1292

Fogadja örökbe a múltját!

Iratmentő program a Győri Egyházmegyei Levéltárban

A Győri Egyházmegyei Levéltár minden rendelkezésére álló és rendelkezésére nem álló, azaz megszerzendő vagy kitalálandó eszközzel igyekszik megóvni, megőrizni és rendelkezésre bocsátani a rá bízott régi (és nem annyira régi) iratanyagot. Az iratok állagának megóvása, a már sérült dokumentumok helyreállítása bizony elég sok fejtörést okozott, míg ki nem találták és el nem indították a Fogadja örökbe a múltját! programjukat. Erről kérdeztük Nemes Gábor levéltárost, a projekt gazdáját.

Mikor kezdődött a Fogadja örökbe a múltját programjuk? Milyen célt szolgál, és honnan származik az ötlet?

2013. szeptember 17-én indítottuk el iratrestaurálási programunkat „Fogadja örökbe a múltját!” elnevezéssel. A levéltárak között mi vagyunk az elsők, akik ilyen jellegű akcióval jelentkezünk, ugyanakkor fontos megjegyeznem, hogy az ELTE Egyetemi Könyvtár 2005 óta működtet egy könyv-örökbefogadási programot. Az elgondolás már régóta érlelődött bennünk. Az egyik ok az iratrestaurálásra kiírt pályázatok rendszertelensége és kiszámíthatatlansága volt. Ahhoz, hogy a megmentésre váró több száz anyakönyv, kotta, térkép vagy oklevél megmeneküljön a pusztulástól, hosszú távú restaurálási tervet kellett kidolgoznunk, amit pusztán pályázati forrásokból nem lehet megvalósítani. A külső források bevonása azonban csak egyik célunk volt. Levéltárunk évek óta azon dolgozik, hogy a nálunk őrzött értékeket minél inkább a nyilvánossággal is megismertessük. Kiadványsorozatunk, kiállításaink, a levéltárban tartott iskolai órák, „E-kutatás” nevű online adatbázisunk mind-mind ezt a célt szolgálja. Az örökbefogadás legfontosabb üzenete, hogy múltunk, gyökereink, értékeinek megőrzése közös felsősségünk és feladatunk.

Milyen típusú dokumentumokat lehet örökbe fogadni? Mi alapján választják ki őket Önök, illetve az örökbefogadók?

Mielőtt a programunkat elindítottuk volna, végeztünk egy felmérést a sürgős restaurálásra váró iratainkról; ezek túlnyomó többsége az egyházmegye plébániáiról beszállított anyakönyv volt. A matrikulák a helyi identitás fő szimbólumainak is tekinthetők, ezek egy település múltjának kézzel fogható bizonyítékai. Az örökbefogadók ezért jellemzően saját településük, szülőhelyük anyakönyvét szeretnék megmenteni. A másik kiemelt iratcsoport a székesegyház kottatára. Magyarország legjelentősebb egyházi kéziratos kottatára sokáig a győri székesegyház egyik karzati helyiségében őriztetett, ahol az időjárás viszontagságainak kitéve dacolt az évszázadokkal. A kottatár rendezése, feldolgozása során világossá vált, hogy a viszontagságos körülmények miatt hozzávetőleg 165 irat restaurálásra szorul, ennek jelentős része penészártalomnak van kitéve. Ez az irategyüttes olyan ritka és kivételes jelentőségű kottákat rejt, amelyek a barokk és a klasszikus zene kutatóinak és rajongóinak az érdeklődését felkelthetik, nemcsak Európában, hanem világszerte. A kották örökbefogadásánál a legfőbb vonzerővel a nevesebb zeneszerzők darabjai bírnak.

Kik lehetnek örökbefogadók? Jár-e valamiféle előnnyel az örökbefogadás a „szülőre” nézve azon kívül, hogy egy számára fontos irat megmenekül az enyészettől?

Örökbefogadó tulajdonképpen bárki lehet. Nevüket a megmentett dokumentummal együtt honlapunkra feltesszük, valamint a megmentett dokumentumban egy betétlap állít emléket az „örökbefogadásnak”. Emellett az örökbefogadó – ha kéri – megkaphatja a dokumentumról készített digitális felvételeket is.

Mennyire eredményes a kezdeményezés? Eddig hány iratot fogadtak örökbe, ill. hány van folyamatban? Kik a leggyakoribb örökbefogadók?

