A győri vár 1594. szeptember 29-én került török kézre, mikor is Ferdinand Hardegg szabad elvonulás fejében feladta azt. Győr birtoklása kulcsfontosságú volt, mert Bécs közvetlen előteréhez tartozott. Nem véletlen, hogy I. Rudolf később kivégeztette a gyávasággal vádolt főkapitányt.

A vár visszafoglalására tett első kísérlet Miksa főherceg nevéhez fűződik, akinek 1597. évi próbálkozása sikertelen volt. Ez a kudarc az éppen magyar kézen lévő Tata sorsát is megpecsételte. Így világossá vált, hogy amíg Győr az oszmánok kezén van, addig nemcsak Bécs forog veszélyben, de a Dunántúlon visszafoglalt erődök is könnyen elveszhetnek. A város visszavétele és a hadi kiadások előteremtése érdekében Rudolf 1598 januárjában országgyűlést hívott össze, ahol előterjesztéseit megszavazták.

Adolf von Schwarzenberg hamarosan megkezdte a felkészülést az ostromra. A császári hadvezér a legnagyobb titokban úsztatta le Komáromig az ostromeszközöket, március végére pedig több, mint 5000 fős haderőt toborzott, melyben magyar, német, francia, spanyol és vallon zsoldosok is szolgáltak. Schwarzenberg titokban tartotta szándékait: miután március 27-én átkelt a Dunán, és elindult Győr irányába, Tata felé is küldött őrjáratokat, hogy leplezze valódi úti célját. Az álca tökéletesen működött.

Schwarzenberg Győrbe érve a Fehérvári-kapunál összpontosította erőit, hiszen az oszmánok erről az oldalról számítottak utánpótlásra. Egy szekeret és törökül tudó katonákat küldött a falakhoz, hogy próbálják meg rászedni a védőket, és nyittassák ki velük a kaput. Bár a törökök gyorsan leleplezték az átverést, a csel így is sikeres volt, ugyanis a petárdák súlyos károkat tettek a kapuban.

A védőket váratlanul érte a támadás, ennek ellenére komoly ellenállást tanúsítottak. A beszámolók szerint az álmukból felriadó törökök vitézül harcoltak az utcákon a császár katonái ellen. A vár parancsnoka, Ali pasa állítólag két kardot forgatva állta útját Schwarzenbergnek, aki végül összes tartalékát, még Pálffy Miklós lovasságát is kénytelen volt bevetni. Pálffynak kulcsszerepe volt a keresztény győzelemben, az ő közbelépése döntötte el az ütközetet. A küzdelem során török részről 1500, keresztény részről 600 fő vesztette életét; a támadók fele akkor esett el, amikor Ali pasa utasítására a védők felrobbantották a lőportornyot.

Schwarzenberg tábornok ravaszságának és az ostrom után grófi címmel jutalmazott Pálffy Miklós hősiességének köszönhetően Győr 1598-ban visszatért a maradék Magyarországot oltalmazó erősségek sorába, az itt aratott diadal pedig az esztendő további hadi eseményeit is meghatározta, ugyanis 1598 nyarán Schwarzenberg visszafoglalta Tatát, Várpalotát és Veszprémet is.

A képeslap letölthető a digitális könyvtárból.

tmoni

Forrás: Tarján M. Tamás: 1598. március 28. - Megkezdődik Győr cseles ostroma; rubicon.hu

A győri könyvtár kincsei cikksorozat további részei itt találhatók felsorolva.