A kiállító művészek

Edőcs Márta üveg és ékszertervező éveken keresztül építészeti üvegeket készített, majd érdeklődése az ékszertervezés és az egyedi galériatárgyak irányába fordult. Művészeti munkája mellett üveg- és ékszer alapanyagok forgalmazásával, kurzusok, illetve különböző művészeti projektek szervezésével foglalkozik. Célja a kortárs üveg- és ékszer népszerűsítése, nemzetközi kapcsolatok építése és a vizuális kultúrára való nevelés. „Számomra a ’harmónia’ a kulcsszó, magamban, kapcsolataimban, környezetemben, tárgyaimban harmóniát keresek, s harmónia van köztem és az üveg között is a tervezés, alkotás során. Szeretem a tiszta vonalakat, egyszerű szabályokat, rendszereket. Szívesen játszom a fénnyel, opál és transzparens, fényes és matt, sima és strukturált felületekkel. Izgat az anyagok, technikák társítása, ékszereimnél az üveg kiegészül ezüsttel. Technikailag tökéletességre törekszem, állandó kísérletezés, tanulás során gyakran feszegetem a határokat. Tárgyaim hangulatokat rögzítenek. Az anyag felszíni csillogásánál jobban érdekel a forma, a belül rejlő történet, üzenet, energia.”

Király Fanni ötvösművész munkái között megtalálhatóak a különböző színpadi produkciókhoz készített ékszerek, bútor, valamint számos díj és érem. Ékszertervezőként főként kis szériában sokszorosítható és egyedi plasztikus tárgyakat készít. Ezek a jól elkülöníthető sorozatok általában valamilyen, az ékszerkészítésben addig nem használt anyag megfogására, kortárs ékszerbe emelésére tesznek kísérletet. Kedvelt anyaga a fa és a csont, számos sorozata egzótákból készült. Egyedülálló technikával használja a pergamen kikészítésű kecskebőrt, háromdimenziós, plasztikus, ezüsttel kombinált ékszereket készítve belőle. A „leletmentés” jellemzi, sokszor foglal be régi töredékeket – textilt, antik faragványokat, személyes relikviákat, hogy azok a rejtekhelyükről kikerülve hordható tárggyá alakuljanak. „Az ékszertervezés számomra az örömről szól. Az anyagok, formák, felületek formálásának megunhatatlan izgalmáról, és arról az örömről is, amit az a személy érez, aki az ékszert látni vagy viselni fogja. Mert szerintem az ékszert hordani kell, a fiókban tárolva ugyanolyan haszontalan, mint a könyv, amit senki sem olvas.”

Gera Noémi ékszertervező: „Szeretem a nőies és egyéniséggé növő tárgyakat. Nem a hétköznapi ékszer érdekel, hanem az, ami látható, emlékezetes és különleges. Ugyanakkor fontos hatással van rám, hogy a ma világa az örökké változtatás kényszere, a mindig újat akarás. Kíváncsi vagyok az anyagokra, hogy mire képesek, és hogyan illenek az én gondolataimhoz. Koncepciókban gondolkodom, ami egyben reflektálás környezetemre, életemre, érzéseimre. Ezüstgyurmával való találkozásom hatalmas öröme annak, amikor egy új technikát be tudunk integrálni a saját gondolatainkba, lehetőségeit saját tervezői attitűddel feltölteni és megvalósítani egy régi gondolatot, amit csak ily módon tudtunk létrehozni!”

Karsai Zsófia keramikus művész: „Az a szándékom, hogy a tárgyaim felfedezésével töltött idő azt a szerepet töltse be, ami a japán zen mesterek által (a hétköznapi emberek számára) kidolgozott teaszertartásnak is része: a teaházakhoz vezető út. Az ÚT, ami kanyargósságával és göröngyös lépőköveivel arra készteti a tipegőt, hogy a lába elé nézzen, és ez a koncentráció eltérítse gondolatait a mindennapi gondjaitól, és így elméjét kiürítve lépjen be a teaházba. A Hefter Galériában látható képeken a szimbólumok (ajtó, ablak, kapu) segítségével próbálom felébreszteni a racionálisan nem megfogalmazható érzéseket. Ez a metanyelv megérintheti a befogadó tudattalanját akkor is, ha nem ismeri tudatosan a szimbólumok jelentését. Két világ közti kapcsolattal, az egyik világból a másikba történő átjárás lehetőségével foglalkozom a képeken.”

Bráda Judit öltözék kiegészítő tervező egyedi és kisszériás öltözék kiegészítő tárgyak tervezésével foglalkozik. „Az oktatás és a tervezés során is leginkább a tradicionális tárgykultúra elemeinek vizsgálata foglalkoztat, és azok átemelésének lehetőségei a kortárs tárgyalkotásba.” A kiállításra került „csomós ékszerkollekció játék egy szimbólummal, játék az anyagokkal, kalandozás egy számomra ismeretlen műfajban”.

Majoros Kata fém és üvegipari formatervező a gimnázium után aranyműves szakmát tanult, melyhez gyakorlati oktatást édesapja és nagybátyja műhelyeiben kapott. Egyedi cégérek, portálok, világítótestek, belsőépítészethez köthető fémmunkák tervezése és kivitelezése mellett épületplasztikával, kő- és fémszobrok restaurálásával foglalkozik saját cégében. Emellett saját profilként kisplasztikákat, érmeket, és egyedi ékszereket készít. „Ötvös családból származom, mely lehetőséget nyújtott számomra a szakma több részterületét is egyszerre figyelemmel kísérni. Nagyra becsülöm a kézműves hagyományokat, ugyanakkor kísérletező alkat vagyok, szeretek új anyagokat és technikákat kipróbálni, a különböző szakmák közötti átfedéseket felkutatni. Tárgyaim megjelenésében hangsúlyos a letisztult, erőteljesen plasztikus formavilág. Arra törekszem, hogy a tárgyaim felépítése és a bennük jelen lévő geometrikus absztrakció magában hordozza, megőrizze a természeti formák eleven lényegét.”

Fotógaléria: Anyagtársítások – Ékszerkiállítás Pannonhalmán

10 kép