A XX. század forradalmasította az életet. Gyökeres változáson ment keresztül az ipar, a mezőgazdaság, mára autók népesítik be az országutakat, szélesebb rétegek számára jelent meg a szabadidő lehetősége, csökkent az írástudatlanok száma, többen járulhattak választások alkalmával az urnákhoz. Ezek a minőségi változások természetesen a kultúrában, a szórakoztatásban is éreztették hatásukat. A képzőművészetekben ekkor lett jelentős szerepe az absztraktnak, forradalmi változás történt az irodalom tartalmi üzenetében és a formanyelvében, pszichológiai kutatások tükröződtek a költők, írók munkásságában, megszülettek a lélektani regények, elbeszélések, igaz, ezek már jelen voltak Dosztojevszkij könyveiben is.

A szórakozás demokratizálódását jelezte a könnyű műfaj, míg korábban a zenei élvezet főúri kastélyok közönségének kiváltsága volt, s a zenei műfaj komoly szabályozottság alapján működött. Az atonális zene már forradalminak számított, s hamarosan az újvilág felől újfajta dallamok szűrődtek át, stílszerűen nem csupán Ady Endre hirdette Új versek című kötetében, hogy „Szabad-e Dévénynél betörnöm. Új időknek új dalaival?”.

Az új dalok új zenei műfajokat is szültek, tekintsünk az USA szórakozóhelyeire. A fiatal ipari óriás, gazdasági-politikai hatalmát építve élte hétköznapjait, miközben a bárokban újfajta zene szólt. Az afroamerikai ritmus, dallamvilág ágyazott meg a dzsessz születésének, a ragtime és a blues forrásaiból merítve mint búvópatakok táplálták és szülték az új műfajt. Éjszakai bárok, fülledt erotika, kubai rum, havannai szivar, csodaszép lányok, vastag pénztárcájú urak: minden együtt volt az önfeledt kikapcsolódáshoz. Sokan még nem is gondolták, hogy egy ilyen jelentőségű, korokon átívelő zenei forradalom reprezentáns muzsikájával szórakozhatnak.

A ritmus, dallamvilág változásai mellett a hangszerekben is nagy átalakulást hozott az új muzsika, a zenei teret a fúvósok, trombita, dob töltötte be. Ez utóbbi hangszer a katonazenéből jött át, a zenészek hevederre erősítve hordták, állva doboltak a sereg menetelének, az indulóknak megfelelően, később ültek csak le a dobbal.

Január 20-án este zenés utazásra invitáltak bennünket Klausz Adrienn, Klausz Tamás és Klausz Máté a megyei könyvtárban – Máté ugyan még csak tízéves kisfiú, de már jelzik a szakmában. A műsor bevezetőjében Klausz Adrienn a műfaj születésével kapcsolatosan tartott egy tartalmas útbaigazítást. A trió gordonkán, villanyzongorán, Máté dobkíséretével adta elő számait. Megszólalt Ella Fitzgerald, Louis Armstrong, Frank Sinatra és mások repertoárjából számos mű. A jazz mellett a bossa nova és a swing műfajából is hangzottak el produkciók.

Élvezet volt hallgatni a megszólaló örökzöldeket, követni a számok ritmikáját, az élő koncert minden előnye érvényesült: a zenészek közvetlen kapcsolata a közönséggel, a számok után feldübörgő tapsvihar, a műsor végén elhangzott számos gratuláció. Valóságos örömzene szólt, s az előadók élvezték munkájuk eredményét, érezték a magas fokú erkölcsi megbecsülést.

Napjainkban a jazz némileg háttérbe szorult, a villámgyorsan kialakuló, majd feledésbe merülő zenei hullámok soha nem volt kavalkádját éljük. Pedig a jazz azért is egyedülálló, mert az Újvilágból jött át az óceán túlsó partjára.

Az énekes-zenész életpálya nem statikus állapot, az újra mindig választ kell adni. Frank Sinatra filmdalai, slágerei ma is a rádiók műsorán szerepelnek, de ő is nyitott más zenei irányzatokra, kritikai véleményt is megfogalmazott. A jazzt és swinget a rock and roll váltotta, melynek jeles képviselője Chuck Berry, valamint ki ne ismerné a „Királyt”, Elvis Presley-t, aki a Love Me Tender című film alapján lett híres. Minden egyéb, úgynevezett modern zene épít a hagyományokra, a hatvanas évek beat-nemzedékének idolja, a Beatles is használt jazz elemeket, egyes felvételeihez nagyzenekart is igénybe vett.

Frank Sinatra lánya, Nancy is eljegyezte magát a zenével, Lee Hazlewood Sétáló csizmák című dala meghódította a világ ifjúságának szívét. Ella Fitzgerald repertoárját Beatles dalokkal is bővítette, előadta az Egy nehéz nap éjszakája és a Help című számokat. Mindezeket azért írom le, mert a jazz megjelenése – ha nem is direkt módon, de – utat nyitott az egyre szabadabb, kötöttségeket levetkőző, gátlástalanul szárnyaló ifjúsági zene előtt, a fiatalok sajátos kultúráját alakítva ki.

Mindehhez a szórakozás egyéb kellékeinek átformálása is társult. Hollywod fényeiként filmszínészek, filmszínésznő-szexbombák egészítették ki a  tizen- és huszonéves korosztályok példaképeit a nagy zenei virtuózok mellett.

Évszázadokkal korábban feketék milliót hurcolták szülőföldjükről Amerikába: az egykor, gyapot-, cukornád- és rizsültetvényeken a hajcsárok korbácsai alatt görnyedő robotolók kései utódai viszont zenéjükkel hódították meg Amerikát, tán ezzel is közelebb jutva a tényleges emancipációhoz, így komoly elégtétel lehet számukra, hogy az egykori fekete rabszolgák utódainak zenéjére fehérek táncolnak.

Csiszár Antal
Fotók: Pozsgai Krisztina

Fotógaléria: Utazás a jazz, a bossa nova és a swing világában

14 kép