Franklin volt az első amerikai, aki Európában is ismertséget és megbecsülést vívott ki magának. Tizenöt évesen már cikkeket írt, igazi autodidaktaként folyamatosan képezte magát. 1729-ben már sikeres vállalkozó és újságtulajdonos. 1748-ban vagyonos és tekintélyes emberként vonult vissza az üzleti élettől, hogy a tudománynak szentelje magát.

Néhány év alatt számtalan felfedezéssel és találmánnyal rukkolt elő. Elkészítette a Golf-áramlat térképét és az első bifokális szemüveget. Foglalkozott közgazdaságtannal, ő volt az értéktörvény első megfogalmazója és a papírpénz bevezetésének harcosa.

A köztudatban mégis az elektromossággal kapcsolatos kutatásai révén vált méltán ismertté. Ő fejtette meg a „leydeni palack” rejtélyét: ez lényegében egy kondenzátor, két ellentétesen töltött vezetőjének kisülésekor látványos szikra keletkezik. Franklin vezette be a pozitív és negatív elnevezést, és ő fedezte fel a töltésmegmaradás törvényét. 1750-ben publikálta javaslatát egy kísérletre, mely igazolja azt, hogy a villám elektromosság. Ebben egy papírsárkány feleresztését javasolta olyan viharban, amelyben várhatóan a továbbiakban villámlani fog. 1752. május 10-én Thomas-François Dalibard Franciaországban végrehajtotta Franklin kísérletét 40 láb magas vasrudat használva sárkány helyett, és elektromos szikrákat hozott létre a felhőkből. Franklin június 15-én hajtotta végre híres sárkányos kísérletét Philadelphiában és szintén sikeresen hozott létre szikrákat egy felhőből (nem tudva arról, hogy Dalibard 36 nappal korábban ezt megtette). Franklin kísérletét csak 1767-ben jegyezte le Joseph Priestley Az elektromosság története és jelen állapota (History and Present Status of Electricity) című művében. Franklin a kísérlet során gondosan el volt szigetelve a sárkánytól, mások viszont, mint például Georg Wilhelm Richmann Szentpéterváron, halálos áramütést szenvedtek, miközben a kísérlet megismétlésével próbálkoztak az eredeti kísérlet utáni hónapokban.

Franklin elektromos kísérletei vezettek a villámhárító feltalálásához. Észrevette, hogy a hegyes végű vezetők képesek csendesen levezetni a kisülést, méghozzá jóval távolabbi helyen is. Úgy vélte, hogy ez a tudás hasznos lehet, ha a házakat meg akarjuk védeni a villámoktól. Miután egy sor kísérletet elvégzett a saját házánál, a jelenlegi Pennsylvániai Egyetemen (University of Pennsylvania) és a későbbi Independence Hallban állított fel villámhárítókat 1752-ben. A sárkány felvillanyozta a tudományos világot, az immár világhírű tudóst tagjává fogadta a brit Királyi Akadémia. Az elektromos töltés cgs-egységét az ő tiszteletére nevezték el franklinnek (Fr).

A közéletben is tevékenynek bizonyult, például Philadelphia neki köszönheti az első közkönyvtárát. 1776-ban az „alapító atyák” egyikeként tagja lett a kongresszusnak, és részt vett a Függetlenségi Nyilatkozat megszövegezésében. Még abban az évben Franciaországba küldték követnek. Szándékolt republikánus egyszerűsége elnyerte a versailles-i arisztokrácia tetszését, a felvilágosodás nagyjait pedig lenyűgözte „az ember, aki megszelídítette a villámot”.

Összeállította: Szabados Éva

Források:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Benjamin_Franklin
http://mult-kor.hu/cikk.php?id=9511

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.