Ne töltsék négy fal között a nyarat! Szerencsére most már többen tartanak autót. Hadd ajánljak a nyári hétvégékre olyan kirándulásokat, amelyekhez nem kell repülőre szállni, szállást foglalni. Higgyék el, itt a közvetlen környékünkön is számtalan olyan látnivaló van, amely kevéssé ismert! Meglehet, új élménnyel fognak gazdagodni, ha előre felkészülnek egy-egy túrára. A politika és a hadtörténet, a néprajzi hagyomány, a monda és a mesevilág ismeretében úgy látnak majd egy-egy helyet, mintha letisztították volna a szemüvegüket.

Minden látnivaló, amelyre felhívom a figyelmüket, 100 kilométeren belül van. Járjanak utánuk, olvassanak róluk! Tervezzenek, pakoljanak fel pár szendvicset, valami innivalót és induljanak! Induljon a június! Kezdődjön a nyár!

1. Magyarpolány

Csupán 81 kilométerre van ez az Ajkához közeli település. Az ország minden tájáról járnak ide turisták, hogy megtekintsék a falu meredek dombocskáján található kálváriát, amely az 1770-es években épült. A stációk aprócska, zöldtetős házaknak tűnnek, bennük életnagyságú, festett figurák. A falu Petőfiről elnevezett utcájában csodálatosan felújított parasztházak sora, melyek elnyerték a műemlékvédelem Európa Nostra-díját. Igazi különlegesség a sváb hagyományőrzők által előadott, a Lukács evangéliuma alapján összeállított Magyarpolányi Passió, melyet idén is bemutatnak, az első előadásra június 6-án kerül sor.

2. Fehérvárcsurgói Károlyi-kastély

A kastély a XIX. század közepén épült, elegáns, klasszicista stílusban. Szerencsére a hazaköltöző Károlyi család áldozatos munkájának és kitartásának köszönhetően ma már szinte a régi pompájában ragyog, annak dacára, hogy a berendezésből mindössze egy szék maradt meg. Ha bejárják a termeket, kis kastélytörténeti kiállítást láthatnak, megtekinthetik Fejtő Ferenc könyvtárát – mindenképpen kérjék, hogy mutassák meg Önöknek a rejtekajtót! A Károlyi Alapítvány rendszeresen szervez programokat is a hotelként szintén szolgáló épületben. Júliusban például gyertyafényes koncertet tartanak a jól ápolt franciakertben. Ha már arra járnak, feltétlenül kaptassanak fel a csókakői várba is, nézzék meg a romjaiból újjáépített váracskát – és a panorámát. Fehérvárcsurgó csak 73 kilométer.

3. Vértesszentkereszti apátság

A Vértes sűrűjében bújnak meg annak a kolostornak a romjai, amelyet a krónikák 1146-ban említettek először. A XIII. században kibővített monostort több tucat szerzetes lakhatta. Amikor Tata vára török kézre került (1543), a szerzetesek elmenekültek, a kolostor gazdátlanná vált, romlásnak indult. A XVIII. század végén – az itt birtokos Esterházyak – az akkor divatos kertépítészeti mód szerint – műromok építéséhez – tatai és csákvári parkjukba hurcolták az épület pompásan faragott köveit. Legutóbbi ott jártunkkor önkéntesek szorgoskodtak az épület és környéke rendben tartásán, a mívesen faragott követ között pedig gregorián dallamok csapódtak ide-oda.

Az apátság megtekintése nem egész napos program, csatolják össze egy majki látogatással, vagy tekintsék meg az oroszlányi Bányamúzeumot!

4. Nyirkai-Hany

Az ötvenes évek politikai irányvonalának megfelelően sor került a Hanság lecsapolására is. Az ország vezetőinek szeme előtt megnövekedett termőterületek képe lebegett, ki gondolt a felboruló ökoszisztémával, a talajvízkészletek elapadásával?! A Nyirkai-Hany 484 hektárját ma ismét víz borítja. Ez egy 2001-es, nagy volumenű élőhely-rekonstrukciós projektnek köszönhető. A Fertő-Hanság Nemzeti Park munkatársai az ősi növényeket fokozatosan telepítették vissza, s a sebek begyógyultak. Vízi állatok sokasága telepedett meg ismét, a terület az átvonuló madarak paradicsoma, fokozottan védett, korlátozottan látogatható. Előtte érdemes tájékozódni. A területet Csornáról Bősárkány felé a 86-os főúton, Bősárkány után, a Szávíz vízicentrumtól gyalogosan; Mosonmagyaróvár felől Jánossomorján át a 86-os főúton, Bősárkány előtt, a Szávíz vízicentrumtól gyalogosan közelíthetik meg. Ott leparkolhatnak és kis sétával elérhetik a Nyirkai-Hany bejáratát, ahol magaslesre mászhatnak. A madárvilág megfigyelésére érdemes távcsövet vinniük! Kérjük, vegyék figyelembe a kihelyezett táblákat, hiszen csak így biztosítható az itt tartózkodó élőlények nyugalma!

