A CELISR (Central European Library and Information Science Review), azaz a Közép-európai Könyvtár- és Információtudományi Szemle az OSZK és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár által közösen alapított új szakmai folyóirat.

Sok éve láttam Bodor Ádám Kossuth-díjas író A részleg című novellájának adaptációját, Gothár Péter remek filmfeldolgozása egy sötét rezsim sajátos karrierjét tárta elénk. Weisz Gizellát előléptetik, részlegvezető lesz egy távoli helyen.

Győrffy Ákos költő-zenész új kisprózakötete, A csend körei harminc írás láncolata; esszé-, útinapló- vagy emlékezésszerű, rövidebb-hosszabb feljegyzésekből összeálló történet, melynek tere az időtlen Duna-táj, a Börzsöny, a Dunakanyar és távolabbi természeti létélmények.

Heinz Janisch osztrák író és Sydney Smith kanadai illusztrátor kapja az idei Hans Christian Andersen-díjat, a gyermek- és ifjúsági irodalom világszerte egyik legelismertebb kitüntetését – közölte az IBBY nemzetközi gyermekirodalmi szervezet a Bolognai Gyermekkönyvásáron.

Székely Zoltánt, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatóját a történelem szeretete vezette el a művészettörténethez és mostani hivatásához. Beszélgetésünk, melynek során meghatározó könyvélményekről, az ókorról és izgalmas kódfejtésről is esett szó, felért egy kisebb időutazással.

Április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük a Magyar Költészet Napját. Az USA-ban pedig április a Költészet Hónapja. A poézist éltető időszakhoz kapcsolódva sorozatunkban a versterápiát szeretnénk közelebb hozni, rávilágítva a líra gyógyító és lelki jólétünket segítő erejére.

Az Emlékezet Donald E. Westlake posztumusz megjelent regénye, amelyben a szerző mintha elhagyná a komfortzónáját, és új területen kísérletezne. A háromszoros Edgar-díjas krimiíró egy férfiról ír, aki elvesztette a memóriáját. Céltalanul és reményvesztetten kóvályog, de sajnos ezen kívül más nem nagyon történik vele, és ez egy idő után meglehetősen unalmassá válik.

A Tiszántúli Református Egyházkerület közgyűjteményei és a debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központ együttműködésének első eredményeként Makropaedia – a könyv kortárs olvasata címmel rendeznek kiállítást a kollégium klasszicista teremkönyvtárában április 19. és november 2. között.

Az átokkívánat és átokhozatal nem mai dolog. Amióta ember az ember, egymásnak farkasa, és még ki tudja, mi minden más gonosza. Az utált, gyűlölt, bosszulni kívánt másik megleckéztetésére, ne adj isten, elpusztítására pedig mi más lenne célravezetőbb és eredményesebb, mint egy átok, amely esetében tisztán tarthatjuk legalább a kezeinket, ha már a lelkünk (be)szennyezését – boldogan vagy beletörődötten – elfogadjuk.

Ha Joanna Quinn A Bálnacsont színház című regényét egyetlen szóval kellene jellemeznem, az a sokszínű lenne. Az öt felvonás alatt annyiszor változtak az érzelmeim, és egyáltalán a véleményem, hogy számomra is nehéz volt követni.

Több hazai képregénykiadó főleg Marvel képregények publikálására állt rá az utóbbi időben, és a Vad Virágok Könyvműhely is gőzerővel beszállt ugyan a Marvel-bizniszbe, de messze nem csak erre alapozzák az üzletpolitikát.

2024 márciusában új Janikovszky Éva-kötet jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában. Az elbeszélésciklus írásai először a Kincskereső folyóiratban láttak napvilágot a rendszerváltás környékén. A szerzőtől nem szokatlan módon egy kamasz hangján szólal meg a szöveg, mely ma is érvényes társadalmi tükröt tart elénk. A kötetet Réber László illusztrációi teszik teljessé.

„Képzeleted szárnyán kelj át a tengeren” a mottója az idei ünnepnek, amelyet 1967 óta Hans Christian Andersen dán meseíró születésnapján, április 2-án tartanak világszerte. A meseírás hagyományát és a gyermekkönyveket éltető nemzetközi napot az IBBY (Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) szervezi, célja pedig az, hogy a legifjabb korosztállyal is megszerettessék az olvasást.

