttem gyermekkorom legboldogabb hét esztendejét” – olvashatjuk hátrahagyott írásaiban. Kodály három évesen került Galántára, ahol 1888 szeptemberében a népiskola tanulója lett. A Kodály család hét évet töltött Galántán. 1892-ben költöztek Nagyszombatba, mai nevén Trnavára. A nagyszombati Érseki Főgimnázium diákjaként folytatta tanulmányait, ahol barátságot kötött Mikuláš Schneider-Trnavskýval, a kiváló szlovák zeneszerzővel. Itt kezdte meg zenei tanulmányait is, nagyrészt önművelőként, és itt születtek meg Kodály első kompozíciói is. Érdekes megemlíteni, hogy Kodály Galántán és Nagyszombatban szlovákul nem tanult meg. Osztálytársai magyarul beszéltek és magyar oktatásban vett részt. Népzenegyűjtéskor tanulta meg a szlovák nyelvet könyvből és a falusi emberek között.

Kodály a mai Szlovákia területén jelentős népdalgyűjtő munkát folytatott. Felvidéki népzenegyűjtéseit 1905-ben kezdte Pozsony megyében és folytatta 1920-ig Nyitra, Komárom, Bars, Hont, Gömör megyékben. A 15 év alatt megközelítőleg 2000 magyar és 140 szlovák népdalt gyűjtött. A felvidéki gyűjtés hatására megjelent három írása, és doktori disszertációjában is merített a felvidéki gyűjtésből. Az összegyűjtött népdalok hatással voltak zeneszerzői munkájára is. A Szlovákiában gyűjtött népdalok jelentős részét Kodály vokális műveiben dolgozta fel.

 

Az 1930-as évektől az akkori Csehszlovákia magyarlakta területein Kodály kórusművészete nagy elismerésnek örvendett, zenei üzenete Szlovákiában viszont a mai napig él.

Forrás: Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat

 

2017.09.25