Pintér Lajos: Fényöröm, fénybánat
Berika írása

November 6-án, pénteken délután éppen felgyulladtak a csillárok a Pódiumszínpadon, amikor megkezdődött Pintér Lajos József Attila-díjas költő Fényöröm, fénybánat című könyvének bemutatója. Zsille Gábor volt a szerző beszélgetőtársa, akinek meggyőződése, hogy az irodalom nem azonos csupán a textussal. A szerzők magánélete lenyomatot hagy műveiken, így bevezetésképpen felidézték Pintér Lajos életének legfontosabb mozzanatait: a gimnáziumi éveket, az Ilia Mihálynak írt levelet, az ELTÉ-n és az Eötvös Kollégiumban töltött időt, a „Kormos egyetemet”. Eztán már az új, huszadik kötetről esett szó, amely a legutóbbi 10 év terméséből szemezget.

A könyv címe egy fotográfia emlékét idézi meg – az arról írt vers címével azonos. A remekbe szabott borító pedig Tóth Menyhért képe alapján készült. Miután mindezt megtudtuk, került sor a „kóstolóra”. A szerzővel meglepetésvendég is érkezett, egy barátja; egy piros ruhás, aprócska lány, név szerint Viczián Réka. A kislány a közönség elé kiállva, huncut mosollyal mondta el Pintér Lajos hozzá/neki írt cseppet sem könnyű versét: madárének madárhangra. Kívánjuk a költővel együtt mi is: vigyázzanak rá kardos angyalok! A bemutatót Pintér Lajos felolvasása zárta. Jó barátjának, Schéner Mihálynak írott Bettyárdall című költeményével köszönt el a hallgatóságtól.

Ördög A. Róbert: Gyökérhegyen
tmoni írása

Ördög A. Róberttel, a nehéz sorsú fiatal költővel nem először találkozhattunk a Győri Könyvszalonon, hiszen már első kötetét, a Lelencdalokat is itt mutatta be a nagyközönségnek. Idén már az ötödik könyvével állt a Pódiumszínpadon november 7-én délben. Beszélgetőtársa a programfüzetben jelzett Gülch Csaba helyett Szabó József, a Hazánk Kiadó ügyvezető igazgatója volt, akitől megtudtuk, hogy a Gyökérhegyen című verseskönyvet Várszegi Asztrik bencés főapát és egy Jókai-leszármazott, Jókay Károly támogatja.

A fiatalember egy gitárral jelent meg a beszélgetésen, hogy dalokká szenvedett verseiből ízelítőt adjon a hallgatóságnak. 64 saját megzenésítésű költemény található a kötetben, melyből többet előadott akusztikus gitáron. Szabó József kérdései nyomán kiderült, hogy Róbert versei ugyanolyan kőkemények maradtak, mint régen. Hiába rendeződött élete, nehéz gyermekkora különösen érzékennyé tették a tragikus sorsokra, s verseiben ezek fejeződnek ki. Ez az első alkalom, hogy zenét is komponált műveihez. Cseh Tamás, akinek dalait 9 éves korában hallotta először, nagy példaképe lett, folyamatosan követte művészetét, sőt személyesen is megismerkedett vele. Ismerte Róbert költeményeit, s bátorította továbbiak írására. A tisztelt példakép életműve inspirálta arra a költőt, hogy maga is megpróbálkozzon a megzenésítéssel, ennek eredménye a Gyökérhegyen című kötet, melynek alcíme (Dalokká szenvedett versek) nem arra utal, hogy szenvedés volt a megzenésítés folyamata, hanem arra, hogy versei nagyrészt a szenvedésről szólnak. De hálásan beszélt azokról, akiknek élete jobbra fordulását köszönhette, az Adorján és Bozzay családról – mesélte Ördög A. Róbert.

