1933 nevezhető fordulópontnak, amikor is Valker István rajzfilmszerző megnyerte Pollák Géza temesvári harisnyagyáros támogatását a Polly Ági-filmek elkészítéséhez. A harisnyás mecénás neve ezek segítségével maradt meg az utókornak, miként Valker István is híressé válhatott általuk.

Ki is volt a magyar animációs filmgyártás egyik meghatározó alakja, Valker István? Lugoson született, nem éppen rendezett életű családban. Már egészen kicsi korában kitűnt környezetéből nagy rajztehetségével, amihez óriási akaraterő is társult. A gyakran költöző család éppen Pécsett élt, amikor egy tanára felfedezte kitűnő rajzolói képességét. Hivatalos továbblépésre azonban a művészi pályán nem volt lehetősége, dolgozott. Grafikai és iparművészeti cégeknek végzett munkát. Fantáziáját azonban igen élénken foglalkoztatta – a mozgókép elterjedésének korában vagyunk – a rajz megmozdítása. Valker minden erejével egy rajzfilm elkészítésére összpontosított. Saját magának készített ehhez szükséges szerkezeteket, és szerezte be a nyersanyagokat. Végül elkészült első egyperces alkotása, ami aztán szinte véletlenül meghozta számára a valódi alkotó munka lehetőségét. Egy temesvári moziban, amikor, hogy tovább tökéletesítse kisfilmjét, levetítette neki az ismerőse századszorra is a kis történetet, nem vették észre, hogy a nézőtéren ott ül a harisnyagyáros. Pollák Géza Ági nevű lányát színésznőnek szánta.

Valker Istvánban megtalálta azt a nagytehetségű embert, aki minőségi rajzfilmeket tudott készíteni, amellyel Pollák Ágnest reklámozta. Egy meglehetősen bonyolult, új technikával kellett megküzdenie, hiszen a kitűnően táncoló Pollák Ágit animációs környezetbe kellett helyeznie. A kombinált technika első filmje 1934-ben készült el, ez volt az első Polly Ági film, a Sztepptánc. Nem sikerült. A második, 1936-os Tiroli tánc már sokkal jobb rajzokkal és rajzolókkal alakult ki. Neves operatőr dolgozott nekik, a hangfelvételek minősége ellen sem lehetett kifogás. A rajz-natúr technikájú film, bár nem volt minden elemében tökéletes, elindította a siker útján Polly Ágit és Valker Istvánt is. A Tiroli tánchoz hasonló technikájú alkotás még a Walt Disney-stúdiókban sem készült. A legsikeresebb Polly Ági-film két évvel később, 1938-ban került a mozikba. Címe Orosz álom volt. A rajzvilágba bekopírozott élőkép felvétel minden addiginál jobb minőségű alkotást eredményezett.

A második világháború, mint annyi minden mást, Valker István pályáját is összekuszálta. Emlékét, hiába készített később is jó néhány animációs filmet, leginkább a Polly Ági hozta sikerek őrizték meg az utókornak.

Dippold Pál
Forrás: mandarchiv.hu