Az emberi szolidaritás nemzetközi napja

December 20.

Az ENSZ Közgyűlése 2005. december 22-i döntésével a szolidaritást határozta meg az egyik olyan alapvető és egyetemes értékként, amelyre az emberek közti kapcsolatoknak a huszonegyedik században épülnie kell, és ezért úgy döntött, hogy minden év december 20-át az emberi szolidaritás nemzetközi napjának szenteli. Ez a nap egy nemes és létfontosságú célra emlékeztethet mindenkit Advent utolsó vasárnapján.

A globális állampolgárság az emberiség közösségéhez tartozásának tudatát jelenti, annak tagjai iránt érzett szolidaritással, közös felelősségvállalással és közös identitással. A tapasztalatok és jó gyakorlatok megosztása - legyen szó a kockázatok megelőzéséről, kulturális örökségünk vagy a környezetünk védelméről - ennek a fajta szolidaritásnak nagyon fontos részét képezi. A nemzetközi szolidaritás mindemellett a párbeszéd, a szegénység felszámolásának és a hosszan tartó béke elérésének is alapja, amint azt az ENSZ Millenniumi Nyilatkozata kimondja.

A legtöbb ember nagyon szeretné a Nyilatkozatban megfogalmazottakat a gyakorlatban látni, és a világbékét megélni. Mégis ha felmérést végeznénk, bizonyára kevés esélyt adnának a megvalósulásának. Ennek több oka van, például az, hogy egyre jobban gyengül a vezetők iránti bizalom az országokban. Egyre többen látják, hogy a fogyasztói társadalmakat mozgató erőknek nem érdeke az emberek összefogása.

Modern paradoxon, hogy az érett személyiség nem ideális fogyasztó, az ideális fogyasztó a kapcsolataitól, céljaitól megfosztott, magányosan szorongó ember. A fogyasztói társadalom ideálja az infantilis személyiség (konzumidióta), akinek jellemzői a bizalmatlanság, sőt ellenségesség, unalom, öncélú izgalomkeresés, erőszak, agresszivitás mint szorongásoldás. Az az ember, akinek nincsenek hosszú távú céljai, aki nem bízik senkiben, és a szociális kapcsolatokat is fogyasztási cikknek tekinti, a legkönnyebben manipulálható, befolyásolható.” Freund Tamás

Ugyanakkor azt is egyre többen látják, hogy az emberiség túlélése függ azon, képes lesz-e eljutni az összetartás, a szolidaritás eszményéig. Freund Tamás agykutató több tanulmányában ír arról, hogy milyen önpusztító hatása van az önzésnek. Sorolja a példákat az élővilágból, melyek kicsiben leképezik azt a folyamatot, ami az emberek között zajlik. Az általa említett denevérekre az jellemző, hogy igyekeznek kiszűrni az önző egyedeket maguk közül, mert ha elszaporodnának, az egész csoport kipusztulását okoznák.

A nagy méretűvé duzzadt emberi közösségekben ez a természetes védekezés ellehetetlenedett. Ezért más módon kellene orvosolni a kialakult helyzetet. A változást segítheti azoknak a nagyszerű embereknek az inspiráló példája, akik vállalva a kezdeményezés nehézségeit és a veszélyeket, kitartóan jót tettek másokért. A rengeteg hősies lélek közül csak néhány: Albert Schweitzer, Mahatma Gandhi, Teréz anya, Martin Luther King, Nelson Mandela. Ők, és a sok ismert vagy egyáltalán nem ismert jótevő mind reményt adtak és adnak az embereknek, hogy még van jövőnk.

Ám nem elég csupán elérzékenyülni áldozatos munkájukat látva. A jó példát kicsiben akár, de érdemes követni, épp ezzel tudjuk kifejezni a hálánkat. És hogy egyedül is kezdhet valamit az ember, azt éppen ők igazolják. Gondolataik megerősíthetik bennünk a változás igényét és a tetterőt. És a szeretet ünnepére is másként készülhetünk a jóság és bölcsesség mécseseinek fényében gyönyörködve.

Sok jellemvonásunkat, amelyek már a sajátunkká váltak, a gyengédséget, jóságot, szerénységet, a megbocsátás hajlandóságát, az igazságszeretetet, a hűséget vagy a lemondást azoknak az embereknek köszönhetjük, akik cselekedeteikkel megmutatták nekünk ezeket az erényeket, néha a fenségesen nagyban, néha kicsiben. A tetté vált gondolat belénk esett, mint a sziporka, és új lángot gyújtott.” Albert Schweitzer

Az igazság nincs időponthoz kötve. Mindig időszerű, kiváltképp akkor, mikor időszerűtlennek látszik. Az aggódás, amely a közeli és távoli szenvedések miatt eltölt bennünket, nem összeegyeztethetetlen egymással, ha együttesen felrázzák az embereket a közömbösségből, és felkeltik az emberszeretet szellemét.” Albert Schweitzer

 „A kedves szavak rövidek és könnyen kiejthetőek, de a visszhangjuk valóban végtelen.” Teréz anya

Soha ne engedd, hogy valaki ne legyen boldogabb a veled való találkozás után, mint előtte.” Teréz anya

 „A gyenge nem tud megbocsátani. A megbocsátás az erősek tulajdonsága.” Mahatma Gandhi

Nekünk kell a változássá lennünk, amit a világban látni akarunk.” Mahatma Gandhi

Élj úgy, mintha ma lenne az utolsó napod. Tanulj úgy, mintha örökké élnél.” Mahatma Gandhi

 „A tanulás a legerősebb fegyver, amivel megváltoztathatod a világot.” Nelson Mandela

Senki se születik úgy, hogy gyűlöl egy másik személyt a bőrszíne vagy a származása vagy vallása miatt. Az embernek meg kell tanulnia gyűlölni, ha képes a gyűlöletet elsajátítani, akkor meg lehet tanítani a szeretetre, mert a szeretetet az emberi szív sokkal természetesebbnek érzi, mint az ellentétét.” Nelson Mandela

 „Sötétséget sötétséggel elűzni nem lehet, csak a fény teheti azt. A gyűlöletet nem űzi ki a gyűlölet, csak a szeretet teheti azt.” Martin Luther King

Szabados Éva

Forrás: www.unesco.huwww.citatum.huhttp://www.magyarszemle.hu/cikk/20060815_az_onzes_es_az_elmaganyosodott_ember

2015.12.20