A sajtótájékoztatón Alföldi István ügyvezető igazgató köszöntötte a résztvevőket, és válaszolt a sajtó kérdéseire. Elmondása szerint a múlt évben jelent meg egy cikk Kürti Sándor gazdag számológép gyűjteményéről, amely addig csak a Kürt Zrt. székházának vendégei számára volt látható, de a cég költözése miatt a kollekció sorsa bizonytalan volt, bemutatására esély sem mutatkozott.

Másként gondolta ezt az NJSZT, amely időt, pénzt és fáradságot nem kímélve biztosította a méltó helyet a gyűjteménynek, és megrendezte a kiállítást. Így története során először, professzionális múzeumi körülmények között, a teljes nyilvánosságnak mutatkozhat be a közel félszáz darabból álló mechanikus számológép kollekció, amely a leghíresebb gyártók, így az Odhner, a Brunsviga és a FACIT alkotásaiból válogat, s egy évszázad kalkulátorait mutatja be. Az áram nélkül is működő, különleges szerkezetek megfelelnének funkciójuknak akár egy „posztapokaliptikus jövőben” is, hiszen sok közülük 60-80 éve is megbízhatóan működik.

A Számolj utána! kiállítás ideális helyszínen látható: az NJSZT állandó kiállítása mellett, amely ezer négyzetméteren mutatja be a modern informatika teljes történetét, világszínvonalon – és világritkaságként a kelet-európai és a nyugati informatika emblematikus tárgyait azonos gazdagságban felvonultatva. Így megtekinthetjük azokat az elektronikus számológépeket, zsebszámológépeket és számítógépeket is, amelyek a 70-es, 80-as évek során lassan feleslegessé tették a sokszor évtizedekig készített mechanikus számológépek gyártását. Alföldi István szerint az Informatika Történeti Kiállítás várhatóan a jövőben is rendszeresen ad helyet időszaki kiállításoknak, e sorozat első állomásának tekinthető a Számolj utána! Az ismeretterjesztést segíti, hogy az időszaki kiállításhoz kísérő kiadvány is készült, amely az NJSZT oldalairól bárki számára letölthető. Korábban, az állandó kiállításhoz kapcsolódóan már átfogó informatikatörténeti könyvet is megjelentetett az NJSZT, amely a kiállítás helyszínén, a szegedi Agora könyvesboltjában megvásárolható.

Az ünnepélyes megnyitón Alföldi István köszöntötte a nagyszámú érdeklődőt, majd Képes Gábor, az NJSZT főmunkatársa tartott kultúrtörténeti előadást. Neumann János munkatársától, Herman H. Goldstine-től idézve emlékeztetett a számológéptörténet elfeledett egyéniségére, Wilhelm Schickardra – és a számológépek Pascaltól induló evolúciójára. Az NJSZT egykori főtitkára, a magyar informatika egyik úttörője, Kovács Győző gyerekkorára való visszaemlékezését idézte, amelyben a híres informatikus édesapja könyvelési szakértői tevékenységére emlékezett. A huszadik század közepén a könyveléshez kapcsolatos számolásokat fejben végezték és ellenőrizték. „Ha csak egy Odhner összeadónk lett volna, akkor bizony hónapok kulimunkájától szabadultunk volna meg – de nem volt” – írta Kovács Győző.

Képes Gábor előadását azzal zárta, hogy maga a computer szó eredetileg a számológépeket kezelő matematikusok, munkatársak megnevezése volt, majd John Vincent Atanasoff nevezte el így, a világos elsőként, elektronikus számológépét. A megnyitó végén Kürti Sándor személyes emlékeket idézve mutatta be a kollekció begyűjtésének kalandos történeteit.

A kiállítás Szegeden, az Informatika Történeti Kiállítás részeként várja a látogatókat. (Szent-Györgyi Albert Agóra, Kálvária sgt. 23.)

Nyitvatartás és további információk itt találhatók.

Forrás: mandarchiv.hu