4066

A győri strand- és termálfürdő múltjáról

Várostörténeti puzzle – 28. rész

A folyók jóvoltából a szabad fürdőzés évszázadokon át adott volt a győriek számára. Már a római és a török időkben valószínűsítik a város területén a zárt fürdők működését is. Az első világháború után jelentkezett nagyobb igény egy valódi medencés fürdő megépítésére, mivel 1918 után Győrben fellendült a sportélet, evezősök, úszók készültek országos versenyekre.

Az 1920-as évek elejétől egyre erősebb hangok jelentek meg a helyi sajtóban, melyek strandfürdőt, állandó uszodát követeltek. Egyes cikkek Révfalut célozták meg a majdani fürdő lehetséges helyszínéül, ezt a területet alkalmasnak találtak komplex nyaralótelep kialakítására is.

Fabódés, deszkamedencés strandfürdő:

A Győri Hírlap 1925. szeptember 16-án tudósított a városi törvényhatóság döntéséről, miszerint Győr 51 millió koronát különített el a költségvetésből a fürdő építésére, állandó uszoda létrehozására.

A cikk már a következő évre ígérte (legalábbis remélte) az uszoda felépítését, amely azonban egyelőre váratott magára. Még 1927-ben és az 1928-as sajtóban is csak az e célra elkülönített pénzről olvashatunk. A gazdasági világválság hatását közben Győrben is érezni lehetett.

A város 1929-ben létrehozta a Fürdőügyi Bizottságot, melynek feladata a győri fürdőkérdés tanulmányozása, illetve egy mélyfúrású és meleg forrású kút lehetőségének vizsgálata volt.

A Dunántúli Hírlap 1930. március 14-én megjelent száma szerint két lehetőség mutatkozott az uszoda építésére: az egyik, a drágább megoldás azt jelentette, hogy a korábbi példákhoz hasonlóan vasbetonra épített deszkamedence épülne, a másik tervezet szerint modern, állandó verseny és közfürdőzésre is alkalmas medencét építenének.

Szerencsére a városvezetés belátta, hogy Győrnek kell egy valódi uszoda, így 1930. március 23-án már arról tudósított a Dunántúli Hírlap, hogy eldöntötték az épített medencés uszoda megvalósítását, amely akár a téli fürdőzést is lehetővé tenné.

Azonnali terveket sürgettek, és még az országos úszószövetség elnökét is elhívták terepszemlére. Az uszoda tervezésével kapcsolatban több tervező neve felmerült, végül Hajós Alfréd, a „világ elismerten legnagyobb uszodaépítő tekintélye”, az újkori olimpia bajnoka mellett döntött a győri városvezetés. Az új uszoda helyszínéül a Cziráky teret jelölték ki.

Dunántúli Hírlap, 1930. április 10.:

Dunántúli Hírlap, 1930. április 25.:

Ezzel párhuzamosan elkezdték szervezni a próbafúrásokat a mai uszoda környékén, mivel az előzetes geológiai mérések szerint a mélyben akár 50-60 fokos hőmérsékletű víz is lehet.

A Hajós Alfréd által tervezett medencés uszoda egy 50x18 méter méretű nagymedencéből és egy lubickolóból állt, kiegészítve öltözőépületekkel, kazánházakkal. A tervekben szerepelt még egy műugrásra alkalmas medence is, de a talajviszonyok miatt és költségkímélés céljából ez utóbbit elhagyták.

Dunántúli Hírlap, 1930. május 03.:

Dunántúli Hírlap, 1930. május 07.:

Az építkezés 1931 áprilisában kezdődött meg, gondosan megválogatott győri vállalkozókkal. A kivitelezést sürgette az a tény, hogy Győr minél hamarabb be akart kapcsolódni az országos vízi sportéletbe. Már július hónapra úszóversenyt hirdettek a helyi úszóknak, augusztus 20-ára pedig úszókongresszussal egybekötött országos úszóversenyt terveztek, melyre a kor jeles bajnokait is várták.

Május közepén tartották az uszoda bokréta ünnepélyét, melyre illusztris vendégeket és bajnokokat, köztük ifj. Horthy Miklóst és Hajós Alfrédot is meghívták. A program része volt a KIOSZK rádiótermében tartott állófogadással egybekötött sajtótájékoztató a közönség számára, ahol az építkezés lépéseit is bemutatták.

