2546

Az egykori Rákócziánum, a későbbi „konzi” épülete

Várostörténeti puzzle – 47. rész

A Rákóczi utca 57-es számú épülete ma a Richter János Zeneművészeti Szakközépiskola, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium székhelye. Az 1950-es évek elején költözött e falak közé a zenekonzervatórium. Eredetileg, az 1905-ben készült árvaház épületében 1906 szeptemberétől volt internátus is. Az épületbővítés után, 1910 szeptemberében ünnepélyes keretek közt katolikus fiúinternátust avattak fel ezen a helyen.

Az internátus megalapítása a 20. század első évtizedének szellemi irányzataival szorosan összefüggött. Ekkoriban kezdett felerősödni a társadalmi egyenlőtlenség iránti érzékenység, kezdett ismertté válni a társadalmat vizsgáló szociológia.

A feltárt problémákra különféle válaszok születtek. Győrben az 1900-as évek elején a szabadkőművesek megalapították a Philantróphiai Páholyt, a tagok közt számos ismert győri személyiséggel. A szabadkőművesek az oktatásban a felekezeti jelleget akarták visszaszorítani, a hangsúlyt inkább a természettudományos nevelésre kívánták helyezni. Ennek szellemében már 1900-ban megalakították a Győrvárosi Diák-Otthon Egyletet. Ezzel együtt 1904-től a városi közéletben élénk vita kezdődött arról, hogy a vidéki rászoruló középiskolásokat valóban „felvilágosult, humánus, szigorúan erkölcsös és társadalmi ferde előítéletektől mentes” nevelésben kell-e részesíteni. E szabadkőműves nevelési törekvések jegyében létrehozott diákotthont végül 1911-ben adták át a Bisinger sétányon, Győrvárosi Diákotthon néven. Ma ebben az épületben működik a Deák iskola.

A diákotthon körül kialakult vita kiadványai – a bal oldali a katolikus, a jobb oldali a szabadkőműves véleményeket összegzi:

A szabadkőműves szellemben létrehozott Diákotthon az 1910-es években:

A szociális problémákra a katolikus egyház is megoldásokat sürgetett. A 19. század végétől többek között Győrben működött Giesswein Sándor, aki a magyar keresztényszocialista mozgalom megalapozó teoretikusa volt. A katolikusok szorgalmazták, hogy hozzanak létre egy olyan internátust, ahová egyrészt a középosztályhoz tartozó, vidéken élő szülők megnyugvással helyezhetik el iskolába járó gyermekeiket, s ahol másrészt az „ifjakból megbízható, vallásos, hazafias és munkás férfiakat nevelnek”.

Széchényi Miklós győri püspök 1905-ben hívott össze egy nagy értekezletet az egyházmegye vezető férfiainak részvételével. Győr befolyásos és ismert személyei közel 150-en adták nevüket a katolikus internátus ügyének támogatásához. Védnökül megválasztották Széchényi Miklós győri püspököt, dr. Fehér Ipoly bencés főapátot és Esterházy Miklós herceget.

Részlet a jegyzőkönyvben közölt támogatók névsorából:

Az értekezlet idejére már 50 000 korona össze is gyűlt. Egy év múlva Fehér Ipoly főapátnak köszönhetően a gyűjtés során az összeg megkétszereződött. Frigyes királyi herceg, Esterházy Miklós herceg, gróf Széchényi Miklós püspök, Fehér Ipoly főapát, gróf Wenckheim Frigyes, valamint a székeskáptalan tagjai együtt 10-10 ezer, gróf Esterházy Miklós Móric és Lévay Henrikné 5-5 ezer koronával támogatták az ügyet.

Az összegyűlt alapból az internátus megnyitása már biztosítottnak tűnt, csak alkalmas épületről kellett gondoskodni. Úgy határoztak, hogy az internátus számára átveszik az 1905-ben készült árvaház épületét, mely alkalmasnak bizonyult 20-30 növendék befogadására. Így 1906. szeptember 1-jén megnyílhatott a katolikus fiúinternátus.

Már az első évben, majd 1907-ben és 1908-ban is annyian jelentkeztek felvételért, hogy szükségessé vált az épület bővítése. Az anyagiak biztosítására „internátus-egyesületet” hoztak létre, amelynek elnökévé Lippay Géza volt győri főispánt választották.