Megjelent a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) és a Kortárs Kiadó gondozásában Ambrus Lajos és Kovács Gyula közös kiadványa, a Gyümölcsök és praktikák a Tündérkertből című kötet.

Az űropera alzsáner majdnem egyidős magával a sci-fivel, leszámítva nagyjából persze az ezernyolcszázas évek előfutárainak alapkőletételeit, mindenesetre a huszadik századi hőskor már csatasorba állított rakétákat, úrhajókat, felfedező és kalandor hősöket, és perszer mindenféle idegenlényeket a barátságosoktól a hataloméhes gyarmatosítókig és gyilkos fenevadakig. Jól illusztrálja a csapásirány népszerűségét, hogy máig a legjobban fogyó címek a műfajban a kozmosz tereiben játszódó történetek, kis túlzással bármi eladható űrhajós borítókkal.

Interjúkötet jelent meg magyarul Nick Cave világhírű ausztrál dalszerzővel, rockzenésszel. A Hit, remény és vérontás című könyvben fia halálának feldolgozásáról, a Covid-időkről, gyerekkoráról és zenésztársairól is beszél.

A felnőttekkel csak a baj van. A tanító néni például folyton megzavar, ha az órán beszélgetni szeretnél a haverokkal… A kis Nicolas-sorozat frissen megjelent részében a szeretnivaló csibészek újabb bonyodalmakba keverednek.

Az amerikai indiánokkal csúnyán elbánt a történelem. A „sápadtarcúak” leigázták a kontinens őslakosait, a földjeiket eladták a fejük felett („1803-ban Thomas Jefferson elnök a franciáktól megvásárolta Louisiana territóriumot, amely javarészt az oszázs indiánok földje volt.”), őket pedig rezervátumba kényszerítették. Amikor a sziklás, művelésre alkalmatlan, puszta prériről kiderült, hogy irdatlan mennyiségű kőolajat rejt a felszín alatt, ami az odatelepített oszázs indiánokat egy csapásra gazdaggá tette, a törzs tagjai rejtélyes módon hullani kezdtek. David Grann amerikai újságíró harmadik könyvében ezt a gyilkosságsorozatot kutatja.

A tavaszról talán csak a líra tud igazul beszélni, mert szépségét, erejét és örök fiatalságról szóló üzenetét csupán a természet ritmusával, a szívünk lüktetésével áthatott forma képes teljességében megragadni. Minden sétára hív a felfrissülő és viruló élettel teli erdőbe, és saját érzelmeink és gondolataink sűrűjébe, ahol kiváló kalauzaink a lánglelkű poéták. Ők még ismerik lelkünk nyelvét, amit legtöbben száműztünk hétköznapjainkból, de a nagy fájdalmak és örömek óráján mindig előtör bensőnkből, hogy vigasztaljon, felemeljen és vezessen a minden márciusban megújuló Fény felé.

Mikolaj Slawkowski-Rode volt az MCC Budapest Summit oktatásról szóló nemzetközi konferenciájának győri vendége 2024. február 29-én. A University of Warsaw adjunktusa, a University of Oxford tudományos munkatársa, aki a tankönyveken túli oktatásba, valamint az irodalom mindennapi életet betöltő szerepébe vezette be az érdeklődőket.

A világirodalom klasszikusai, de legújabb csúcsteljesítményei sem maguktól fordulnak magyarra. Az Élet és Irodalom szerkesztősége a Magyar Műfordítók Egyesületével (MEGY) és az Írók Boltjával együttműködésben felvállalták, hogy bemutatják a műfordítók munkáját a nagyközönségnek, beszélgetnek a kortárs irodalom meghatározó műfordítóival, hogy minél többen megismerjék különleges mesterségük műhelytitkait.

