„Legyen ma társunk Bacchus úr”

Hangraforgó Klub a megyei könyvtárban

Bacchus úr látogatott el jelképesen január 8-án a megyei könyvtár Kisfaludy Károly Könyvtárának második emeleti rendezvénytermébe. Ezúttal Dionüszosz, a szőlő és a bor görög istene római megfelelőjének, Bacchus-nak adózott a Hangraforgó Klub első idei rendezvényén Faggyas László és F. Sipos Bea.

A karácsonyi ünnepkör zárultával kezdődő farsangi időszak a szórakozásé, az önfeledt vidámságé. A báli szezon, a tánc időszaka jellemzi a januári és februári téli estéket, tölti ki a szabadidőt, kínál tartalmas kikapcsolódási formát. A farsang eredete a pogány hitvilágra tekint vissza, a keresztény egyház vallási tartalommal töltve helyezte el rendszerébe. A világ tájain számos eltérő szokás honosodott meg ennek kapcsán. Magyarország tájegységei a népművészeti formák, fazekasság, szőttesek területi változatai mellett sajátos – körükben meghonosodott – módon ünnepelnek eme periódusban. A tél temetésének emléke a kiszebábu, februárban széleskörű érdeklődést kelt a mohácsi busójárás.

Tekintve a szőlő termesztésének és a bor fogyasztásának több ezer éves múltjára, nem véletlen, hogy fogyasztása, a nedű által kiváltott mámor megihlette a dal és a vers mestereit. A Dionüszosz tiszteletére tartott termékenységi rituálék egyben a dráma, a színjáték kialakulásának kezdete is. A borivás így az emberi kultúra részévé vált, az életnek tartozéka lett. A keleti bölcsek tanítása szerint az élet kínálta élvezeteket kellő mértékben ki lehet próbálni. Az ivás – egyesek szerint – gyógyír a bánatra, koccintással lehet a sikereket megkoronázni, a társas összejövetelek elmaradhatatlan tartozéka. A sírva vígadás toposza, a féktelen vidámság jókedv-katalizátora a „hegy leve”.

Idézzük fel Erkel Ferenc Bánk bán című operájának Bordalából a következő sorokat:

„Ha férfi lelkedet
Egy hölgyre föltevéd,
S az üdvösségedet
Könnyelműn tépi szét;
Hazug szemében hord mosolyt
És átkozott könyűt,
S míg az szívedbe vágyat olt,
Ez égő sebet üt;
Gondold meg és igyál:
Örökké a világ sem áll;
Eloszlik mint a buborék,
S marad, mi volt, a puszta lég,
S marad, mi volt, a puszta lég.
Igyál, igyál, igyál!”

Vörösmarty Mihály A vén cigány című költeményében „Sziv és pohár tele búval, borral, / Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal”. A farsangot választotta témájául Csokonai Vitéz Mihály alkotásában a csapra ütött hordóból áradó nemes lélek örvend, mikor egy kálomista pappal való tréfás kalandjának történetét veti papírra. A mediterrán világban áradó életörömöt osztja meg olvasóival Alkaiosz, az anakreoni dalok témája is a bor, a szerelem: élvezd az életet, élj a szerelem adta lehetőségekkel, minden percet használj ki, a „carpe diem” üzenetét közvetítik az antik világ képviselői.

A borozás számtalan aspektusából merítettek a januári Hangraforgó Klub előadói. A már megszokott, rendkívül magas színvonalú műsorukat ékesítették a vendégként fellépő Farkas Zazie Virág és Bardócz L. Csaba. Virág gyönyörű énekhangja Beáéval feledhetetlen élményt nyújtott, Faggyas László és Csaba éneke is a mesterség magas foka, a szereplők hangszertudásáról nem is beszélve. A húros hangszerek és a furulya mellett Virág tangóharmonikázása új színt hozott az estébe.

A magyar és a világirodalom számos költeménye szólalt meg ezen alkalommal. Különböző érzelmek kavalkádját közvetítette az ének és a hangszer együttese a melankóliától, visszaemlékezéstől az önfeledt boldogságig, a komoly fennkölt sorokig. A közönség sem kényszerült passzív szerepkörbe: a táncra invitálástól a közös éneklésig minden lehetőséget és alkalmat kiaknáztak a szereplők. Kiosztott kottákból sikerült az érdeklődőket dalra fakasztani, a hangulat a tetőfokára hágott.

Igazi farsangi környezetet biztosított a felkínált forró tea és a fűszeres forralt bor. Különböző táncritmusok is ékesítették az estet, kiemelendő a keringő. A vájt fülűek élvezhették a hangsúlyos és az időmértékes verssorok lüktetését. A versforma érzékeltetésére az énekes-hangszeres előadások mellett felolvasások is szolgáltak, sőt, a technika vívmányai segítségével férfikórust is „varázsoltak” az előadás helyszínére.

A január 8-i klubfellépés, stílszerűen két nappal a Vízkereszt után méltóképpen vezette be a karneváli időszakot. A közönség java részének bizonyára még nem volt ebben az évadban báli élménye, így a jövendő részvételük alaphangulatát innen minden bizonnyal sikeresen meríthetik.

Csiszár Antal
Fotók: Molnár György, a GYAK és a Győri Fotóklub Egyesület tagja


2016.01.11