Az egyesület alapszabályzatának részlete:

1910. február végén véglegesen elhatározták a bővítést, márciusban el is kezdődtek a munkálatok. Szeptemberben már az előző évek létszámának kétszeresével nyílhatott meg az intézmény.

A felavatás napján tartott ünnepségsorozattal három létesítményt adtak át a városban. E napon avatták fel a papnevelde új épületét, a középiskolásoknak szánt katolikus internátust, valamint a tanítóképző internátusát.

Az országos Vasárnapi Újság is hírt adott az eseményekről:

A Dunántúli Hírlap tudósítása az átadásról:

Az ünnepségre a miniszterelnök, Khuen-Héderváry Károly is ígérkezett, aki végül is nem tudott eljönni, de felesége képviselte őt. Zichy János, a vallás és közoktatásügyi miniszter is jelen volt az ünnepségeken.

A cikkek egyike Győrt az iskolák városának nevezte. Ahogy írta, az egyetlen főiskolán, a teológián kívül „összefoglalva ma Győrött közép – és polgári iskola van 10, az internátusok száma úgy a papság, mint a polgári tanulók számára 7, az elemi iskolák száma 20, nem számítva a különböző iparos iskolákat”. Már ekkor nehezményezték, hogy csupán az egyetem hiányzik a városból.

 Az épület homlokzata 1910 körül, az utca még kövezetlen:

A Rákóczi utcai épülettömbben levő intézet három részből állt, és 100 gyermek neveléséről gondoskodott. A katolikus internátusban évi 600 korona ellenében kaptak a tanulók elhelyezést. Az árvaházban az elemi iskolába járó árva gyermekek nevelését látták el. A két intézménnyel kapcsolatban létesült a konviktus, amelyben szegény, de tehetséges tanulók nyertek elhelyezést, ők egyben a növendékek felügyeletében és az oktatásban is segédkeztek. Így az új épületben gondoskodtak az árvákról, a szegény tanulókról és a jómódú középosztály gyermekeiről is.

Az internátus növendékei részben a gimnázium, részben a reáliskola tanulói voltak. A leírás szerint két tágas tanulószoba, ebédlő, öt „egészséges” hálóterem, két játszószoba állt rendelkezésükre. Volt több fürdőszobájuk, modern betegszobájuk. Szabadidejüket a nagy udvaron tölthették, ahol tornaszereket is elhelyeztek.

Az internátus szomszédságában volt elhelyezve a katolikus fiúárvaház, de a két intézetet kőfal választotta el. Az árvák részére nemcsak külön épületet emeltek, de számukra külön udvar is el volt kerítve.

Az internátus tanulószobája: a képet a Vasárnapi Újság közölte:

Az udvar egy 1910 körüli képeslapon (Torma Attila gyűjteményéből):

Játék az udvaron (Vasárnapi Újág, 1910):

Az internátus kápolnájának oltárképét – ahogy Bedy Vincétől tudjuk – Liezen-Mayer Sándor festette, és a Szeplőtlen fogantatást ábrázolta. Ez előbb a kisszemináriumban volt, tőlük kapta meg a katolikus internátus használatra.

Széchényi Miklós püspök Győrből való távozása előtt gondoskodott az internátus fenntartásáról és fejlődéséről. Az internátus létesítési költségei még 137 500 korona kölcsön fölvételét tették szükségessé, amelynek részleteit a kormány az ő közbenjárására az állampénztár terhére átvállalt. Továbbá Széchényi Miklós visszaszerezte az internátus számára a még a 17. században Széchenyi György győri püspök, valamint Lippay György és Draskovich György püspökök által létrehozott alapítványokat, melyeket a konviktus javára szántak. Ezen alapítványok összege 300 000 korona volt, melynek kamataiból a tervek szerint annyi ingyenes és félingyenes helyet biztosíthattak az internátusban, hogy annak jövője biztosítottnak látszott.

Képeslap az 1910-es évekből (Torma Attila gyűjteményéből):

Pár év elteltével azonban kitört az első világháború. 1915 januárjától az épületben tartalék kórházat rendeztek be. Az első napon már 102 sebesült érkezett az egri kórházból.

