Június 13-án, dél előtt nem sokkal a Baross úton sétálók arra lehettek figyelmesek, hogy néhányan székeket pakolnak, erősítőt állítanak fel. Aztán tizenévesek telepedtek a szökőkút peremére. Velük szemben egy cajon és egy szék, amin egy tini és egy felnőtt ül. S aztán megszólalt a muzsika. A jó kedvű, önfeledt örömzene. A lábak mozogni kezdtek, ütemre jártak, a száj mosolyra szaladt. A nézősereg egyre nagyobb lett: fiatalok és öregek, babakocsis kismamák, tolókocsis néni, környéken dolgozó kereskedők, fotózkodó turisták és iskolatársak. Sodró, elementáris erejű zenét hallottunk. Aztán egy aprócska lány perdült középre, s énekelt.

Hogy kiknek köszönhettük ezt a rögtönzött koncertet? A Kossuth Iskola növendékeinek és pedagógusaiknak. Az iskolában folyó tehetséggondozó program eredményét láthatta most a város népe. Igen, a Kossuth nem elit iskola, sok nehéz sorsú, hátrányos helyzetű diák tanul ott. Innen kitörni nem könnyű. Ám akinek sok talentum, ráadásul szorgalom is adatott, annak mégiscsak van arra lehetősége, hogy szép pályát fusson be. Szerencsére mindig voltak, és ma is vannak elhivatott emberek, akik felkarolják az arra érdemes gyerekeket. Az iskolában folyó project a művészetek eszközével él. Felkelti a figyelmet, irányt mutat, és módszereket is tanít.

Hogy mi a cél? Van, akinek „csak” hobbit ad, van, akinek önbizalmat, van, akinek lökést a későbbi pályaválasztáshoz. Ne feledjük, a „virtuózok” közöttünk élnek! Lehet, hogy közülük kerül ki a jövő Kökény Tamása, Váradi Gyulája? Úgy legyen!

B. E.
Fotók: Hajdú Szilvia

Fotógaléria: Flashmob a Baross úton

19 kép