2663

A győri Tejfölös kofa szobra

Várostörténeti puzzle – 58. rész

Garami László (1921-2003) 1961-ben kapott felkérést a dr. Kovács Pál utca bejáratánál lévő Tejfölös kofa szobor elkészítésére. Ebben az évben Győr Város Tanácsa a Magyar Népköztársaság Képzőművészeti Alapjának ezen felül még öt köztéri szobor megvalósítására adott megrendelést, melyet neves budapesti művészekkel készíttettek el.

Kisalföld, 1961. október 27.:

Tomaj Ferenc Győr utcái és terei című tanulmányából tudjuk, hogy ez az utca a XIX. század első felének közepén kapta a Tejfeles köz nevet az utcában lévő piacról, mivel itt legfőképp tejtermékeket árultak az árusok. Előtte Szt. Nikodém utca volt a neve, de több okmányban Tej utca elnevezés is szerepel. 1848-ban Szabadsajtó utca lett, majd a szabadságharc leverése után újból Tejfeles köz. 1908-tól napjainkig dr. Kovács Pál utcának hívják.

1962-ben arról tudósít a Kisalföld, hogy a következő hetekben állítják fel Garami László szobrászművész Tejfölös kofának nevezett szobrát.

Kisalföld, 1962. március 23.:

1962 májusában megérkezett a szobor Győrbe, melyről a fent említett napilap is beszámolt.

Kisalföld, 1962. május 25.:

Garami Lászlónak ez a műve – melyet a köz előtti térre képzelt el – eredetileg szökőkút figurának készült, a szobor meghosszabbított talapzatán jobbra ott is a vízmedencének szánt négyzetméternyi mélyedés, amelybe azonban vizet soha nem vezettek.

A művész ezzel a szoborral – a nyáron is kendős fejjel, a térdei között tejfölös-köcsöggel ülő asszony életnagyságú alakjával – a régi piacok jellegzetes látványát szerette volna kőbe vésni, emléket állítva a hajdan volt tejpiac árusainak. A tervekkel ellentétben a műalkotást mégis a fal mellé helyezték el, közvetlenül a szűk kis utca bejáratához.

Felállításáról a korabeli napilap közölt képriportot: Kisalföld, 1962. szeptember 21.:

A szoborról Salamon Nándor a Győri Műsor 1980. márciusi számában így ír: „A tér bensőséges hangulatában, élettől teli mozgalmasságában a súlyos, darabos, szögletes kőtömbök nem találják helyüket… Az egy nézőpontra, szimmetriára, enyhén kúpos kompozícióra épült szobor testrészei három, derékszögben egymáshoz hajló szakaszra tagolódnak. Az így keletkezett merevséget fokozza a lábak párhuzamossága, a tétlenül ölben nyugvó karok tétovasága. A kifejezés nélküli arc az „írnok”-ot idézi tartásában annak beszédes tekintete nélkül. A jellegtelen részletek felületének faragása is ridegséget, lélektelenséget tükröz, minden egyéni vonást nélkülöz. A mozdulatlan életnagyságú figura az időtlenség pózába merevedett, de ezt semmiféle tartalom vagy élmény nem indokolja.”

Czigány Jenő: Győr, 1974.:

Az idézett részletből is kiderült, hogy a szobor helye nem bizonyult jó választásnak, és maga a szobor sem nyerte el a győriek tetszését.

Az évtizedek során a városlakók mégis hozzászoktak az utcán ücsörgő asszony alakjához, amely azokra az időkre emlékeztet, amikor a belvárosi kis utcákban és közökben különféle terményeket árultak a piaci árusok.

Bedő Mónika

Felhasznált irodalom:
Czigány Jenő: Szobrokkal és domborművekkel gazdagodik Győr. In: Kisalföld, 1962. márc. 23. p. 4.
Győri szobrok. In: Kisalföld, 1962. máj. 25. p. 6.
Hat szobrot készített Győrnek a Képzőművészeti alap – Tejfölt áruló asszony, Petőfi szobor és más érdekességek. In: Kisalföld, 1961. okt. 27. p. 2.
H.Gy.: Ejnye! „Hideg szobor vagy”. In: Kisalföld, 1963. jún. 15. p. 6.
Nagy József: A Tejfölös asszony szobra Győrött. In: Kisalföld, 1962. szept. 21. p.
Orbánné Horváth Márta: Emlékhelyek és köztéri alkotások. Győr, 2006. p. 191-192.
Salamon Nándor: Szobornézőben - Garami László: Tejfölös kofa In: Győri Műsor, 1980. 3. sz. (márc.) p. 8-9.
Tomaj Ferenc: Győr utcái és terei. In: Arrabona 9. p. 325-366.
A címlapkép az orszagalbum.hu oldaláról származik, a kép itt található, a felhasználási feltételek pedig itt.

