Kottakiállítás Istvánffy Benedek műveiből

A Richter Teremben

Szeptember 19-én kottakiállítás nyílt Istvánffy Benedek (1733–1778), a késő barokk és a klasszika határán élt, kora egyik legtehetségesebbjének tartott, győri zeneszerző műveiből a Richter János Hangverseny- és Konferenciateremben. A tárlat október 24-ig ingyenesen megtekinthető.

Istvánffy Benedek Szentmártonban (Pannonhalmán) született 1773-ban. Apja a bencés apátság orgonistája és hangszeres zene tanára volt, alapvető zenei ismeretei tőle származhattak. Tanulmányiról nincsenek információink, de élénk kapcsolatban állt a pozsonyi és a kismartoni egyházi zenei élettel, sőt, a bécsi udvari kultúrával is. 1764-ben jött először Győrbe, hogy a székesegyházi karnagyi állásra jelentkezzen, 1766-ben kezdte meg munkáját mint orgonista, karnagy és zenei igazgató. Zenekarával a székesegyház és más templomok liturgikus eseményein, ünnepein is közreműködött. Kottamásolataival és saját műveivel is gyarapította a repertoárt.

Tizenkét saját szerzeményét ismerjük, melyek Győrben, Sopronban, Kismartonban és Veszprémben maradtak fenn. A győri székesegyház kottatárában 144 mű található az ő kézírásával, köztük nyolc saját műve: két ünnepi miséje, egy Mária-antifónia, két himnusz, egy karácsonyi offertórium, valamint egy Rorate coeli és egy Glória-tétel Gregor Joseph Werner egy általa másolt miséjéhez. A soproni városplébánián egy húsvéti és egy pünkösdi offertóriuma maradt fenn, és a kismartoni dóm kottatárában is két offertóriumát őrzik (ezek csak 1999-ben kerültek elő). Veszprémben egy győri kotta másolata található, de további hat elveszett művéről tudósít Anton Richter 1833-as kottajegyzéke.

Fennmaradt életműve Istvánffy stílustájékozottságáról és kiváló zenei ízléséről tanúskodik: kiváló dallaminvenciójáról, remek formaérzékéről és gazdag harmónianyelvezetéről. Szent Dorottya-miséjét, a korabeli magyar szakrális zene egyik csúcsteljesítményét, fő művét gróf Zichy Ferenc győri püspök aranymiséjére írta, aki mecénási tevékenységével virágzó kulturális életet teremtett Győrben, többek között Melchior Hefele és Istvánffy Benedek közreműködésével.

A kor magyarországi komponistái között nem akadt párja az egyházi zeneszerzésben. Formaérzéke tévedhetetlen volt, és képes volt egyéni hangot csempészni műveibe. Zenei nyelvébe beépítette a kor itáliai operaszerzőinek dallamosságát is. Mindezen tulajdonságok közös eredménye, hogy zenéje üde és friss tudott lenni.

A kiállítás aktualitását az adja, hogy a Győri Filharmonikus Zenekar 2016/17-es évadában indított új bérletsorozata Istvánffy Benedek nevét viseli, amely az egyházi jeles napokhoz kapcsolódva kínál kivételes koncerteket, előadásokat. A négy előadásból álló bérletsorozatban Salieri, Mozart, Beethoven, Händel, Bach művei szerepelnek világhírű szólisták, együttesek, kórusok és karmesterek közreműködésével.

A zenekar reményei szerint a kamarakiállítás megrendezésével sikerül még ismertebbé tenni a kiváló művész alakját és munkásságát a zeneszerető Győriek között.

Fotók: Vas Balázs

2016.09.21