A programunk egyértelműen sikeresnek mondható; mind az érdeklődés intenzitása, mind az örökbefogadók nagy száma meglepetés volt számunkra. A kezdeményezés által eddig 17 anyakönyvet és 9 kottát tudtunk restauráltatni, további 10 anyakönyv megújulása folyamatban van. Legnagyobb számban magánszemélyek és önkormányzatok fogadtak örökbe, de egyházközség, civil szervezet is támogatta már törekvésünket. Egyik legnagyobb sikerünknek tartjuk azt az eseményt, amikor a győri székesegyházi kottatár négy felújított kottáját mutathattuk be a győri Püspökvárban: az örökbefogadók Dr. Pápai Lajos győri megyéspüspök, a Magyar Rádió Nonprofit Zrt., a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, valamint Farkas Zoltán zenetörténész, a Bartók Rádió akkori intendánsa voltak.

Ha az örökbefogadó nem a teljes restaurálási költséget vállalja, hanem csak egy részét, akkor miből finanszírozzák az ár fennmaradó részét? Egyáltalán: mennyibe kerül egy kotta vagy egy anyakönyv megmentése?

Egy irat restaurálási összege nagyban függ a terjedelmétől és az állapotától. Egy vastag, penészártalomnak kitett, szakadozott anyakönyv restaurálási költsége meghaladhatja akár a 600.000 forintot is; nagy általánosságban azonban azt mondhatjuk, hogy egy matrikula restaurálása 150.000 és 250.000 forint közötti összeget jelent. Egy kottánál is hasonlóképpen széles spektrumban mozoghatnak az árak, de 20.000 forintért már örökbe fogadható egy rövidebb partitúra. Ugyanakkor vannak olyan anyakönyveink, melyek csak kötéscserére szorulnak, mely hozzávetőleg 20-30.000 forint költséget tesz ki. Ez azt is jelenti tehát, hogy akinek anyagi lehetőségei csak szerényebb összeg felajánlását teszik lehetővé, azoknak is tudunk ajánlani örökbefogadandó iratot.

Még hány dokumentum vár restaurálásra? Hol lehet tájékozódni ezekről? Mi történne velük, ha egyáltalán nem restauráltatnák őket?

Jelenleg több, mint 200 anyakönyv vár restaurálásra, de számuk a plébániai beszállításokkal együtt tovább nő. Emellett 150 kotta, továbbá több tucat értékes irat (lélekösszeírás, térkép, egyházlátogatási jegyzőkönyv és levél) is megmentésre vár. Egy részük olyan állapotban van, hogy már menthetetlenül sérült, az elporladt papíron lévő írás már örökre elveszett. Bár raktárainkban igyekszünk ideális körülményeket teremteni az iratoknak, az egyszer megindult pusztulási folyamatot csak lelassítani tudjuk, megállítani nem. Tehát minél előbb kerülnek ezek a dokumentumok szakemberhez, annál nagyobb az esélye, hogy a lehető legkevesebb károsodást szenvedjék el.

 

Ki végzi a tulajdonképpeni helyreállítási-megújítási munkát? Mennyi idő alatt készül el egy irat? A kutatók, érdeklődök hogyan fogadják, ha egy ilyen jó állapotú dokumentum kerül a kezükbe?

Dokumentumainkat az ArchivArt Könyvrestaurátor Műhely Kft., Peller Tamás, a Központi Antikvárium-, valamint Vajda Alex, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum restaurátora állítja helyre. Az anyakönyvek kötéscseréit Boda Lajos győri könyvkötő mester végzi. A kutatók természetesen nagy örömmel veszik kézbe a felújított dokumentumokat, a könnyebb olvashatóság, lapozhatóság hatalmas előnyt jelent a kutatás során. Volt olyan kutatónk is, aki egy restaurált anyakönyv kézbe vétele után döntött úgy, hogy ő is örökbe fogad egyet.

Hölgyeim és Uraim! Íme, itt a lehetőség, hogy megmentsenek az enyészettől az utókornak egy kéziratos barokk egyházzenei kottát, partitúrát a győri székesegyház kottatárából, esetleg plébániájuk anyakönyvét, egy lélekösszeírást, egyházlátogatási jegyzőkönyvet, oklevelet vagy iratot. A galériában látható néhány darab az örökbe fogadható iratállományból.

tmoni

2016.04.01
8