A Várostörténeti puzzle sorozatának korábbi cikkei:
- 1. rész: A Radó-szigeti Kioszk
- 2. rész: A győri repülőtér
- 3. rész: A Wolf Gyula-féle könyvkereskedés a győri Széchenyi téren
- 4. rész: Régi győri farsangi bálok
- 5. rész: Makrisz Agamemnon: Vízicsikó
- 6. rész: A Dunakapu tér
- 7. rész: Az Apolló mozi
- 8. rész: A Győri Gyufagyár
- 9. rész: 
Egy kiszolgált katonaszobor: a vashonvéd
- 10. rész: A Hungária kávéház tulajdonosa, a népdalgyűjtő Limbeck Ferenc - Limbay Elemér
- 11. rész: Az Auer Kávéház
- 12. rész: Volt egy mozi...: A győri Elite Mozi (1922-1953)
- 13. rész: A Győri Lemezárugyár – A fémjátékok egykori fellegvára
- 14. rész: A „nagy ház”, avagy a győri Lloyd-palota (I. rész)
- 15. rész: Adalékok a győri Lloyd történetéhez (II. rész)
- 16. rész: Régi győri mesterség: a burcsellás
- 17. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – I. rész
- 18. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – II. rész
- 19. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – III. rész
- 20. rész: A Stádel Gépgyár – Győr első gépgyára
- 21. rész: A Kisalföldi Gépgyár
- 22. rész: A győri Tungsram Gépgyár
- 23. rész: A győri szecessziós Kisfaludy kávéház története
- 24. rész: A Zeiss Optikai Gyár a győri Dunakapu téren
- 25. rész: Élet az egykori újvárosi Nádor szállóban
- 26. rész: Postapaloták Győrött
- 27. rész: A Spartacus csónakház – Győr első csónakháza
- 28. rész: A győri strand- és termálfürdő múltjáról
- 29. rész: A nádorvárosi Back-malom
 – a Győri Hengermalom
- 30. rész: A 700 éves Győr (1271-1971) emlékmű története
- 31. rész: A régi győri gőz- és kádfürdők
- 32. rész: Mayr Gyula, győri órásmester, aki világhírű órát készített
- 33. rész: Szabó Samu lakatosmester tűzhelygyára
- 34. rész: A régi gőz-, kádfürdő és a fedett uszoda épületének története
- 35. rész: Nagy Mihály tésztagyáros, a szultáni és a császári udvar szállítója
- 36. rész: Szemelvények Kiskút történetéből
- 37. rész: Séta Kiskúton
- 38. rész: A Cziráky-emlékmű – A 102 éve felavatott obeliszk története
- 39. rész: Hello tourist  Hotel Tourist!
- 40. rész: A „hit és haza” emlékműve: a győri Mária-oszlop
- 41. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években
- 42. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években II.
- 43. rész: Négy évtized négy győri szilvesztere: 1955, 1965, 1975, 1985
- 44. rész: Párduc a szigeten  Hősi Emlékmű a „Győri Margitszigeten”
- 45. rész: Egy méltatlanul elfeledett győri festőművész, Pandur József
- 46. rész: Bolgárkertészek Győrben
- 47. rész: Az egykori Rákócziánum, a későbbi „konzi” épülete
- 48. rész: 
Farkas Miska, a győri „hegedűkirály” – Újvárostól a világhírig
- 49. rész: A győr-nádorvárosi Erzsébet liget és sporttelep kialakítása és fénykora
- 50. rész: Az Erzsébet liget története 1945-től napjainkig
- 51. rész: Ferenc Ferdinánd és Győr
- 52. rész: Káptalani zenészek háza
- 53. rész: A győri selyemfonoda és a fonodai munkásnőszállás
- 54. rész: A belvárosi-gyárvárosi Meller-féle olajgyár
- 55. rész: Blaha Lujza és Győr

- 56. rész: A győr-nádorvárosi kamillus templom
- 57. rész: A Győri Korcsolyázó Egyesület első negyedszázada

2016.04.14
16