A Győri Egyházmegyei Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 25. köteteként jelent meg a Primus inter omnes – Tanulmányok Bedy Vince születésének 150. évfordulójára című 844 oldalas kötet Arató György, Nemes Gábor és Vajk Ádám szerkesztésében. A könyv 38 szerző 35 tanulmányát tartalmazza, amelyeket tematikus blokkokba rendezve Mózessy Gergely, a Székesfehérvári Egyházmegyei Gyűjtemény igazgatója és Székely Zoltán, a mosonmagyaróvári Hansági Múzeum igazgatója mutatott be részletesen. Az ismertetők kihangsúlyozták, hogy monumentális kiadványról van szó, az egyes tanulmányokat a Győri Egyházmegyei Levéltár munkatársai és olyan kutatók írták, akik kutatásaikhoz a levéltár anyagát használták fel. A szerzők nagy számának tulajdonították, hogy az egyes írások stílusa ingadozó, azonban a korábbi évek köteteihez képest egységessé vált a lábjegyzetelés.

A Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára kiadásában jelent meg a Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái című könyvfolyam 7. kötete, amely az 1691-1699 közötti időszakra vonatkozik. A szerzőkkel, Hegedüs Zoltán és Szabó Zoltán főlevéltárosokkal, dr. Horváth József, a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér igazgatóhelyettese beszélgetett.

A kiadványtípus fontossága abban rejlik, hogy a vármegyék 16-17. századi történetének legfontosabb forrásai a latin nyelven íródott megyei nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyvek. Ezekben a regeszta kötetekben azonban nem a teljes szövegek fordítását adják közre a szerzők, mivel a korabeli cirkalmas megszólításokat, felesleges, lényeges információkat nem tartalmazó szövegrészeket, megfogalmazásokat, barokkos körmondatokat elhagyják. A regeszta kifejezés ugyanis azt fejezi ki, hogy a forrás rövid tartalmi kivonatát közlik, amely a jelentős események mellett valamennyi személy nevét, az időpontokat és helyneveket minden esetben tartalmazza. Ezek a kiadványok azért is jelentenek a kutatók számára óriási segítséget, mert nem saját maguknak kell a nehezen olvasható kéziratokat kibogozni.

Milyen új vagy régebbi témákat érintettek ezekben a közgyűlési iratokban? – hangzott a következő kérdés. Ebben az időszakban még zajlottak a felszabadító harcok a török uralom alól, ennek megfelelően a katonai beszállásolások, a porció, vagyis az adó felosztására vonatkozó bejegyzések és annak csökkentése iránti kérelmek fordulnak elő nagy számban, de ugyanúgy megjelennek a vármegye rendeletei, vagy épp a jelenléti ívek, amelyekből az derül ki, hogy kik is vettek részt a közgyűléseken például a földesurak, szolgabírók, egyéb tisztségviselők, stb. közül.

Ezeknek a köteteknek a használatát egyértelműen elősegítik a levéltárosok által összeállított személynév-, helynév- és tárgymutatók. Ez utóbbinál igyekeznek a kutatók fejével gondolkodni, hogy milyen témákban kereshetnek. A névmutató fontossága pedig abban van, hogy amíg a szövegben mai változatban szerepelnek a nevek, addig a névmutatóban valamennyi névváltozatot igyekeznek közölni.

Érdekességképp az érdeklődők meghallgathattak egy magyar nyelvű bejegyzést, amelyet betűhíven kell közölniük a regeszta-kötetben. A korabeli magyar szöveg azonban rengeteg latinból „magyarított” kifejezést tartalmaz, a szerzők azonban elárulták, hogy olykor épp az ilyen típusú magyar szövegeket kell a legtöbb lábjegyzettel ellátniuk. Dr. Horváth József a beszélgetést azzal zárta, hogy a kötettel immáron 1580-tól a 17. század végéig elérhetővé váltak Győr vármegye jegyzőkönyveinek kivonatai.

Győr Megyei Jogú Város Levéltárának három új kiadványát ismerhették meg az érdeklődők. A moderátorok Bana József, a városi levéltár igazgatója és dr. Horváth József voltak. A Győri Tanulmányok tudományos szemle 2016/36. kötete Győr Első Világháborús dokumentumai 1914-1916. címmel jelent meg, amelyet szerkesztőként Borbély Tamás, a városi levéltár munkatársa mutatott be. A győri levéltáranyagából a könyv 272 oldalon közöl korabeli, Győrre vonatkozó forrásokat, hogy ezek segítségével adhassanak átfogó képet a város első két háborús évéről, megmutassák a legfőbb változásokat és kihívásokat, valamint az azokra adott válaszokat. A válogatás szempontja az volt, hogy a 172 szemelvény segítségével bemutassák, hogyan hatottak a világháború eseményei a helyi közéletre, a szociális helyzet alakulására, a város gazdálkodására, a helyi iparra, hogyan támogatták a rászorulókat, hogyan látták el a hadifoglyokat és a menekülteket. A kiválogatott forrásokat nyolc tematikus fejezetbe rendezték, amelyeken belül időrendi sorrend érvényesül. A város közigazgatási bizottságának dokumentumai, Győr város közgyűlési jegyzőkönyvei, Győr Thj. Város ügyviteli iratai a következő fejezetekben kaptak helyet:
- Polgármesteri, főkapitányi, tiszti főorvosi havi jelentések Győr Thj. város közigazgatási bizottságának
- Országos és helyi politikai közélet
- Szociális viszonyok, társadalmi feszültségek
- Segélyezés és egészségügy
- Hadifoglyok Győrött
- Polgári menekültek Győrött
- Katonai ügyek, háborús gazdálkodás
- Gazdaság, gyáripar
A kötet használatát segítik a könyvben szereplő betegségek mai neveinek felsorolása és a névmutató.