Dunántúli Hírlap, 1915. január 3.:

1916 január elején a hadikórház egy éves fennállásáról is megemlékeztek (Dunántúli Hírlap, 1916. január 4.):

Az 1916-os húsvét a hadikórházban (Dunántúli Hírlap, 1916. április 28.):

Az épület és kis lakói (Forrás: Győr szabad királyi város és vármegye. Bp. 1926.):

A két világháború közt újra működött a katolikus fiúinternátus Rákócziánum néven, illetve a konviktus Pálffyánum néven. A különféle városi társadalmi eseményekre az egyenruhás növendékek is kivonultak.

Az intézmény hagyományairól a Győri Hírlap 1934. június 3-i számában is olvashatunk:

Győri Nemzeti Hírlap, 1935. június 12.:

A győri intézmény „szolgáltatásait” a dunántúli megyék sajtójában is hirdették. Részlet a Pápai Lapok 1937. május 15-i számából:

A Magyar Katolikus Lexikon szócikkéből az is kiderül, mely szolgáltatásoknak milyen díja volt a 30-as években:

A második világháború idején is működött az intézmény. Részlet a bencés gimnázium 1943/44-es évkönyvéből:

Ugyancsak a bencés évkönyvből értesülhetünk róla, hogy az 1944. április 13-i bombatámadás során az épületben súlyos kár keletkezett, melyet a légnyomás okozott, a bencés diákok is részt vettek a károk enyhítésében.

Dobos Vilmos felvételein a bombázások során keletkezett károk jól láthatók. (Forrás: A pusztulás képei: Dobos Vilmos felvételei Győr 1944-es bombázásairól. Szerk. Perger Gyula. Győr, Xántus János Múzeum, 2010)

1947. évi püspöki körlevekből kiderül, hogy a Rákócziánum a háború után újra működött 40 férőhellyel (1948-tól már 60 férőhelyet terveztek), a Pálffyánum viszont a háborús károk miatt szünetelt.

1948. június 16-ával a nem állami iskolákat és nevelő intézményeket állami tulajdonba és irányításba vették. A 6500/1948. sz. kormányrendelettel zárolták a nem állami iskolák és tanulóotthonok épületeit és fölszerelését.

1952-ben új fejezet kezdődött az épület történetében, beköltözött az 1946-ban megalapított Győri Állami Zenekonzervatórium. A középfokú zeneoktatást szolgáló konzervatórium – melyet csak „konzi”-ként emlegetnek a győriek – hivatalos elnevezése 1952-től zeneművészeti szakiskola lett. A konzi mellett tanári lakásokat is kialakítottak az egykori internátus épületében. Azóta is zeneoktatásnak ad otthont a ház, bár az intézményi rendszer az ezt kövező évtizedekben többször is átszervezésre került. A zenei szakiskolából szakközépiskolát alakítottak ki 1968-ban. 1992-ben felvette az iskola győri születésű, világhírű Richter János karnagy nevét. 2008-ban az iskolához csatolták a Bartók Béla ének zenei általános iskolát a zeneiskolájával együtt. Ettől kezdve az iskola neve: Richter János Zeneművészeti Szakközépiskola, Általános iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium lett.

A Richter János Zenei Szakközépiskola bejárata 2016-ban. A kapu felett ma is látható Széchényi Miklós püspök címere.

