Az electro zenék tört ritmusokat alkalmaznak cinekkel, lábdobokkal, vagy egyéb „ipari” hangszerekkel. Ritkán tartalmaznak vokált, ha igen, akkor az torzított hang. Fő jellegzetességei megmaradtak az eltelt évtizedek alatt, ami az időtállóságát jelzi.

A korai 1980-as évekbeli első hullámát old school hip hop, break és freestyle hatások, TR-808-as dobgépek, funk hangminták, futurisztikus hangzások és keményen eltorzított monoton énekhangok határozták meg. Főként abban különbözött a „pre-elektronikus" muzsikáktól, hogy az elektronikus hang azokban a hangszerelésnek csak része volt, míg az elektro esetében az alapja: alfája és omegája. A Kraftwerk - melyet a klasszikus elektronikus zenénél említettünk először -, ebben a stílusban is úttörő volt, az experimentális (kísérleti) zenén keresztül eljutott az electrohoz. Először csak egy-egy számukban jelent meg az új hangzásvilág (pl. Radioactivity, Metal on metal), majd kialakult a robotikus zenéjük (pl. The man-machine, The robots). A Computer world című album már a számítógépes világot jelenítette meg a zenében. Ezen a lemezen kívül Afrika Bambaataa Planet Rockja és a híres dzsessz-zongorista Herbie Hancock (Bill Laswell közreműködésével készített) Future Shock albumáról a Rockit fémjelezték a korai elektrót. A nyolcvanas évek második felében csökkent az ilyen stílusú zenék iránti kereslet, mivel lassanként megszülettek az új elektronikus tánczenei műfajok: a house, az acid és később a techno.

A kilencvenes években újra fellendült az electro, több népszerű együttes alkalmazta ezt a hangzást zenéjében. A Music Instructor, a Flying Steps, vagy a Members Of Mayday ebben a stílusban alkotott, sőt egyes dance együttesek is egyik-másik dalukban előszeretettel tértek át az electro hangzásvilágra. A Kraftwerk újraremixelte a régi slágereket, az Afrika Bambaataa is képben volt még, de megjelentek új előadók is, mint a 808 State, a Westbam vagy az I.F.O.

A 2000-es években jött el az irányzat harmadik hulláma az electro house népszerűségének terjedésével. Justice bemutatkozó lemeze, a Cross, amely hatalmas sikert könyvelhetett el, definiálta, hogy akkoriban mit neveztek az emberek electrónak. Megjelent a Boys Noize, a Bloody Beetroots és Steve Aoki, de még Jean Michel Jarre is előrukkolt egy ilyen stílusú albummal (Téo & Téa). És persze ez volt a műfajkeveredések kora is: az elektrót befolyásolta a trash, a rock és a fidget house, valamint a dubstep. Létrejöttek az electro módosított verziói, mint a complextro (complex electro), melyre a szinte követhetetlenül gyorsan váltakozó hangminták és a hasonlóan komplikált bassline jellemző (Porter Robinson), vagy a dutch house, ahol a basszus helyett inkább a magas hangokon és a „trópusi” hangulatú ütemen van a hangsúly. Keveredett az electro az EBM (Electronic Body Music)-mel, a minimallal, a trance-szel és más tech-house műfajokkal. Kialakult a break-electro (pl. Break Machine), az electro-techno (pl. Aux 88), az electro-szintipop (pl. M & H Band), az electroclash (pl. Miss Kittin) és az electro house, melynek alstílusai a már említett complextro, dutch house és fidget house (rave hatások), valamint a moombahton, a lányok által kedvelt, belassított trópusi house.

tmoni

Forrás: regiujzenek.blogspot.com; soundhead.hu

A kép az everystockphoto.com szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A kép felhasználása  a licenszfeltételek alapján forrásmegjelöléshez kötött. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: A klasszikus elektronikus zene
2. rész: Az ambient
3. rész: Az acid
4. rész: A synthpop vagy szintipop