„Forradalomban van egész Európa. Lehetetlen a rohanó eseményeket gátolni; lehetetlen a terjeszkedő szabadságszellemnek meg nem hajolni. (Az) 1848-dik év Martius hava századok eseményeinél többeket és nagyobbakat hozott minden összeesküvés, s ármány nélkül. Mik tudomásomra juthattak, feljegyzem, mert századunk ezen szaka tanulság- és eseménydús. Feljegyzem azon okból is, hogy az emlékezet hívebben megtarthassa az egymást előretoló dolgokat, azok sorát, s az ész láthassa: mi és mivé fejlődik Európa jelen bonyodalmas helyzete… Jegyzéseimet kezdém Martius 16-án 1848. ...

Oct. elej(én) (Oct. 8-án reggel 6. ó.) Gr. Batthányi Lajos, halálra éspedig kötélhalálra ítéltetvén, hogy ezt elkerülje, meg metszette nyakán az ereket, - s azonnal főbe lőtték. Csányi László, volt kereskedelmi Min(ister) vígan ment halálra, „tudtam, úgymond, ha nyerünk, nagy ur leszek, ha pedig vesztünk, akasztófára kerülök”, s felis akasztották a végig hű s fáradhatlan hazafit, B. Jeszenák Jánossal Pesten, kinek utolsó szava vala, „éljen a haza!” (Utólag: esmértem) s reggeli 6. órától esti 6-ig hagyták függni. Borzasztó kegyetlenkedés! Gr. Károlyi István 150.000 pf. fizetésre, s két évi várfogságra, Jaros, Vincze esztergomi kanonok 6. évi fogságra kárhoztatott.

Mióta Komárom feladta magát a kivégeztetések számtalanok - s Pesten is undorodnak a hóhéroktól, hol az új épület utáni téren állíttatott fel a Vérmező. A kivégzendőket már senki sem kiséri.

- Óh Isten! létezel-e? hogy ezt elnézheted. (Lapszélen: Sok befogottakat 6-7 hónap múlva kérdeznek csak ki, s akkor kieresztik.)

Aradon szabad menet igértetett minden honvédnek, s még is e következők, azaz: mind, a kik kézbe kerülhettek, részint golyóval, részint kötéllel végeztettek ki: gr. Leiningen, Pöltenberg, Knezics, Nagy Sándor, Damianics, Kiss Ernő, Desewffy. Ez szemközt fogadta a golyót, és bátran. Lenkei.

Török országba menekült: Kossuth, (ki már ott bey-jé lett), Bem, Asbóth, Perczel, Szemere, Batthónyi Kazmér - Dem binszki, Visoczki lengyel tábornokok. (Lapszélen: Mészáros, Guyon, Kmetti.)

Americába menekszik: gr. Eszterházy Pál, gr. Zichy Ottó, Klapka, s más 300. Íme mit okozott az átkozott Görgei, kiről fájdalom, n(em) valósul, hogy agyonlövetett, han(em) külföldre kéredzik.

Hazám! hű fiaidtól fosztattál meg, jutalmok bujdosás és számkivetés, itthon halál és rabság.”

Utószó gyanánt:
A nyilvános temetés tilalma miatt Gróf Batthyány Lajos hamvait a család a pesti ferences rendházban helyezte sírba. A titkot a házfőnökök őrizték – ezek egyike volt Piry Cerjék. Ő volt az, aki a politikai légkör enyhülésekor, 1870-ben misét celebrált, és gyászbeszédet mondott Magyarország első miniszterelnökének újratemetésén.

Piry Cirjék több szállal kötődött városunkhoz: az ötvenes években népmissziót tartott Győrben, később pedig több alkalommal vezetett lelkigyakorlatot.

B. E.

Forrás: Piry Cirjék János: Érsekújvári napló 1848/1849. Pozsony, Kalligram Könyvkiadó, 1998.