Szó esik a longobárd, majd gót időszakról, illetve a frank terjeszkedésről, utal a honfoglalás körüli eseményekre, a közelben emelendő monostor alapjainak lerakására. Ezen a területen létezett egy Pannónia nevű település, a vidéken István és László királyok is megfordultak, a hagyomány szerint az itteni forrásnál pihent meg a tatárok elől menekülő IV. Béla – innen ered a Béla király kútja elnevezés.

Ravazd 2015-ben ünnepelte fennállásának 1175. évfordulóját. Mind a tatár, mind a török dúlás megviselte a falut, de szerencsére volt olyan lápos vidék, ahova a lakosság részben el tudott menekülni. A történelem folyamán több helység eltűnt a térképről, a község az apátság birtokában volt. A XVIII. és XIX. század hadieseményektől volt hangos, majd a XX. század köszöntött a falura. A vidéket számottevő erdőség borítja, a környező dombokról csodálatos kilátás nyílik a völgyre. Olvashatunk a könyvben jeles vendég látogatásáról is, amikor tiszteletét tette a helységben Horthy István kormányzóhelyettes.

A monográfia mutatja továbbá a birtokviszonyokat, megtudjuk, hogy javarészt kisbirtokosok lakták, hogy a XIX. században pusztító filoxéra a község gyümölcskultúráját sem kímélte. Olvashatunk a két templom történetéről, a nevüket viselő szentek életéről, valamint számos érdekes dolgot tudhatunk meg Mártonról, akit szentté avattak – érdekes históriai adalék világít rá közismert szerénységére.

Egészében véve Sipos Sándor Caput Pannoniae című kötete élvezetes, hasznos olvasmány, amely jelentősen járul hozzá a Kisalföld történetének pontosabb és részletesebb megismeréséhez.

Csiszár Antal