Ferenczy Klára: Sugallatok
tmoni írása

Harmadik kötetével, a Sugallatokkal jött a Könyvszalonra a győrújbaráti Ferenczy Klára november 7-én, ebéd után. A Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárában Kovacsics Marcsi beszélgetett vele, aki jól ismeri a költőnőt, s – kérdéseiből egyértelműen kiderült – csodálja őt, azonosulni tud alkotásaival. Klára elmondta, hogy neki a művészet (s nem csak az irodalom) segített, és máig segít megtalálni önmagát, és számára az elkészült vers az önmagával való szembesülést jelenti. Huszonnégy évesen történt vele valami, ami nagyon mélyen érintette, ez hozta ki belőle az írást, mely szép lassan élete fő tevékenységévé vált, annak ellenére, hogy a mai világ nem nagyon kedvez az irodalomnak, főleg nem a lírának. Éppen ezért különösen nagy gondot fordít könyvei külsejére. Egyébként is fontos neki a vizualitás, de azt gondolja, hogy a nem olvasó embert képekkel lehet megfogni, ezért a köteteiben nemcsak szöveg van, hanem gyönyörű illusztrációk is. A Sugallatokban például a balatonszemesi Pósa Ede pasztell krétarajzai. Nem véletlen, hogy balatoni művész műveit választotta illusztrációnak a szerző, hiszen kötete a Balatont, és kiemelten Füred városát járja körül. Balatonfüred különös hangulata – főleg ősszel – mindig megérinti, s írásra inspirálja. Először meglepőnek tűnt ez a füredi kötődés, de miután kiderült, hogy Kláránál az alkotás folyamatához mindig kell valami, ami megindítja, érthetővé vált.

A kötet nemcsak verseket, hanem elbeszéléseket is tartalmaz, s az alkotások az évszakokra vannak felfűzve. A téli írások Győrújbaráthoz kötődnek, mert minden alkotása személyes élmény, s télen még soha nem járt a Balatonon. Érdekes motívum, hogy az úszni nem tudó, víziszonyban szenvedő költő szabadságvágya – vitorlázás formájában – a vízhez kötődik. Mind a költemények, mind a novellák borongós hangulatúak, szerzőjük hiperérzékenységének bizonyítékai, hiszen a lélek apró rezdülései, alig észrevehető hangulati változások, női finomság, s valami megfoghatatlan spiritualitás árad belőlük.

Dolák-Saly Róbert: Én vagyok a kedvenc állatom
Zsednai-Vas Erika írása

Ül a költő a fotelben, igazgatja a haját, hátradől, és várja az ihletet. Az univerzummal van összeköttetésben, melynek üzeneteit leírja. Legalábbis Dolák-Saly Róbert szerint így kell verset írni. Vagy ez éppen Boborján gondolata volt? De Leopold sem örülne, ha véletlenül az ő szellemi termékét másnak tulajdonítanánk…

Az Én vagyok a kedvenc állatom verseskötet bemutatója során a szerző (és karakterei) az illusztrátorral, Igor Lazinnal közösen prezentálták a mű készítésének folyamatát, és segítettek a benne szereplő versek rendkívül mély tartalmának értelmezésében. Lazin megtanította a közönségnek, hogyan kell kutyát rajzolni, Dolák-Saly Róbert pedig szemezgetett verseiből, illetve gitárja segítségével elképesztően rockosan előadott egy-két dalt a könyv végéről. De ha már versekről van szó, fontos, hogy előtte olvasni is megtanuljon a nép. Ezért gyorstalpalóként Leopold vázolta nekünk a Zengő ABC-t.

Az előadás folyamán megtudhattuk, hogy a győri kötődésű szerző milyen szoros kapcsolatot ápol a kutyákkal és macskákkal, valamint fény derült arra is, mi ihlette Boborján karakterét.

A Magyar Írószövetség e-book kiadványai – László Noémi: Élni és halni, Lövétei Lázár László: Farsang után
Szilvási Krisztián írása

A Magyar Írószövetség kettő e-book verseskötettel érkezett a Kisfaludy Terembe november 8-án, ahol Szalai Zsolt, Király Farkas és Sütő Csaba András foglaltak helyet az asztalnál. Egy elnyert pályázatnak köszönhetően a fiatal erdélyi költőnemzedékhez tartozó szerzőknek jelentetik meg a köteteit, a Könyvszalonon bemutatott e-formátumú kiadványok sorozatuk 3. és 4. reprezentánsai. Az Ambroozia irodalmi folyóirat és közösség digitális munkacsoportja törekvése szerint igyekszik összefogni azokat a költőket, akik „túlléptek a papíralapú irodalom határain”. A könyvsorozat célja a kortárs lírai irodalom népszerűsítése, sokkal szélesebb körben hozzáférhető formátumban. Az ingyenesen elérhető digitális minta egyrészt megkönnyíti a tanulmányi célú felhasználást, másrészt vissza is irányítja a figyelmet a papíron megjelenő irodalomra. A megjelent verseskötetek epub és mobi formátumban tölthetők le a honlapjukról. A két kötetbemutató közben Kiss Viktória és Horváth Veronika adták elő a szerzők egy-egy versét.

