A különleges alkalom céljáról az intézetparancsnok elmondta, az előítélet átjárja a társadalmat, a börtön pedig annak lenyomata. Szeretnék megerősíteni az elfogadás szellemét az intézményben. A sajtó képviselőit pedig azért hívták meg, hogy segítsenek tájékoztatni a nagyközönséget a börtönben folyó munkájukról, melyet tömören úgy lehetne megfogalmazni: reintegráció. Azaz törekvés, hogy a börtönből szabaduló emberek minél könnyebben vissza tudjanak illeszkedni a társadalomba.

A súlyos, egész társadalmat megrázó eseményt feldolgozó Ítélet Magyarországon nagyon erős alapot szolgáltatott a beszélgetéshez, mert többeket húsbavágóan érintett a téma. A dokumentumfilm hátterében a következő események állnak: 2008 júliusa és 2009 augusztusa között Északkelet-Magyarország különböző településein kilenc, romák ellen elkövetett támadás során 16 lakóházat támadtak meg, 11 Molotov-koktélt használtak, 63 lövést adtak le fegyverekből, amely események során 55 személyt ért támadás, közülük 5 súlyosan megsérült, 6 ember meghalt. A támadássorozattal gyanúsított személyeket elfogták, és bíróság elé állították. Az alkotás különlegessége, hogy végigdokumentálja a tárgyalássorozat mind a 167 napját. A forgatások 2011. március 25-én kezdődtek, és 2013. augusztus 6-án az ítélet kihirdetésével értek véget.

Hajdú Eszter rendező azért határozta el, hogy stábjával minden egyes napot rögzít, hogy ezzel emléket állítson az áldozatoknak. A történethez hozzátartozik, amikor a forgatás elkezdődött, akkor még arra lehetett számítani, hogy a teljes per 1 év alatt lezajlik, ám két és fél év lett belőle. A per során az első néhány és az utolsó pár napon nagy volt a nemzetközi és magyar média érdeklődése, a tárgyalási napok túlnyomó többségén azonban semmilyen sajtó sem vett részt. Hajdú Eszter viszont a teljességre törekedett, ráérezve a különleges lehetőségre, így egy exkluzív, egyedülálló kordokumentációt készített egy egyedülállóan súlyos ügyről.

A film megtekintése a helyszín miatt is hosszútávú hatást kifejtő élményt jelentett. Egy tárgyalást követ végig a néző, mely nem kitalált helyzet, hanem nem is olyan régen valóban lezajlott. Ez a tudat kiélezett figyelmet parancsolt mindenkire. Az első képkockáktól kezdve megragadják a figyelmet az egymást abszurd kimértséggel követő jelenetek. Abszurd a bírósági tárgyalás merev formalitása és a mélyben feszülő harag és fájdalom. Nehéz szavakba foglalni azt a helyzetet, amikor a feleséget kérdezik férje meggyilkolásának körülményeiről, miközben hátába a feltételezett gyilkosok tekintete fúródik. Amikor előtte szintén meggyilkolt kisfiának sérüléseit elemezte a rendőrségi szakértő. Fájdalmas, kegyetlen és képtelen szituáció, de mégis megtörtént. Magyarországon történt, nem is olyan rég.

A film ezeknek a helyzeteknek a bemutatásával megkerülhetetlen kérdéseket vet fel. Kérdéseket a rasszizmusról, az emberség elveszítésének okairól, erkölcsről, az igazságszolgáltatás nehézségeiről és a jövőről. Hiszen az ügyben ítélet született, de megoldás az egyre súlyosbodó problémára, nem...

Bátor alkotásról van szó, mely megadja a lehetőséget a szembesülésre, és így arra, hogy rádöbbenjen a néző, valaminek változnia kellene. Leginkább az embernek, aki az Élet színpadán alakítója az egyes jeleneteknek. Felelős résztvevője a közös nagy „színdarabnak”. A szembesítés a legégetőbb kérdésekkel nagyon fontos küldetés, nem véletlen, hogy a filmet ezidáig a világ 28 országának 30 fesztiválján mutatták be, és 14 nemzetközi díjjal jutalmazták. Ahogyan Bujdosó Bori újságíró fogalmazott: „Itt a film, amit minden magyarnak látnia kell... ”.

A filmet követő beszélgetés nagyon hasznos volt mind a fogvatartottaknak, mind a többi jelenlévőnek. Hajdú Eszter a fogvatartottakat kérdezte a film hatásáról, és ennek kapcsán élénk beszélgetés alakult ki az alkotók és a teremben talán legérintettebbek között. Mihály Attila bv. ezredes, intézetparancsnok ismét beszélt arról, hogy mit jelent a reintegrációs program, melynek egyik hatékonynak bizonyuló lépése volt a filmvetítés is.

Szalay László bv. százados, nevelő pedig kiemelte a művészet szerepét, mely képes jobbá tenni az embert. Például a költészet, mely szimbolikusan a jóság és szépség magjait ülteti az emberek lelkébe. Egy vers akár egy egész életutat is magában sűríthet. A művészet hatásait a mindennapi gyakorlaton keresztül tapasztalják, és azt is, hogy nem mindegy, milyen művészetről van szó. Ennek tudatában színházi előadásokat, klasszikus zenei koncerteket is szerveznek a fogvatartottaknak. Pozitív életpéldákat is mutatnak, azaz olyan embereket hívnak meg, akik saját életükkel igazolják, hogy ki lehet emelkedni, hogy az ember kezébe veheti a sorsát.

Törekvésük megvalósításában nagyon sokat segíthetnek azok a szervezetek és magánszemélyek, akik szívügyüknek érzik, hogy tegyenek valamit az ügyben. Például előadásokkal, kulturális programokkal, képzésekkel. Nyitottan várják mindazokat, akik valamilyen értékkel szeretnének hozzájárulni a munkájukhoz.

Az Ítélet Magyarországon dokumentumfilm előzetese itt tekinthető meg, hivatalos Facebook-oldala pedig itt található.

DÍJAK:
Verzió Human Righs Film Festival, Budapest - Audience award
Listapad International Film Festival, Minsk - Grand Prix for the Best Documentary
CineDoc International Film Festival, Georgia - BEST FILM AWARD
Sarajevo Film Festival, 2014 -SPECIAL JURY PRIZE
Sarajevo Film Festival, 2014 -HUMAN RIGHTS AWARD FOR THE BEST FILM
Sarajevo Film Festival, 2014 -AUDIENCE AWARD
DokuFest, Kosovo International Film Festival, 2014 -BEST FILM AWARD (human rights category)
One World Prague, Checz Republic, 2014 - BEST FILM AWARD
GoEast-Wiesbaden, Germany, 2014 - BEST DOCUMENTARY FILM AWARD
London-Open City Film Festival-2014 - GRAND JURY AWARD
International Documentary film Amsterdam, IDFA - NOMINATION 2013
Trieste International Film Festival, Italy - Central European Initiative AWARD, 2014
Nancy Lorraine International Film Festival - BEST DOCUMENTARY FILM AWARD , 2014
Glasgow Document International Film Festival, 2014 - SPECIAL MENTION

Szabados Éva

Fotógaléria: Ítélet Magyarországon – Filmbemutató a börtönben

6 kép