5. Illmitz

Ez a bájos osztrák kisváros tőlünk 90 kilométerre, a Fertő keleti partján fekszik. A városka korábban az itt kitermelt, szappangyártás alapanyagául szolgáló szóda kitermeléséről és az erős aromájú, kissé savanykás sajtról volt nevezetes. Csak érdekességként jegyzem meg, hogy a csemegesajt előállítása a magyaróvári akadémián tanító Ujhelyi Imre nevéhez köthető.

Híres a település Szent Bertalan forrása is, amelynek vizét 1996-ban hivatalosan is gyógyvízzé nyilvánították. Nátrium-hidrogénkarbonát tartalma miatt különösen emésztőszervi bántalmak elleni ívó kúrára javasolják. A forrás régi épületét a Főtér rekonstrukciója során lebontották, és új épületet emeltek helyette.

Ma a falu északi részén található a Neusiedler See - Seewinkel Nemzeti Park fogadó épülete. Ide feltétlenül látogassanak el, ha ideutaznak. Fontos információkat kaphatnak a park bejárásához. Távcsővel megfigyelhetik az itt élő madárvilágot, és érdemes magukkal vinniük egy madárhatározót is. Ha több idejük van, és nem akarnak csak itt körülnézni, tovább mehetnek nyugat felé Ruszt irányába, vagy hajókázhatnak egyet. Ebben az esetben azonban már valószínűleg átlépik a 100 kilométeres határvonalat.

6. Kapuvár – Röntgenmúzeum

Műszaki érdeklődésű olvasóink figyelmét szeretném felhívni egy, a szakemberek által igen jól, a nagyközönség által azonban alig ismert kollekcióra. Boross János nyugállományba vonulása előtt vezető asszisztens volt a kapuvári Tüdőgondozóban. Még aktív dolgozóként kezdte gyűjteni a röntgensugár diagnosztikai, illetve gyógyászati alkalmazásának relikviáit. Tudtak arról, hogy a győri bencések gimnáziumában is folytak kísérletek e tárgyban? Győrött ugyanabban az évben (1895) mutatták be a röntgensugárzást, amikor ugyanezt Conrad Röntgen Würzburgban megtette. A gyűjtemény néhány igen ritka darabbal is rendelkezik, mint például egy XIX. századi röntgenfelvétel és egy fa szerkezetű röntgenberendezés. Meggyőződésem, hogy az „egy ügyű”, elkötelezett emberek csodadolgokra képesek. Nem véletlen, hogy a gyűjteményt rendszeresen látogatják az orvostanhallgatók is. Magángyűjteményről lévén szó, odautazás előtt feltétlenül hívják fel a tüdőgondozót, és egyeztessenek időpontot. Ha már arra járnak, nézzék meg a Rábaközi Múzeumot, az ott látható csodálatos kapuvári népviseletet, s annak képi ábrázolását is a főtéri templom freskóján. Azt hallottam a régiektől, hogy a módos kapuvári lányok és asszonyok közül azok, akiknek több ruhára is telt, az éppen időszerű liturgikus színben pompázó ruhában mentek misére. Például adventben lilában, pünkösdkor pirosban, nagypénteken feketében.

Ha már elutaztak Kapuvárra, ne hagyják ki a Rábaközi Múzeum Öntésmajori állandó kiállítását. A várost északi irányban, Osli felé kell elhagyniuk, s hamarosan oda is érnek. A kiállítás a Hanság állatvilága címet viseli, de a legteljesebb anyagot a madárvilágról láthatják. Amennyiben ódzkodnak a preparált állatoktól, inkább hagyják ki ezt a programot. Nekünk szerencsénk volt, mikor legutóbb ott jártunk, mert egy helybéli bácsi vezetett bennünket, és remek előadásban volt részünk.

7. Agostyáni arborétum

Ha Tatát elhagyva Tardos irányába haladnak tovább, hamarosan elérik Agostyánt. A település legfőbb nevezetessége a Bocsájtó völgyben található arborétum. A botanikus kert nem túl régi alapítású. Korábbi gazdái, az Esterházyak 1912-ben ültették az első fákat, de a tudatos telepítés 1953-ban kezdődött. Az arborétum alapvetően fatermesztési kísérleti céllal létesült. A tudományos akadémia kísérletei a nem őshonos, illetve hosszabb idő óta széles körben nem alkalmazott fajok és változatok (elsősorban örökzöldek) klímatűrésére, termőhelyi igényére, az ellenálló képesség, a növedék és faminőség vizsgálatára irányultak. A botanikus kert vezetéssel látogatható. Ez nagyon jó, mert sok érdekes információhoz juthatnak. Mi korábban például soha nem hallottunk a vasfáról, ami nem úszik a víz tetején, mert fajsúlya nagyobb a vízénél. A kertben rendszeresen szerveznek programokat is. A nyári rendezvények közül a június 20-21-i Csodalámpák című, szentjánosbogár figyelő, késő esti programot ajánljuk figyelmükbe! Az agostyáni kirándulás nem egész napos program, kössék össze egy vértesszőlősi, tatai vagy majki sétával!

Berente Erika
Fotók: Kiss Géza (Fehérvárcsurgó, Vértesszentkereszt, Nyirkai-Hany)

A megnevezett képek a Wikimedia Commons és az EveryStockPhoto szabad felhasználású gyűjteményeiből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: Magyarpolány, Illmitz, Kapuvár, Agostyán.