A Dunakapu tér új köztéri alkotása a „Lüktető belváros” projekt keretében valósult meg: az egykori Duna bástya előtti térrészén, az „időoszlop” jelképként művészi eszközeivel jeleníti meg a város múltját, jelenét, kifejezi annak jövőképét, és a mai kor köztéri művészetének formavilágával gazdagítja a történelmi belváros nevezetességeinek sorát. A beérkező négy pályaművet helyi művészeti és városépítészeti szakemberekből álló bizottság véleményezte, végül a Képző- és Iparművészeti Lektorátus szakvéleményével és megvalósítási ajánlásával egyezően Pál Zoltán szobrászművész Pulzus című tervezete kínált művészi értékeivel és vizualitásával az épített és természeti környezet tekintetében kedvezőbb lehetőségeket az „időoszlop” koncepció megjelenítésére.

Pál Zoltán 1954-ben született Páprádon. Iskoláit Pécsen végezte, 1972-78-ig a „Pécsi Műhely”-ben tanult Lantos Ferenc festőművész vezetésével. 1993 és 1998 között vendégoktató volt a JPTE Művészeti Karán, 1998-tól 2003-ig a Baranyai Alkotótelepek Kht. ügyvezető igazgatójaként tevékenykedett. 1987-től tagja a Képző- és Iparművészek Országos Szövetségének (2001-ig megyei titkára), 1990-től a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, 1993-tól a Magyar Szobrász Társaságnak. 1992-től a Lindabrunni Szimpozion (Ausztria) elnökségének tagja. 1994-2006-ig szakértője volt Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Kulturális Bizottságának, 1998 és 2003 között az Echo című művészeti közéleti lap felelős kiadójaként tevékenykedett. 2003-től a BÁZIS Szobrász Egyesület elnöke, 2006-tól a Magyar Szobrásztársaság FB tagja, az Európa Kulturális Fővárosa – Építészeti Konzultatív Testület tagja, 2007-től pedig a Magyar Alkotóművészek Kuratóriuma FB tagja.

Korábban elnyert díjak után 2001-ben megkapta Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Művészeti Díját, 2006-ban pedig Munkácsy Mihály-díjjal ismerték el művészetét. Pál Zoltán egyéni és csoportos kiállításokon szerepelt már Magyarországon kívül Horvátországban, Ausztriában, Romániában, Lengyelországban, Németországban, Belgiumban, Hollandiában, Luxemburgban, Dániában, Svédországban, Kubában és Kanadában is. Művei közterületeken megtalálhatók Göncön, Pécsen, Villányban, Szentlőrincen, Szentgotthárdon, Enzesfeldben (Ausztria), Badenben (Ausztria), Portorozban (Szlovénia), Lendván (Szlovénia), Rusovcében (Szlovákia), Labinban (Horvátország), Helsingborgban (Svédország), sőt Sendai-ban (Japán) és Burlington-ben (USA), mától pedig immár Győrben is.

„Múlt, jelen és jövő egysége. Ez a hívógondolata az alkotásnak, hiszen Győr, ahogy a megújult Dunakapu tér is, kitűnően ötvözi a hagyományokat a modernitással” – fogalmazott Borkai Zsolt a műalkotás ünnepélyes avatóján. Győr polgármesterének köszöntője után maga az alkotó, Pál Zoltán lépett a mikrofonhoz, hogy köszönetnyilvánító szavai után beszéljen az alkotó „magányosságáról”, kötelező és hosszadalmas technikai kutatómunkájáról, valamint arról a beállítottságáról, hogy egy esetlegesen már meglévőnek az aktuális környezethez adaptálásával új műalkotás jön létre. A Pulzus megteremtésének kapcsán azonban a teremtő „egyedülléte” úgy tört meg és oldódott fel a közösségben, ahogyan a megcsodálók előtt speciális tükör benyomását keltő köztéri műalkotásról visszaverődő fénysugarak szóródnak társakká az újjávarázsolt rendezvénytéren.

Pál Zoltán elmondta azt is, hogy közterületen (ahogyan ő fogalmazott, „ipari területen”) ritkán kap manapság megbízatást a művész, és talán nem is annyira könnyű alkalmazkodni a másféle környezeti textúrához, a kihívást mégis siker koronázta, hiszen rátalált a megfelelő formára és technikára, amelyekkel a tér és a „közönsége” együtt kelhet életre, közösen hozhatnak jelentést és funkciót a művészeti objektumnak. A Munkácsy-díjas művész beszédét egy attitűdjében teljesen helytálló Sartre-idézettel fejezte be, miszerint „Látom magam, mert valaki lát”.

A Pulzus – ahogyan a képeken is látszik – egy négy méter átmérőjű, kör alakú, polírozott rozsdamentes lencse, amelynek a felülete 32 négyzetméter, súlya pedig 1700 kilogramm. Az elöl-hátul szimmetrikus műalkotás kézzel forgatható, talapzatába tükörírással vésték be a győri folyók neveit, valamint Győr város történelmi elnevezéseit. A Pulzus mellett pedig, a térkőbe kisebb felületű „emléklap” készült az alkotás készítésében együttműködők neveivel.

Szilvási Krisztián
Fotók: Vas Balázs

Fotógaléria: Pál Zoltán szobrászművész Pulzus című alkotásának avatása a Dunakapu téren

37 kép