Antaliné Hujter Szilvia

Felhasznált irodalom:
Bedy Vince: A győregyházmegyei papnevelés története, Győr, Győregyházmegyei Alap Nyomdája, 1937
Bihar Jenő: Széchényi Miklós gróf... győri megyés püspök, 1901-1911.Győr, Dunántúli Hírlap, 1911. 16 p.
Borbély Tamás: Egy évtizedes politikai vita. A győri Diákotthon –ügy. In: Győri tanulmányok 35, Győr, Győr Megyei Jogú Város Levéltára, 2015. pp. 69-77.
A Győri Középiskolai Diák-Otthon (internátus) igaz világításban. Győr, Középiskolai Diák-Otthon, 1905.
Három új kulturális intézmény Győrött. In: Vasárnapi Újság, 1910. 38. sz. (szeptember 18.) pp. 781-783.
Jegyzőkönyv a ...Győrött létesítendő középiskolai kath. internátus érdekében tartott nagyértekezletről. Győr, Győregyházmegye Könyvnyomdája, 1905.
A kultúra ünnepe Győrött. In: Dunántúli Hírlap, 1910. szept. 18.
Magyarország kultúrünnepe Győrött. Ünnepi emléklap. In: Dunántúli Hírlap, 1910. szept. 18. p. 1.
Néhány szó a szabadkőműves internátusról és más egyebekről. Győr, Győregyházmegyei Könyvsajtó, 1905.
Nagyné Balázs Éva: A szakmai képzés és vizsgáztatás története a győri Konzervatóriumban . In:
http://www.parlando.hu/2015/2015-1/NagyneBalazsEva.pdf  (letöltés: 2015. dec 27.)
A pusztulás képei : Dobos Vilmos felvételei Győr 1944-es bombázásairól. Szerk. Perger Gyula. Győr, Xántus János Múzeum, 2010.
Ragats János: Középskolai Katholikus Fiuinternátus. I: Dunántúli Hírlap, 1910. szeptember 18. p. 4.

A Várostörténeti puzzle sorozatának korábbi cikkei:
- 1. rész: A Radó-szigeti Kioszk
- 2. rész: A győri repülőtér
- 3. rész: A Wolf Gyula-féle könyvkereskedés a győri Széchenyi téren
- 4. rész: Régi győri farsangi bálok
- 5. rész: Makrisz Agamemnon: Vízicsikó
- 6. rész: A Dunakapu tér
- 7. rész: Az Apolló mozi
- 8. rész: A Győri Gyufagyár
- 9. rész: 
Egy kiszolgált katonaszobor: a vashonvéd
- 10. rész: A Hungária kávéház tulajdonosa, a népdalgyűjtő Limbeck Ferenc - Limbay Elemér
- 11. rész: Az Auer Kávéház
- 12. rész: Volt egy mozi...: A győri Elite Mozi (1922-1953)
- 13. rész: A Győri Lemezárugyár – A fémjátékok egykori fellegvára
- 14. rész: A „nagy ház”, avagy a győri Lloyd-palota (I. rész)
- 15. rész: Adalékok a győri Lloyd történetéhez (II. rész)
- 16. rész: Régi győri mesterség: a burcsellás
- 17. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – I. rész
- 18. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – II. rész
- 19. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – III. rész
- 20. rész: A Stádel Gépgyár – Győr első gépgyára
- 21. rész: A Kisalföldi Gépgyár
- 22. rész: A győri Tungsram Gépgyár
- 23. rész: A győri szecessziós Kisfaludy kávéház története
- 24. rész: A Zeiss Optikai Gyár a győri Dunakapu téren
- 25. rész: Élet az egykori újvárosi Nádor szállóban
- 26. rész: Postapaloták Győrött
- 27. rész: A Spartacus csónakház – Győr első csónakháza
- 28. rész: A győri strand- és termálfürdő múltjáról
- 29. rész: A nádorvárosi Back-malom
 – a Győri Hengermalom
- 30. rész: A 700 éves Győr (1271-1971) emlékmű története
- 31. rész: A régi győri gőz- és kádfürdők
- 32. rész: Mayr Gyula, győri órásmester, aki világhírű órát készített
- 33. rész: Szabó Samu lakatosmester tűzhelygyára
- 34. rész: A régi gőz-, kádfürdő és a fedett uszoda épületének története
- 35. rész: Nagy Mihály tésztagyáros, a szultáni és a császári udvar szállítója
- 36. rész: Szemelvények Kiskút történetéből
- 37. rész: Séta Kiskúton
- 38. rész: A Cziráky-emlékmű – A 102 éve felavatott obeliszk története
- 39. rész: Hello tourist  Hotel Tourist!
- 40. rész: A „hit és haza” emlékműve: a győri Mária-oszlop
- 41. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években
- 42. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években II.
- 43. rész: Négy évtized négy győri szilvesztere: 1955, 1965, 1975, 1985
- 44. rész: Párduc a szigeten  Hősi Emlékmű a „Győri Margitszigeten”
- 45. rész: Egy méltatlanul elfeledett győri festőművész, Pandur József
- 46. rész: Bolgárkertészek Győrben

2016.01.28
32