A Nyitott templomok napján, szeptember 19-én a gyárvárosi templomba érkező érdeklődőket Győri Imre plébános úr köszöntötte, s idézett egy, a 30-as években, egy francia szaklapban megjelenő cikkből: „Ez az épület az, amiért érdemes Győrbe elmenni”.
A Nyitott templomok napja helyi „gondviselője” évek óta a Rómer Múzeum. Ebben az esztendőben ennek a különleges, nem túl régi, mégis hányatott sorsú épületnek különleges értékeit kívánták megismertetni a nagyközönséggel. A program előadója két szakember volt: Dimény Gábor építész és Kottmayer Tibor műemléki szakmérnök.

Előbb Dimény Gábortól kaptunk összefoglalót a templomépítészet -mint szolgáltató művészet- sajátosságairól. A templom egyrészt szellemi tartalmat hordoz, másrészt a vallásgyakorláshoz szükséges tereket, belsőépítészeti elemeket is magába kell foglalnia. Rövid átkötéssel -a keresztény templomépítészet előzményei, stílusirányzatai- eljutottunk a modern magyar templomépítészet jeles alakjaihoz: Lechner Ödönhöz és Kós Károlyhoz. Míg Lechner szokatlan anyaghasználatú, szecessziós épületei „nem vertek gyökeret” nálunk, Kós népi építészetben eredeztethető, magyaros stílusa már iskolát teremtett. Az utánuk következő építészgeneráció képviselője volt Árkay Aladár, aki átvette Kós Károlytól a letisztult formák iránti elkötelezettséget, de már modern szerkezeti elemeket használt.
Győr keleti munkásnegyedében 1919 óta szolgált plébános, de a szertartások helyszíne – templom híján- egy elhagyott kórházi barakképület volt. Árkay Aladár 1928-ban kapott felkérést a templom terveinek elkészítésére. Az épület kertje adományként lett az egyházközségé, az adományozó pedig kikötötte, hogy a templom stílusa alkalmazkodjék a környezet adottságaihoz, azaz modern stílusban kellett megépülnie. A tervezés munkája rendkívül gyorsan folyt - már nyáron elkezdődött az építkezés, bár a hivatalos alapkőletételre csak ősszel került sor. Pontosan egy év múlva, 1929. október 29-én Grősz József segédpüspök felszentelte a templomot, bár a belső berendezések egy része még nem készült el.

Mitől is volt olyan különleges a gyárvárosi templom? A barokk sárgájához szokott szemnek bizony furcsa volt a rusztikus, balatonalmádi vörös kváderkövekből rakott falazat; a torony aszimmetrikus elhelyezése; a négyzetesből nyolcszögletűvé formálódó, nyújtott sisakban végződő harangtorony. A visszafogott, árkádos bejárathoz közelítő látogató minden bizonnyal visszahőkölt a cinóberpiros bejárati ajtó láttán, s belépve csodálkozása valószínűleg fokozódott. A templom belső falait szürke, fröcskölt vakolat fedte, a főhajó mennyezetét pedig cinóbervörös, arany, szürke és fekete színekkel festett kazetták díszítették. A keleti és a nyugati falba illesztett karcsú, magas –Sztehló Lily által készített- színes üvegablakokon tarka fénypászmák törtek át; a szentélyben álló egyszerű, fehér Krisztus szoborra a felülvilágító ablakokon át ömlött a fény. Árkay elismert mestere volt a megvilágításnak. A természetes fényt a mennyezet rejtett megvilágításával, és a pilléreken elhelyezett több méter hosszú egyedi világítótestekkel egészítette ki. Árkay a szobrászati munkákat a tehetséges fiatal Vilt Tiborra bízta, a vasalatokat és az oltárok feszületeit, gyertyatartóit a világszerte ismert győri iparművész, Schima Bandival készíttette el.

Senki sem gondolta volna akkor, hogy alig másfél évtized múlva lángok martaléka lesz az Isten háza. 1944. április 13-án az ipartelepre irányuló bombatámadásnak áldozatául esett a templom: teljes tetőszerkezete, üvegablakai, berendezési tárgyai megsemmisültek. Az oltáron álló Jézus szobor ugyanakkor a helyén maradt, csak a karja törött le…
A háborús károk helyreállítása hosszú évtizedek óta tart. A felszentelés óta bizony alaposan megváltozott a templom képe. A mennyezet egyszerű, fehér festést kapott, eltűntek a míves lámpatestek, az oltárra Borsa Antal márványszobra került, új funkciót kapott a keresztelőkápolna, eltűnt a szószék és megépült a szembemiséző oltár. 1978-ban az eredeti kartonok alapján Német Ferenc újragyártotta a főhajó üvegablakait, míg a főbejárat felett található félköríves ablak helyreállítására már csak az új évezredben került sor. Sok tennivaló lenne még…

A templomot bemutató előadás után mód nyílt a részletek megfigyelésére, fényképezésre s aztán az altemplom megtekintésére. A templomkertben vezetőink még felhívták a figyelmet néhány érdekes építészeti megoldásra, s aztán a csarnokba visszatérve már a plébániához tartozó Kiskútligeti kápolnára és a templomhoz kapcsolható személyes emlékekre terelődött a szó. Megtudtuk, hogy az egyik oldalkápolnában elhelyezett kép még a barakktemplomból való; hogy a csodatévő kiskúti kegykép eredetije miért került a templomba; hallottunk a téglás körmenetről és a szentélyben álló, régi, nagy orgonáról is.

Szeressék ezt a meggyötörtségében is szép hajlékot, amit a hit, az elkötelezettség és az újrakezdés szimbólumának is tekinthetünk!

Berente Erika

Fotógaléria: Ars Sacra fesztivál - Nyitott templomok napja

52 kép