Csapody Kinga: Tesó lettem! Szuper napom lett!

Berente Erika írása

A Manó Kiadó immár tizenkét esztendeje színesíti a magyar gyermekkönyvkiadás palettáját. A piaci hiányt felfedezve kezdetben a legkisebbeknek szánt verses és képeskönyveket jelentettek meg. A trendeket figyelve és olvasóik visszajelzéseit meghallgatva kezdtek el családi beszélgetőkönyvek kiadásával foglalkozni. Ez a műfaj átmenetet képez a verses, a képes és a pszichológiai segítő könyvek között. A kötetek egy-egy témát körüljárva, mintegy katalizátorként ösztönzik a problémák megbeszélését, meggátolva azok elhallgatását. Csapody Kinga Tesó lettem! című könyve részben saját élmények hatására íródott. Mint címéből kiderül, a testvérvárással foglalkozik – a kicsi gyerek számára is emészthető formában –, bátorítást adva az új szereppel ismerkedő, immár nagyobb testvérnek. Pásztory Panka bájos, nagyméretű illusztrációi vonzóvá teszik a kötetet, s az oldalanként néhány soros szöveg akár az olvasni éppen tanuló nagyobb testvér számára is olvasmányélményt adhat, elindíthatja a dialógust a szülő és a nagyobb testvér között. A kötet sikerét jelzi, hogy a Könyvszalonon a harmadik kiadást vehettük kézbe.

A könyvsorozat harmadik darabjaként látott napvilágot Csapody Kinga Szuper napom lett! című kötete. Ez a beszélgetőkönyv azokról a napokról szól, amikor a gyermek két ballábbal kel fel, s tényleg valamiféle varázslat szükségeltetik ahhoz, hogy a pocsék napból kihozzunk valami sokkal jobbat. A kötet talán elindíthat valamit…

Kalapos Éva: Massza

Berente Erika írása

Kalapos Éva neve nem ismeretlen az ifjú olvasóközönség számára, D.A.C. címmel közreadott regénysorozata nagy sikert aratott a tinik körében. 2016 januárjában megjelent kötete, a Massza, amit most a Könyvszalonon bemutatott, nem lányregény. Nem csak azért, mert a főhőse fiú (Ráber Patrik), hanem nehéz témája miatt sem.

Bullying, cyberbullying – az előbbi kifejezés magyarítva zaklatás, a második pedig az internetes zaklatás. Az utóbbi fogalom két évtizede nem létezett, ma viszont a felmérések szerint a fiatalok 70%-a elszenvedi valamilyen fokon. A felnövekvő nemzedék társas életének meghatározó terepe az iskola és a virtuális világ. A kirekesztés és a kirekesztettséggel járó beszűkült látásmód, a még kialakulatlan önvédelmi mechanizmusok olykor végzetes lépésre késztetik a bántalmazás elszenvedőit. Ez sokkoló, és Kalapos Éva tenni akart valamit. Massza című kötetével a leginkább érintett középiskolásokat szólította meg. A kötetben áldozattá váló Patrik sok szempontból tipikus helyzetben van, de a zaklatásra más választ talál: maga is zaklatóvá válik. Sem az önbántalmazás, sem ez nem a helyes megoldás, sugallja a könyv. A szerző cseppet sem szájbarágós módon elmondja, hogy egy ilyen helyzetben külső segítséget kell kérni! Kihez lehet fordulni? Felnőtthöz elsősorban: szülőhöz, tanárhoz, rokonhoz, vagy éppen egy támogató civil szervezethez. A regény végéhez a szerző hasznos függeléket illeszt: számba veszi a zaklatáshoz kapcsolódó tévhiteket, és felsorolja azokat a jogszabályokat, amelyek védelmet nyújtanak, illetve büntetnek ehhez kapcsolódóan.

A kötet elolvasására a felnőtt korosztályt is buzdítom, tegyenek egy lépést a Z generáció, a digitális bennszülöttek irányába!

Janits-Szabó Virág: Látó mese

Csiszár Antal írása

Janits-Szabó Virág két eltérő témájú kötettel érkezett november 18-án a pódiumszínpadra, a szerzővel Bereznay Tamás beszélgetett. A Látó mese érdekes világba kalauzol el bennünket, olyanba, amely nem mindenkinek nyílik meg, hiszen tudjuk, „Jól csak a szívével lát az ember”. Ilyen a könyvben szereplő kislány is, akinél a gyermeki fantázia még nincs kalodába zárva, a szigorú racionalitás még nem parancsol megálljt a fantáziájának. Ezért nyílik meg előtte a – más számára – hozzáférhetetlen közeg, manók és egyéb lények. A mesék a gyermeknek kapaszkodókat nyújtanak, általuk jobban rálátnak önmagukra, jótékonyan hatnak személyiségükre. Fontos, hogy a meseirodalom is – miként minden más irodalom általában – új és új művekkel gazdagodjon, követve a változásban lévő világban cseperedő gyermeki lények igényeit, hadd kapjanak minél bőségesebb szellemi táplálékot, előkészítve a „komolyabb” irodalom fokozatos befogadását.