László Noémi költészetéről általánosságban elmondható, hogy sok olvasást, és mélyebb odafigyelést igényel a feldolgozásuk. Folytonos kérdezés jellemzi verseit, amely bár a rímek szabályosságára épít, ugyanakkor a szabályos ritmustól történő eltávolodás figyelhető meg rajtuk, bennük. Költészete 1996 óta formálódik, első három kötete csak Erdélyben jelent meg, a szakma azonnali felfigyelésével és elfogadásával. Az Élni és halni című kötetben 30 vers szerepel, az eddigi életműből való válogatás, amely koncentráltabb és töményebb ezáltal. Költészetének rengeteg rétege van, noha elsőre talán „egyszerűnek” tűnik.

Lövétei Lázár László verseiben az unalom, a közöny, a sehova nem tartás kiindulópontjából formai gazdagsággal szőtt költészet születik. A deklaráltan székely eklogák „epikus vicc, vicces epikaként” működnek. Lövétei Lázár lírai pályája korán indult, első kötete 1997-ben jelent meg, de ekkor már több éve publikált. László Noémi és Lövétei Lázár László a transzközép kortárs költészet talán két legdekoratívabb képviselője, mindkettejük kötetének végén van egy utószó, amely tanórai feldolgozáshoz kitűnő segédlet lehet.

Vári Fábián László: Ereimben az idő
Szilvási Krisztián írása

Vári Fábián László költő, néprajzkutató, népballadagyűjtő Ereimben az idő című, versválogatást tartalmazó kötetét érkezett bemutatni a Pódiumszínpadra november 8-án. Beszélgetőtársa, Nagy Gábor irodalomtörténész felütésként azt tudakolta a határon túli költőtől, lehet-e olyat mondani , hogy „kárpátaljai irodalom”, és hol van a helye ennek a magyar irodalomban? Az 1960-as évek előtt még csupán ketten képviselték Kárpátalján a magyar irodalmat, ám az 1960-as évek végétől már szinte tucatnyian – ekkor körvonalazódott és karakterizálódott a kárpátaljai magyar irodalom, amely ma már szerves része az egységes magyar irodalomnak. Vári Fábián László személyes mesterének tartja Kovács Vilmost (1927-1977), aki a nehéz időkben mind érzelmileg, mind szakmailag „tartotta bennünk a lelket”. A rendszerváltás előtt a „hatalom” ideológiai és nem esztétikai elemzésnek vetette alá a költeményeit, emiatt művészeti tevékenysége nehézkessé vált, de az 1970-es évek elején a Tiszatáj már bevállalta néhány versét. A katonai behívó után, az 1970-es évek végén kezdett csak – mintegy 8 éves szilencium után – újra publikálni, amikor pedig megérkezett a politikai enyhülés, könnyebbé vált az irodalmi szerepvállalás.

Költészetét az irodalomtörténészek három fogalom mentén kontúrozzák: 1. történelem, 2. népi archaikus hagyományok, 3. a jelenkort megítélő gondolkodó ember. A történelem Vári Fábián László számára nem puszta múltidézés, emlékezet, hanem valami olyasmi, amely víziót nyújt a jelen számára. Ragaszkodik a rettentő szigorú, pontos versformákhoz, amelyet ugyan direkt senkitől nem tanult, viszont autodidakta módon tanult mindenkitől, akit olvasott. A kritikusok szerint Vári Fábián László ösztönös poéta. Az Ereimben az idő a hetedik verseskötete, 2007 és 2014 között született költeményeinek a válogatása, amelyben sebhelyekként éktelenkednek a modern világ elembertelenedett, technikai összetevői, lassan szivárogván be lírájába a korábbi képalkotások változásaként. A nagyon finom irónia jelenléte a versekben jóleső hangulatként borul hálóként a sorokra, miközben a költemények négy tematikai ciklusba rendeződnek.

Fotók: Pollreisz Balázs és Vas Balázs