Mert akkor akár ott is hagyhatjuk a fogunkat, a mérgező kén-hidrogént belélegezve. Tudták ezt a régi fürdőzők is, meg aztán a lerakódó kén sárgája pontosan jelöli az Apor Gábor által 1892-ben rakatott köveken, hogy meddig merülhetünk el ebben a száraz moffetában. Az 1052 méteres magasságban lévő barlang gázait amúgy először Ilosvay Lajos mérte fel 1884-ben. A hozam napi 3000-4000 köbméterre tehető, 95,82 százaléka szén-dioxid (erre épült az ország első palackozóüzeme), 2,66 százaléka nitrogén, 0,3 százaléka kén-hidrogén és 0,14 százalék oxigén. A 14 méter hosszú üreg valamikor egy kénbánya bejárata volt, most a két oldalán padok vannak, amikre leereszkedve ott érzünk először bizsergést, némi forróságot, ahol az ember talán a legérzékenyebb.

A keringési és vérnyomás-problémákra, mozgásszervi- és bőrbetegségekre jó gázfürdő mellett vagy 50 borvízforrást is találunk a környéken. Ezekre épített fürdőt az élelmes Csiszár Dénes 1895-ben, a régi „Várpadi-feredőt” pedig a hírhedt Transzilvánia Bank vásárolta meg a két világháború között. Ez a három objektum adta a mai fürdőtelep alapját, amit most nem áll szándékomban reklámozni, de nincs is erre igazán szüksége.

Timsós barlang (forrás: Balatoni Múzeum/MaNDA adatbázis)

Már csak azért sem, mert a gyógyulni vágyók mellett a történelmi helyeket kedvelő túrázók, a geológia, vagy a botanika csodáira fogékonyak is kincsek valóságos tárházát találják e vidéken. Az előbbiek felkapaszkodhatnak az 1055 méteres Bálványosra, melynek tetején ott van romjaiban az Aporok ősi fészke, egy hajdan 20 méter magas, négyszögletű lakótorony és a falak romjai.

Bálványosfürdő, vár (forrás: Balatoni Múzeum/MaNDA adatbázis)

Az oklevelekben először 1360-ben azonosítható várat a legenda (és Jókai Mór regénye) szerint a régi pogány vallásához ragaszkodó Apor Szilamér rakatta a hegytetőre, majd pedig szenvedvén a magánytól, a torjai vásáron rabolt magának feleséget a szép Mike Imola személyében. Akiért a Mikék ostromolni is kezdték Szilamér sziklafészkét, de végül a szerelmes Imola rábeszélésére kereszténnyé lesz, és így az oltár elé vezetheti a rabolt lányt, ezzel pedig már a Mikék is megbékélnek.

Bálványosfürdő, panzió (forrás: Balatoni Múzeum/MaNDA adatbázis)

Szép történet, Jókai nagy mesemondó volt, de pár évszázaddal később már jól dokumentált események színhelye az akkor Kán (Apor) László kiskirály tulajdonában álló erősség. A báró lányának kezével hatalmát erősíteni igyekvő I. (Wittelsbach) Ottó magyar király (1305-1307) raboskodott itt a Szent Koronával együtt, míg le nem mondott a magyarországi uralkodásról. Kán László mellesleg Károly Róbertnek sem engedelmeskedett, Erdély csak halála után, 1315-től kerül az Anjou uralkodó birtokába.

Bálványosfürdő, főépület (forrás: Balatoni Múzeum/MaNDA adatbázis)

Bálványos vára viszont maradt az Aporoké egészen 1603 júliusáig, mikor is Apor László elesett Székely Mózes oldalán a brassói csatában. Özvegye pedig sorsára hagyta a széljárta szobákat, és az Alsótorján felépített kastélyba költözött. Itt született 1676-ban aztán a család másik híres sarja, Apor Péter, aki Metamorphosis Transylvaniae című remekművében olyan meggyőzően írt „Erdélynek régi együgyű alázatos ideiben való gazdagságából ez mostani kevély, czifra felfordúlt állapotjában koldússágra való változása” témában az Úr 1736. esztendejében.

Bálványosfüred, hideg és meleg fürdő (forrás: Balatoni Múzeum/MaNDA adatbázis)

A vár romlását egy 1970-es, kisebb földrengés is segítette, az 1911-es képeslapon még jóval a fák fölé magasodó, pártázatos torony nagy része is leomlott, feltárásról, állagmegóvásról pedig ne is álmodjunk arrafelé.

Pálffy Lajos
Forrás: mandarchiv.hu