2545

Blaha Lujza és Győr

Várostörténeti puzzle – 55. rész

Egykoron a Lépcsőköz 2. szám alatti ház falán volt olvasható az az emléktábla, amely Blaha Lujza – a nemzet csalogánya – győri lakóhelyének állított emléket (a címlapképen részlet a Blaha Lujza emlékalbumból és a Jenei-Koppány-féle Győr kötetből). A szerény kis lakás ma a Sarkantyúköz 11-13. számú ház helyén lévő épület ablaktalan padlásszobája volt, ahol 1857-től 1859-ig lakott családjával. Ma a tábla már nem látható, és sokan nem is tudják, hogy a híres színésznőre egykor Győrött figyelt fel a kor akkori jeles orvos-író színikritikusa, Dr. Kovács Pál.

Reindl Ludovika (akit a családban mindenki csak Lujzának hívott) 1850. szeptember 8-án, a gömörmegyei Rimaszombaton született. Az ottani római katolikus anyakönyv egyik lapja őrzi a latin nyelvű bejegyzést:

Kéry Gyula: Blaha Lujza élete:

Apja Reindl Sándor katonatiszt volt, aki kilépett a hadseregből, és 1848. február 24-én a Szabolcs megyei Pazonyban feleségül vette Ponti Lujzát. Honvédként részt vett a szabadságharcban, majd azután Várai Sándor néven feleségével együtt vándorszínésznek állt. Láng Boldizsár társulatával járták az országot. Lujza születése után két évvel megszületett a fiuk Sándor, aki két és fél éves korában váratlanul meghalt. 1856-ban Kassán léptek fel, ahol kolerajárvány ütötte fel a fejét, amelyben az apa, Várai Reindl Sándor elhalálozott. A kis Lujza ekkor még csak hat éves volt. Özvegyen maradt édesanyja egy évvel később, 1857-ben hozzáment Kölesi Antal színházi festőhöz, aki maga is özvegyember volt, és három gyermeket nevelt.

Az 1857-58-as színházi évadot a család Győrött töltötte. Sefcsik Ferenc városi főlevéltáros kutatásaiból tudjuk, hogy Kölesi Antal 1857. szeptember 23-án érkezett Győrbe családjával Nagyváradról. Szintén az ő kutatásaiból ismertük meg a család győri lakhelyét is: a belváros 85. számú házában laktak, amely a Király utcából nyílt, a Bárány szálló mellett volt a Káptalandombra vezető lépcsőnél a Lépcsőköz 2. szám alatt. 1927-ben a ház Farnady Gyula hangszerkészítő mester tulajdona volt.

Győri Hírlap, 1927. április 24.:

A kis Lujzát az orsolyita apácák zárdai iskolájába járatták, ahol két évig tanult. A jól tanuló kislány 1859-ben kimaradt az iskolából, minősítése elsőrendű volt. Erről tanúskodik az intézet 1858/59-es értesítője:

Értesítő 1858/59, Kimaradtak: 10. Kölesi Lojza:

A Győrben töltött évek meghatározóak voltak a kis Várai Kölesi Lujza életében (az anya házasságkötése révén változott a neve Várairól Kölesire). A Rába-szigeten (ma Radó-sziget) álló színház nemcsak első fellépéseinek, de első sikerének is a helyszíne volt. Koltai Virgil Győr színészete című munkájából tudjuk, hogy 1857. szeptember 26-tól 1858. március 28-ig Hegedűs Lajos társulata működött Győrben. Ebben az évadban, az 1858. január 5-i előadásban a Koldusnő című színmű egyik leányszerepét Kölesi Lujza alakította, aki már az előző színi évadban is fel-fellépett gyermekszerepekben – akkor még Várai Lujza néven – a győri színtársulatnál, ahol édesanyja is játszott.

A Koldusnő című színműben a gyáros lányának alakítására a kor színikritikusa, Dr. Kovács Pál is felfigyelt. Dicsérte a kis Marit formáló lány meglepő színpadi otthonosságát és természetességét. Szüleit a gyermek taníttatására biztatta. Minderről a korabeli napilapban így írt.

Győri Közlöny, 1858. január 7.:

A család még egy évig maradt a városban, nehéz körülmények között tengődtek, majd 1859 második felében elhagyták Győrt.