Jelen! – Felolvasószínház és könyvbemutató

Szabados Éva írása

Felolvasószínházzal egybekötve mutatták be a Jelen! című ifjúsági novellagyűjteményt, mely a Móra Könyvkiadó és a József Attila Kör gondozásában jelent meg. Az est, melynek házigazdái Dávid Ádám és Gaborják Ádám voltak, három tematikus blokkba rendezve adott ízelítőt az írásokból. A vetítéssel színesített jeleneteket Kőszegi Mária és Bárdi Gergő, a Kolibri Színház művészei adták elő.

A hiánypótló könyv azért született, mert az utóbbi időben annyit erősödött a gyermek- és ifjúsági irodalom, hogy megérdemelt egy ilyen lehetőséget. Az írások nagy része a Jelen! című novellapályázatra készült, melynek elsődleges célja az volt, hogy tehetséges fiatal szerzők bemutathassák a kamaszok és fiatal felnőttek világát. A pályázat első három helyezettje: Molnár T. Eszter, Nagy Ildikó Noémi és Falussy Móric – a két utóbbi a bemutatón is részt vett.

A kortárs ifjúsági novellák antológiájában próbára tett barátságokról, szerelmi ügyekről, iskolai szívatásokról, hajnalig tartó drogozós bulikról és az önismeret és önbizalom hiányából fakadó nehézségekről egyaránt lehet olvasni. Több szerző tár fel zűrös családi viszonyokat, Kalapos Éva Mátó című írásában egy 11 éves borsodi kisvárosban felnövő fiú szemén keresztül mutatja be alkoholista apja véget nem érő monológjait és azok hatását. A színészek által előadott részletek nyomasztónak és gyakran sivárnak ábrázolták a kamaszkort, melynek válságain mindenki átesik. Egy-egy írás figyelmeztető is lehet, mert nem mindegy, hogyan folyik le a felnőttkorba történő átmenet. Ebben az érzékeny életszakaszban, amikor mindenki igyekszik tartozni valahová, sokan kiszolgáltatottá válhatnak, főként, ha nem rendelkeznek stabil érzelmi háttérrel, normális családdal.

A Jelen! novelláit tizennégy év felett minden korosztálynak ajánlják, és talán egy-két szülőnek sem árt megismerni az új generáció hétköznapi és sorsfordító pillanatait. A kötet szerzői: Acsai Roland, Bencsik Orsolya, Béres Tamás, Dragomán György, Falussy Móric, Garaczi Zoltán, Gáspár-Singer Anna, Kalapos Éva Veronika, Krusovszky Dénes, Magyar-Nagy Mariann, Majoros Nóra, Mán-Várhegyi Réka, Molnár T. Eszter, Nagy Ildikó Noémi, Potozky László, Sulyok Rozi, Véssey Miklós.

Hámor Vilmos: Csodacsákó

Svihák Oszkár beszélgetőtárssal húzott a kobakjára Csodacsákót Hámor Vilmos november 19-én a pódiumszínpadon, hogy legújabb mesekönyvének egyszerre valóságos és csodákat ígérő világába vezesse el a megjelenteket. Oflodor varázsló levele nyomán két testvér, Pille és Pitykó csodacsákót talál. Aki a fejére teszi, valóra válik a kívánsága. A testvérek vágyainak a csillagos ég sem szab aztán határt… A jóságmeséskönyv lapjain hét történet hősei kelnek végül életre.

A XVI. Győri Könyvszalon Rajzpályázata

A Könyvszalonhoz kapcsolódva a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér és a Generációk Háza idén is hirdetett rajzpályázatot 4-11 éves gyerekek részére. A pályázati felhívás az „Égigérő paszuly” című meséhez kapcsolódott – az október 31-ig beérkezett rajzok közül a két korcsoport kategóriában 4 óvodás és 8 alsó tagozatos iskolás munkáját díjazták. A díjak átadására november 19-én délelőtt került sor a színház nagyszínpadán.

Fotók: Szabó Béla, Zilahy Márta