4385

A régi gőz-, kádfürdő és a fedett uszoda épületének története

Várostörténeti puzzle – 34. rész

A korábban már végigkövetett régi győri gőz- és kádfürdők története az Apáca utcai gőzfürdővel fejeződött be. Ez utóbbit a II. világháború után egy ideig a Vízmű is üzemeltette, de mivel ez kicsinek bizonyult a lakosság igényeihez képest, egy nagyobb közfürdő megépítését vették tervbe. Az új fürdő helyét az akkori Dimitrov-, most Bisinger sétány keleti végén lévő területen találták meg.

Az épületet Wágner László építészmérnök tervezte, melyet 1951 tavaszán, ünnepélyes keretek között Bóné Pálné, a Győr Városi Tanács közegészségügyi osztályának vezetője át is adott Győr város dolgozóinak. Ambrus Rozália, a Győr Városi Pártbizottság küldötte beszédében azt hangsúlyozta, hogy „az új népfürdő megnyitása is a béketábor erejét bizonyítja… az új népfürdő ötéves tervünk, a béke tervének egyik jelentő alkotása.”

A fürdő megnyitásáról a Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1951. április 24-i számában olvashatunk:

Gádoros Lajos a Magyar Építőművészet 1955. 3-5. számában megjelent tanulmányában a „háború utáni modern korszak legjelentősebb példái” között említi az épületet.

A gőzfürdő bejárata (forrás: Magyar Építőművészet 1955. 3-5. sz. p. 98.):

A fürdőt többféleképpen is nevezik a források: népfürdő, gőz- és kádfürdő, állandó fürdő. Egy hatszögű, két négyszögletes medencéje, gőz- és kádfürdői voltak az alább látható alaprajz tanúsága szerint.

A népfürdő alaprajza a fedett uszoda nélkül (forrás: Győri tanulmányok 3. p. 115.):

Az intézményt kezdetben a város üzemeltette, majd 1953. április 1-jétől a Győri Víz- és Csatornaművek kezelésébe került.

Forrás: Győr útikönyv. p. 133.:

1957-ben Szaló Lajost nevezték ki a Víz- és Csatornaművek igazgatójának. Néhány hónapig tartó vezetése alatt kezdeményezte egy 25 m-es fedett uszoda hozzáépítését a fürdő épületéhez. Az új épület – még ugyanabban az évben – társadalmi munkában készült el.

A terveket Fátay Tamás építészmérnök készítette, az építést Magyar Vilmos építésvezető felügyelte. A fedett csarnok belmagassága 4,2 méter, belmérete 30x15x11 méter volt, melyben a medence 25x7 méteres helyet foglalt el 1,4-1,8 méter mélységgel. A csarnokot a közfürdő épületével összekötő folyosó kapcsolta össze. Az uszoda üzemeltetését a közfürdő berendezéseivel oldották meg.

Az építkezést megörökítő képek a Pannon-Víz Zrt. Facebook-oldalán tekinthetők meg.

A fedett uszoda épületét 1957. november 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóján avatták fel, amelyről a következő napi sajtó tudósított:

Horváth Antal, a Víz- és Csatornaművek igazgatója vette át az intézményt, majd Storch József a Magyar Úszószövetség észak-dunántúli területe nevében mondott beszédet. Az újságcikkben kiemelték, hogy a fedett uszodával otthont kapott Győr és a megye úszósportja. Az ünnepség után budapesti és vidéki versenyzők részételével úszóversenyt rendeztek.

A gőzfürdő épülete, mögötte a fedett uszoda (forrás: Győr-Sopronmegyei képeskönyv mell. VI.):

A fürdőt koksz- és olajkazánokkal üzemeltették, ami gazdaságtalan és ráfizetéses volt. 3-4 forintot kértek a belépőjegyekért, ugyanakkor az egy főre jutó önköltséget 10-11 forintból lehetett kigazdálkodni. A győriek körében nagy népszerűségnek örvendett mind a tisztasági fürdő, mind a fedett uszoda és a tréningmedence is. Befogadóképességére csak következtetni lehet az éves forgalomból, közel 300 fő lehetett a napi látogató.

A fürdő 1972. április 30-án bezárt. Az épületben sport és egyéb szervezetek működtek még, de az eredeti funkcióját már nem tartotta meg, habár a fedett úszómedencét még a tanév végéig üzemben tartották.

A régi tisztasági fürdő épületének bezárását az is indokolta, hogy ez időben, 1972. május 2-án modern kád- és súlyfürdő nyílt meg a győri fürdőkombinátban. Ez utóbbi építését 1970-ben kezdték az Imaház utca és a Rába-töltés közötti régi lakóépületek, egy volt pékműhely és a lebontott régi zsinagóga helyén. Az épület földszintjén gyógyfürdők, I. emeletén 20 tisztasági kádfürdő, II. emeletén az üzemeltető vállalat díszterme és irodái kaptak helyet.