Harmincnyolc évvel később Dr. Váli Béla így emlékezett vissza Blaha Lujza pályájának indulásáról, a Kovács Pál által írt első kritikáról, melyet a Győri Közlöny 1896. február 18-i számának első oldalán közölt:

1863-ban újból Győrött szerepelt a család. Lujza ekkor még csak 13 éves volt, de már az ország több színpadán is megfordult. A győri orsolyita zárdában töltött évekre így emlékezett vissza naplójában.

1864-ben a budai Népszínházban, 1865-ben Szabadkán lépett színpadra. Szabadkán feleségül ment Blaha János színházi karmesterhez, aki sokat foglalkozott zenei képzésével. 1866-ban Debrecenbe szerződött. 1870-ben férje meghalt tüdővészben, ám Lujza élete végéig megtartotta a nevét. 1871-ben, már özvegyen lett a Nemzeti Színház tagja Budapesten. 1874-ben férjhez ment Runyai Soldos Sándor földbirtokoshoz, akitől 1879-ben elvált. 1875-ben az akkor nyílt Népszínházhoz szerződött. 1881-ben báró Splényi Ödön felesége lett. 1888-ban egy 6-8 előadásból álló fellépéssorozatra újból Győrbe érkezett.

Győri Közlöny, 1888. május 10.:

Blaha Lujza érkezéséről és fogadtatásáról még a sajtó is beszámolt. Hatalmas tömeg várta a vasútállomáson, ahol Szőts Árpád tanácsos fogadta, majd a köszöntők után a Fehér Bárány szállodába hajtatott, és még aznap fellépett a színházban.

Győri Közlöny, 1888. május 24.:

Az előadásokról így tudósított a Győri Közlöny 1888. május 27-i száma:

A fellépések között élénk társasági élet élt, sok meghívást kapott.

Győri közlöny, 1888. jún. 3.:

Két hét győri tartózkodás és teltházas előadások után visszatért Budapestre. 1896-ban komolyan foglalkozott a visszavonulás gondolatával, melyet végül nem tett meg. 1901-ben a Nemzeti Színház örökös tagja lett. 1908-ban Csiky Gergely Nagymama c. színműve operettváltozatának címszerepét játszotta, amely az utolsó nagy színpadi sikere volt. 1923-ban visszavonult. 1926. január 18-án halt meg Budapesten.

Blaha Lujza halálát követően, 1927-ben a Győri Hírlap több cikket is közölt győri emlékének megőrzése céljából; a hegyeshalmi Fischer Kálmánné, a Győri Jótékony Nőegylet védnöke pedig teadélutánt rendezett. Az ott összegyűlt adományokat Blaha Lujza emléktáblájának elkészítésére ajánlotta fel az egylet nevében. Az eseményről a Győri Hírlap 1927. május 26-i számában részletesen beszámolt:

A kezdeményezést siker koronázta. Farnady Gyula háztulajdonos az épületet a leleplezési ünnepségre felújította, melyre 1927. október 30-án, vasárnap délben került sor. Az eseményen a város számos előkelősége részt vett. Ujlaki Andor, a Jótékony Nőegylet titkára köszöntötte az egybegyűlteket, majd utána az egyesület nevében köszönetet mondott Fischer Kálmánnénak, az „emléktábla mozgalom lelkének”, Sefcsik Ferenc főlevéltárosnak, aki Blaha Lujza életének győri vonatkozásait kutatta fel és Farnady Gyula háztulajdonosnak, aki az ünnepségre restauráltatta a házat. Végül felkérték Spath Gyulát, a Kisfaludy Irodalmi Kör szónokát az ünnepi beszéd megtartására. Ezután a közönség a Lépcsőköz 2. számú házhoz vonult, ahol Fischer Kálmánné leleplezte az emléktáblát.

Salamon Nándor: Győri Műsor, 1982. május:

Az eseményről a Győri Hírlap 1927. november 1-i száma is tudósított:

Napjainkban az egykori hangszerkészítő mester háza helyén egy panzió áll, melynek oldalán a tábla már nem található meg 