A Győri Tanulmányok tudományos szemle 2016/37. kötete 120 oldalon 7 tanulmányt tartalmaz, amelynek szerzői, egy kivételével, meg is jelentek a bemutatón. Az első tanulmányt Bana József ismertette röviden. A szegedi illetőségű Bagi Zoltán „Amikor a vaspléhből csinált torony tetejére helyeztetett kakas megszólalna” Győr 1598. március 28-29. című írásában arról értekezik, hogyan készültek fel a támadásra Győr visszavételét megelőzően, milyen előzetes haditerveket dolgoztak ki, milyen volt a támadók és a védők ereje, valamint összetételük, és az ún. végház visszafoglalásának eseményeit is leírja. Csik Tamás levéltáros A Szépművészeti Múzeumból elszállított műkincsek Pannonhalmán 1944-1945 című tanulmányában mutatja be Csánky Dénes tevékenységét, természetesen érintve az akkori pannonhalmi főapát Kelemen Krizosztom szerepét is. Horváth József Ifjú Gárdonyi és a Garabonciás Diák című sajtótörténeti írásában Gárdonyi győri működését mutatja be, mit jelentettek az élclapok a fiatal Gárdonyi életében, meddig dolgozott a Garabonciás Diáknál, valamint hogyan tükröződik humora a lapban.

Pál István, az ELTE adjunktusa a pártállam hírszerzését kutatja, ennek során bukkant a győri születésű, jogi végzettségű üzletember, Stolczer Lajos beszervezési kísérletének történetére, amelyet Gyáros Egy győri születésű brit vállalkozó beszervezésének tervezete és bukása címmel írt meg. Perger Gyula A Borsos-életmű elveszett darabjai címmel közölt írásából Borsos Miklósnak a karmelita templom számára készített két, valószínűleg megsemmisült szobráról tudhattunk meg információkat. A Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér munkatársának, Galambos Krisztinának Adalékok a győri bolgárkertészek történetéhez címmel jelent meg tanulmánya. A bolgárkertészek 1874 és 1958 között működtek Győrben, és az ő tevékenységük révén lehetővé vált például a szegények számára, hogy meg tudják fizetni a zöldségféléket. Borbély Tamás Galíciai menekültek fogadtatása Győrben az első világháború idején címmel írt tanulmányt. A szerző elmondta, hogy Győrt hadi események nem érintették az első világháborúban, amely azonban óriási befolyással volt a város életére. A háború előrehaladtával a Galíciából érkezett menekültekkel szembeni ellenséges hangulat még tovább a fokozódott, amelyet sok esetben egyes sajtótermékek még tovább szítottak, szembeállítva egymással a szintén itt tartózkodó erdélyi menekültek helyzetét a Galíciából érkezőkével.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára jelent meg a Győri Tanulmányok Füzetek 2016/18. számaként Török István, az 1956-os győri forradalmi események mártírja című 64 oldalas, képmellékletet is tartalmazó kötet. A szerzőkkel és Büki Lajos 1956-os forradalmárral Bana József és Horváth József beszélgettek. A bemutatón résztvevők először Büki Lajos rövid visszaemlékezését hallgathatták meg Török Istvánról (1930-1958).

Tatai Zsuzsanna, a megyei levéltár segédlevéltárosának Török István, az 1956-is győri forradalom címmel jelent meg írása a kötetben, amelyben bemutatja a mártír családi hátterét, életútját, részvételét a győri 1956-os eseményekben, az emigrációt, hazatérést, nyughelyének felkutatását, valamint újratemetését. A szerző a beszélgetés során elárulta, hogy felkereste Török István testvérét, aki beszélt gyermekkorukról, családtagjaikról, az emigrációról és az exhumálás megrendítő pillanatairól. Nagy Róbertnek, a megyei levéltár főlevéltárosának tanulmánya Az elfelejtett forradalmár, Török István szerepe a győri forradalmi eseményekben címmel jelent meg. A rövid életrajz mellett bemutatja Török István részvételét a győri eseményekben, valamint, hogy mi történt vele a szovjet bevonulás és a forradalom bukása utáni napokban. A szerző szavaiból megtudhattuk, hogy a levéltárban őrzött tanúvallomás, kihallgatási jegyzőkönyv, peranyag, vádirat és korabeli személyes beszámolók alapján megállapítható, hogy Török Istvánnak sokkal nagyon szerepe volt a győri eseményekben.

Ősze Mária
Fotók: Szabó Béla