Ilja Ilf – Jevgenyij Petrov: Tizenkét szék

Premier a Győri Nemzeti Színházban

Március 26-tól látható a Győri Nemzeti Színház Nagyszínpadán az Ilja Ilf és Jevgenyij Petrov orosz szerzőpáros 1928-ban megjelent szatirikus komédiája, a Tizenkét szék. A darabot Gellért Hugó fordította magyarra, színpadra alkalmazta Tucsni András, a rendező pedig Bagó Bertalan.

Emlékszik a szalongarnitúrára? – Amelyik az én házamban volt? – Igen, Sztargorodban. – Emlékszem, egészen pontosan emlékszem… Dívány, tizenkét szék és hatlábú, kerek asztalka. Elsőrangú Gambs-bútor volt. De miért jutott eszébe? (…) – Az egyik székbe varrtam be a briliánsokat.”

Ezzel a beszélgetéssel veszi kezdetét a történet, s indítja el a kalandok olykor kibogozhatatlan sorozatát. Ippolit Matvejevics Vorobjanyinov nemesi marsall megtudja anyósától, hogy a családi ékszereket a szalongarnitúra egyik gyönyörű, virágos angol bútorszövettel gondosan bevont diófa székébe varrta bele. Na de a tizenkettő közül melyikbe? Az 1917-es forradalom után a vagyont érő székek árverésre kerültek, és szétszóródtak a Szovjetunió területén. Vorobjanyinov és alkalmi társa, Osztap Bender, a minden hájjal megkent, nagystílű szélhámos a briliánsok nyomába ered. A kalandos cselekmény mellett a szerzők görbe tükröt tartva mutatják be az új állam, a Szovjetunió társadalmát. A kicsinyes, megalkuvó embertípus gazdag palettája bontakozik ki előttünk. Bürokraták, kisvárosi összeesküvők, férjfogó özvegy, kincsre vágyó pap, ingyenélő értelmiségi, korrupt hivatalnokok, kispolgárok keresztezik a hősök útját.

A szerzőpáros neve elválaszthatatlan egymástól. Ilja Ilf (1897-1937, eredetileg Ilja Arnoldovics Fajnzilberg) és Jevgenyij Petrov (1903-1942, eredetileg Jevgenyij Petrovics Katajev) mindketten odesszai születésűek, de Moszkvában ismerkedtek meg 1925-ben, ahol a Gudok című lap újságíróiként dolgoztak. Három évvel később jelent meg első közös regényük, a Tizenkét szék. A trilógiának tervezett regénynek végül csak egy folytatása jelent meg, a szintén nagy sikerű Aranyborjú.

A regényt többször megfilmesítették, a Győri Nemzeti Színház most Bagó Bertalan rendezésében tűzte műsorára. A Jászai-díjas színész- rendező 1997 óta a zalaegerszegi Hevesi Sándor színház rendezője, 2006 óta művészeti vezetője. A látványos díszlet Vereckei Rita, a korhű jelmezek Sántha Borcsa tervei alapján készültek. Ungvári István Osztap Bendert, Vorobjanyinovot vendégművészként Gáspár Sándor alakítja. Rupnik Károly érdekes és rendhagyó szerepet kapott: nem lelőve a poént, a „nézőt és annak hangját” személyesíti meg, de a történeten végigkalauzol bennünket a két szerző, Ilf és Petrov is, akiket Posonyi Takács László és Bródy Norbert formál meg.

Galambos Krisztina
Fotók: Molnár György, a GYAK és a Győri Fotóklub Egyesület tagja


2016.03.25