Bedő Mónika

Felhasznált irodalom:
Blaha Lujza győri lakóháza Győri Hírlap, 1927. máj. 26. p. 3.
Blaha Lujza emlékalbum. Bp. 1926. 240 p.
Blaha Lujza naplója. Bp., 1987. 342  p.
Emléktáblával jelölték meg Blaha Lujza győri lakóházát. Győri Hírlap, 1927. nov. 1. p. 3.
Győri életrajzi lexikon, Győr, 1999. p. 45-46.
Jenei Ferenc – Koppány Tibor: Győr, Bp. 1964. p. 72.
Karcsai Kulcsár István: Így élt Blaha Lujza. Bp. 1988. 220 p.
Kéry Gyula: Blaha Lujza élete. Bp. 1896. 80 p.
Koltai Virgil: Győr színészete. II. rész. Győr, 1890. 240 p.
Salamon Nándor: Regélő táblák - Blaha Lujza lakása. Győri Műsor, 1982. május p. 28-29.
Ujlaki Andor: Kölesi-Reindl Lujza „a rejtett kis rózsabimbó, aki méltán tapsoltatott elő a győri színpadon” 1858-ban. Győri Hírlap, 1927. ápr. 24. p. 5-6.
Váli Béla: Blaháné első kritikája. Győri Közlöny, 1896. febr. 18. p. 1.


A Várostörténeti puzzle sorozatának korábbi cikkei:

- 1. rész: A Radó-szigeti Kioszk
- 2. rész: A győri repülőtér
- 3. rész: A Wolf Gyula-féle könyvkereskedés a győri Széchenyi téren
- 4. rész: Régi győri farsangi bálok
- 5. rész: Makrisz Agamemnon: Vízicsikó
- 6. rész: A Dunakapu tér
- 7. rész: Az Apolló mozi
- 8. rész: A Győri Gyufagyár
- 9. rész: 
Egy kiszolgált katonaszobor: a vashonvéd
- 10. rész: A Hungária kávéház tulajdonosa, a népdalgyűjtő Limbeck Ferenc - Limbay Elemér
- 11. rész: Az Auer Kávéház
- 12. rész: Volt egy mozi...: A győri Elite Mozi (1922-1953)
- 13. rész: A Győri Lemezárugyár – A fémjátékok egykori fellegvára
- 14. rész: A „nagy ház”, avagy a győri Lloyd-palota (I. rész)
- 15. rész: Adalékok a győri Lloyd történetéhez (II. rész)
- 16. rész: Régi győri mesterség: a burcsellás
- 17. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – I. rész
- 18. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – II. rész
- 19. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – III. rész
- 20. rész: A Stádel Gépgyár – Győr első gépgyára
- 21. rész: A Kisalföldi Gépgyár
- 22. rész: A győri Tungsram Gépgyár
- 23. rész: A győri szecessziós Kisfaludy kávéház története
- 24. rész: A Zeiss Optikai Gyár a győri Dunakapu téren
- 25. rész: Élet az egykori újvárosi Nádor szállóban
- 26. rész: Postapaloták Győrött
- 27. rész: A Spartacus csónakház – Győr első csónakháza
- 28. rész: A győri strand- és termálfürdő múltjáról
- 29. rész: A nádorvárosi Back-malom
 – a Győri Hengermalom
- 30. rész: A 700 éves Győr (1271-1971) emlékmű története
- 31. rész: A régi győri gőz- és kádfürdők
- 32. rész: Mayr Gyula, győri órásmester, aki világhírű órát készített
- 33. rész: Szabó Samu lakatosmester tűzhelygyára
- 34. rész: A régi gőz-, kádfürdő és a fedett uszoda épületének története
- 35. rész: Nagy Mihály tésztagyáros, a szultáni és a császári udvar szállítója
- 36. rész: Szemelvények Kiskút történetéből
- 37. rész: Séta Kiskúton
- 38. rész: A Cziráky-emlékmű – A 102 éve felavatott obeliszk története
- 39. rész: Hello tourist  Hotel Tourist!
- 40. rész: A „hit és haza” emlékműve: a győri Mária-oszlop
- 41. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években
- 42. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években II.
- 43. rész: Négy évtized négy győri szilvesztere: 1955, 1965, 1975, 1985
- 44. rész: Párduc a szigeten  Hősi Emlékmű a „Győri Margitszigeten”
- 45. rész: Egy méltatlanul elfeledett győri festőművész, Pandur József
- 46. rész: Bolgárkertészek Győrben
- 47. rész: Az egykori Rákócziánum, a későbbi „konzi” épülete
- 48. rész: 
Farkas Miska, a győri „hegedűkirály” – Újvárostól a világhírig
- 49. rész: A győr-nádorvárosi Erzsébet liget és sporttelep kialakítása és fénykora
- 50. rész: Az Erzsébet liget története 1945-től napjainkig
- 51. rész: Ferenc Ferdinánd és Győr
- 52. rész: Káptalani zenészek háza
- 53. rész: A győri selyemfonoda és a fonodai munkásnőszállás
- 54. rész: A belvárosi-gyárvárosi Meller-féle olajgyár

2016.03.24
12