8000 romániai magánfotó online


Egy romániai fotográfus önkéntes munkával digitalizálta és publikálta online egyik elődjének, Costică Acsinte fényképésznek két világháború közötti munkáit.

A Costică Acsinte Gyűjtemény Mario Cezar Popescunak, egy mai romániai fotós munkájának köszönhetően jött létre, aki a két világháború között és a II. világháború alatt aktív Costică Acsinte fotográfus magánhagyatékát gondozza, és teszi a Flickr portálján szabadon elérhetővé. Acsinte (eredetileg Constantin Axinte) 1897-ben született egy délkelet romániai faluban. 18 éves korában elvégezte a bukaresti pilótaiskolát, bár pilótaengedélyt nem kapott, majd az I. világháborúban önkéntes fotográfusként tevékenykedik. Főképp a légierőnél dolgozott, és nemcsak saját fotós tevékenységét fejlesztette, hanem a kollégáinak is segített tökéletesíteni a fotográfusi technikájukat. Ekkoriban azonban nemcsak légierőről és a háborúról készített képeket, hanem az akkori román főméltóságokról is. 1920-ban végül őrmesterként leszerelt, majd egy bukaresti fotós műtermében kezdett dolgozni. 1926-ban megházasodik, majd elhatározza, hogy szülőfalujához közeli városba, Sloboziára költözik.

A fotográfus, felesége Elena és két gyermekük Ecaterina és Alexandru (forrás: Wikimedia Commons)

Slobozián, ebben a délkelet-romániai kisvárosban, amely félúton van Bukarest és a tenger között, 1930-ban nyitotta meg műtermét Foto Splendid Acsinte néven, és 1950-ig üvegnegatívokra készítette fotóit, de később áttért a 35 mm-es és a 120 mm-es filmekre. 1960-ban nyugdíjba vonult, ekkor lerombolták a műtermét. Ebben az időben egyre gyakrabban látogatott kerékpárral a környező falvakba, és fotózta az ottaniakat. Klientúrája kiterjedt volt, de képein gyakran érezni, mintha sietősen készítette volna fényképeit. A szereplők pedig szinte soha nem mosolyognak.

Costică Acsinte főképp a két világháború között és a II. világháborúban készített rengeteg fotográfiát a műtermében, de akár a Bărăgan térségében is. A képei sokáig egy fáskamrában hányódtak, ahol még a mai napig is elő-elő kerül egy-egy fotó, amelyen fiatal házasok, énekesek, bojárok, katonák, parasztok láthatók hol német, hol román népviseletben, egyenruhában, temetésen, esküvőn. Acsinte, aki szinte haláláig fényképezett, 1987-ben, 89 éves korában hunyt el.

Acsinte sírján ez a fotó látható, amely ábrázolj a fotográfust (forrás: Wikimedia Commons)

Az üvegnegatívok jelenleg a Ialomițai Megyei Múzeumban vannak. A több mint 8 ezer fotót, üvegnegatívot Mario Cezar Popescu fotóművész digitalizálja, oldala egyre népszerűbb, és egyre több külföldi multimédia művész dolgozza fel munkáit.

Többek között Mihail Sebastian román írót is lefotózta. Sajnos ez a kép már csak így maradt meg

Találkozhattunk már Bill Domonkos továbbgondolt alkotásaival (korábbi cikkünk itt található). Egy ausztrál vizuális művész, Jane Long pedig kiszínezte a képeket, ezáltal mai kontextusba helyezte a fotók szereplőit, így aki ránéz ezekre, kortárs szereplőket lát a képeken. Különösen a gyerekek és azok tekintete tett rá nagy hatást, hiszen óriási különbséget látott abban, hogy milyenek voltak akkor, és milyenek ma, mennyire változott a ruhájuk, a tekintetük.

De más művészek is foglalkoznak a digitalizált képek újrafogalmazásával, pl. a román származású, Németországban élő Florin Roştariu újraszínezi, és esetenként újramozgatja a képeket, a román rendező, Radu Jude pedig dokumentumfilmet is készít a gyűjteményről. De nem csak művészek körében híres a gyűjtemény, az NBC News is tudósított róla.

További fotók a Costică Acsinte Archívum Flickr-oldalán.

Bakk Ágnes
Forrás: mandarchiv.hu

2016.08.15