Minden, amit tudni akarsz Kingről – az emberről és íróról... Stephen Kinget a könyvolvasó-filmnéző nagyérdeműnek természetesen nem kell bemutatni, neve évtizedek óta szerepel a bestsellerlistákon, és műveinek – pár kivételes alkotástól eltekintve inkább közepes és gyenge – adaptációi tucatjával kerültek már vászonra és képernyőre. A több mint 350 millió eladott példány után, idei áron félmilliárd dolláros vagyont összepötyögő szerző első regénye, a Carrie óta eltelt ötven rémisztő esztendő bőven termelt annyi magánéleti és szakmai adatot, „Stephen King-történetbe illő” eseményt és érdekességet, hogy az egy impozáns, súlyos életrajzi könyv után sikítson!

„Sosem hittem volna, hogy Nikki Sixx a harmadik Mötley Crüe-album után is életben lesz még. Az olyanok, mint én, Bowie és Elton John, professzionális sorskísértők voltunk, de Nikki messzebbre ment nálunk – ő lőtte magát, amit mi sosem mertünk. Jól ismertem Jim Morrisont, és Nikki sokban emlékeztetett rá. Amikor Jim huszonhét évesen meghalt, nem azon döbbentünk meg, hogy meghalt; elsősorban az döbbentett meg, hogy ilyen sokáig élt” – mondta Alice Cooper a Mötley Crüe basszusgitáros frontemberéről.

Bár manapság a legjobb fantasyk már jócskán elléptek a műfaj klasszikus-ponyvás, jóra és rosszra osztott világképétől, de Rick Remender és Jerome Opeña nagyszabású könyve – Hetet az öröklétnek – ebből az üdvözítő mezőnyből is jócskán kimagaslik: ennyire drámai, testet-lelket megmozgató, magvas szellemi vonatkozásokkal fals hangok nélkül zsonglőrködő utazásra nem mostanában fizethettünk be. Párját ritkító és meseszép remekmű.

Gianumberto Accinelli különleges könyve úgy mutatja be a tenger élővilágát, mintha mi magunk is alámerülnénk a mélységekbe. A Bolognai Gyermekkönyvvásáron évente hirdetik ki a Bologna Ragazzi díj nyerteseit, öt kategóriában. A 2024-es év kiemelt témájában olyan, az elmúlt hat évben megjelent könyveikkel nevezhettek a szerzők, amelyek a „tenger” hívószó sokszínű jelentésrétegéhez kapcsolódnak. Az Utazás a mélybe az „Ismeretterjesztő – kiemelt téma: A tenger” kategória díját nyerte el.

Francia regény. Egyszerre keveset és sokat mondó cím. Benne van egy egész életérzés, ahogyan a kiadás borítóján el is hangzik: „Ez a könyv a hetvenes évek Bovarynéjának regénye, aki a válásával maga is folytatta az előző generációk hallgatását a két háború nyomorúságáról.” Ugyanakkor viszont megfoghatatlan, hiszen annyira általánosan is vehető, hogy végső soron nem szól semmiről.

Általában elmondható, hogy a halál témaköre, még pontosabban a saját halálunk meglehetősen szegényes fogadtatásban részesül abban a társadalmi és kulturális közegben, amelyben élünk. Nem szoktunk róla beszélni, nem jellemző, hogy elmélkedjünk róla, és nehezen kezeljük a felmerülő témát a kapcsolatainkban is.

A holló címről természetesen nagy többségünknek a 30 éve bemutatott, és apja, Bruce után szintén fiatalon az árnyékvilágból eltávozott Brandon Lee kultmagasságba szárnyaló, komor filmje ugrik be elsőre. Manapság, a jócskán túlárazott szuperhős képregényfilmek univerzumában meg is feledkezünk róla, hogy a fekete madár – eredetiben varjú, de az tényleg nem túl cool magyarul – legelőször rajzos formában repülte körbe a világot. Mégpedig a mozinál sokkal sötétebb, szomorúbb és fájdalmasabb szárnyalással…

Puskás Panni Megmenteni bárkit című regényét jelölték Magyarországról az Európai Unió irodalmi díjára ‒ közölte a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése.

Először jelenik meg magyarul Charles Bukowski egyik novelláskötete. A város legszebb nője című, 30 elbeszélést tartalmazó kötetet áprilisban vehetik kézbe a magyar olvasók.