A régi gőzfürdő épületének bezárása nagy port kavart, pár hónappal később országos napilapok is foglalkoztak a témával. Mivel a fürdőt vízi sportra sem használhatták, így megszűnt az általános iskolások kötelező úszó oktatása, és sok sportoló is edzési lehetőség nélkül maradt.

Az újságcikkek nyomán az ügy ismét napirendre került Győrben. Ennek következtében megkezdték a fedett uszoda elavult csővezetékeinek kicserélését. Az úszásoktatás folytatását a tetőszerkezet állapotától tették függővé.

Népszabadság, 1972. július 16.:

Népszabadság, 1972. augusztus 26.:

Minden erőfeszítés ellenére a létesítmény nem nyílt meg újra a nagyközönség előtt.

A népfürdő a fedett uszodával 1974-ben (forrás: Győri tanulmányok 3. p. 116., fotó: Klausz László):

Végül az 1990-es években lebontották az épületet, helyén ma a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara új épülete áll.

A lebontott fürdő után maradt üres telek (Győri Tükör, 1999. augusztus 19.):

Bedő Mónika

Felhasznált irodalom:
Cikkünk nyomán: Mit tesz az asztalra Győr? In: Népszabadság, 1972. aug. 26.
Cziglényi László: A győri fürdők In: Győri Tanulmányok 3. 1974. P. 107-133.
Felavatták a győri fedett uszodát In: Kisalföld, 1957. nov. 8.
Gőzfürdőből bizniszcenter In: Győri Tükör, 1999. aug. 19. p. 3.
Göcsei Imre: Győr-Sopron megyei képeskönyv. Győr: Győr-Sopronmegyei Tanács Művelődési Osztálya, 1958.
Győr. (szerk.: Czigány Jenő) Győr: Panoráma, 1974.
Hartmann Gergely: Gőzfürdő In: http://moderngyor.com/2013/05/12/gozfudo/
Mit tesz az asztalra Győr? In: Népszabadság, 1972. júl. 10. p. 6.
Ünnepélyes keretek között…In: Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1951. ápr. 21. p. 4.

Az illusztrációk a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának helyismereti gyűjteményéből, korabeli újságokból és képeslap-, valamint fényképgyűjteményéből származnak.

A Várostörténeti puzzle sorozatának korábbi cikkei:
- 1. rész: A Radó-szigeti Kioszk
- 2. rész: A győri repülőtér
- 3. rész: A Wolf Gyula-féle könyvkereskedés a győri Széchenyi téren
- 4. rész: Régi győri farsangi bálok
- 5. rész: Makrisz Agamemnon: Vízicsikó
- 6. rész: A Dunakapu tér
- 7. rész: Az Apolló mozi
- 8. rész: A Győri Gyufagyár
- 9. rész: 
Egy kiszolgált katonaszobor: a vashonvéd
- 10. rész: A Hungária kávéház tulajdonosa, a népdalgyűjtő Limbeck Ferenc - Limbay Elemér
- 11. rész: Az Auer Kávéház
- 12. rész: Volt egy mozi...: A győri Elite Mozi (1922-1953)
- 13. rész: A Győri Lemezárugyár – A fémjátékok egykori fellegvára
- 14. rész: A „nagy ház”, avagy a győri Lloyd-palota (I. rész)
- 15. rész: Adalékok a győri Lloyd történetéhez (II. rész)
- 16. rész: Régi győri mesterség: a burcsellás
- 17. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – I. rész
- 18. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – II. rész
- 19. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – III. rész
- 20. rész: A Stádel Gépgyár – Győr első gépgyára
- 21. rész: A Kisalföldi Gépgyár
- 22. rész: A győri Tungsram Gépgyár
- 23. rész: A győri szecessziós Kisfaludy kávéház története
- 24. rész: A Zeiss Optikai Gyár a győri Dunakapu téren
- 25. rész: Élet az egykori újvárosi Nádor szállóban
- 26. rész: Postapaloták Győrött
- 27. rész: A Spartacus csónakház – Győr első csónakháza
- 28. rész: A győri strand- és termálfürdő múltjáról
- 29. rész: A nádorvárosi Back-malom
 – a Győri Hengermalom
- 30. rész: A 700 éves Győr (1271-1971) emlékmű története
- 31. rész: A régi győri gőz- és kádfürdők
- 32. rész: Mayr Gyula, győri órásmester, aki világhírű órát készített
- 33. rész: Szabó Samu lakatosmester tűzhelygyára

2015.10.22
63