Dunántúli Hírlap, 1930. május 16.:

Dunántúli Hírlap, 1930. május 19.:

A győri medencés uszoda 1931. július 6-án nyílt meg, mely fekvése és technikai megoldása miatt is egyedülálló volt az országban. Hajós Alfréd tervező azt nyilatkozta, hogy a Cziráky-emlékműtől még impozánsabb és egyedi hangulatúra sikerült az uszoda. A medencéket a Duna vizével töltötték fel, és bonyolult eljárással gondoskodtak annak fertőtlenítéséről, cseréjéről és melegítéséről. Az öltözőkön kívül a pihenni vágyókat büfé, konyha és közös étkező-, napozóterasz várta.

A versenyúszásra, vízipólózásra és a hűsítő strandolásra egyaránt alkalmas uszoda felszerelése és szolgáltatásai a győriek minden igényét kielégítette. Az első avatóversenyt július 9-én tartották, majd augusztusban újra jeles úszók versenyeztek, és ekkor rendezték meg az első vízilabda-mérkőzést is Győrben. A hatalmas érdeklődésre való tekintettel mindenkit az elővételi jegyvásárlásra bíztattak a szervezők.

Dunántúli Hírlap, 1930. június 28.:

A nagy sikerű sportesemény és a rendben lezajlott úszókongresszus után a győriek életvitelszerűen kezdték használni az uszoda nyújtotta előnyöket.

Győri strand 1933. (Fortepan/11802):

Vidám fürdőzők 1943. (Fortepan/43522):

Napozás a győri strandon 1943. (Fortepan/43521):

A győri városvezetés felismerte a létesítmény adta lehetőségeket, ezért elkezdték kidolgozni Győr fürdővárosi propagálását.

A második világháború Győrt ért bombázásai az uszodát sem kímélték, gránáttalálatot kapott, szétlőtték a klórozó berendezést, megsérültek az öltözőszekrények. A háború után két évig halódott a vízi élet, majd 1947-ben a medencés uszodát a három éves terv keretében újjáépítették. A szétlőtt berendezések felújításával párhuzamosan parkosítottak, számbavették az elkövetkezendő évek bővítési lehetőségeit.

A második világháború utáni első reklám hívja a fürdőzőket:

Látkép a Cziráky-emlékművel:

A medencés uszoda 1949-ig a város közüzemeként működött, később önálló vállalat lett, 1953-tól pedig a Víz- és Csatornaművekhez csatolták. Az évenkénti karbantartáson és a kisebb átalakításokon kívül eredeti állapotában működött az uszoda, majd 1962. május 1-től az első termálkút vizét, amely 2000 m mélyről feljutó gyógyhatású víz volt, bevezették a gyermekmedencébe. S hogy a gyerekekhez ne maradjanak hűtlenek, még ebben az évben társadalmi munkával építettek egy új termálmedencét, így visszakaphatták a lubickolót is a kicsik. A termál az uszoda tőszomszédságában, a Rába és a Duna torkolatánál épült fel.

Az új termálfürdő:

A langyosabb víz, az eggyel több medence vonzotta a látogatókat, kitolódott a fürdési szezon is. A megnövekedett forgalom miatt több kabinra, nagyobb parkosított területre volt szükség, valamint új játszóeszközök felállítására. A strandfürdő bővítési tervét 1965 januárjában tették nyilvánossá, melyben újabb termálkutak fúrása és két új medence megépítése is szerepelt. A tervek októberre meg is valósultak, Győr a régió kiemelkedő fontosságú fürdővárosa lett. A siker nem maradt el, már külföldről is egyre többen érkeztek a gyógyhatású víz miatt. Az Országos Közegészségügyi Intézet vizsgálata szerint alkálihidrogén-karbonátos és kloridos hévíz tör fel Győrben, ami jodidion tartalma miatt a jódos vizek közé sorolható. Fürdőkúra esetén mozgásszervi és reumatikus panaszokra ajánlották. Győr városa a további bővítésen gondolkodva ismét 10-12 millió forintot különített el az uszodára, vagy ahogy akkor már gondoltak rá, a fürdőtelepre, fürdőkombinátra.

Az egykori egymedencés uszoda folyamatos fejlesztése Győr fejlődését is segítette, ennek kapcsán épültek szállók, éttermek és kemping is a városban. A 80-as évek elején tervpályázatot írtak ki a fürdő további fejlesztése érdekében, már kifejezetten gyógyturisztikai céllal. A rendszerváltás időszakában azonban már sem pénz, sem tervek nem voltak, a strand, a termál egyre lehangolóbb képet mutatott. Újságcikkek születtek, amelyek megkérdőjelezték, hogy egyáltalán felújítható-e az épületkomplexum.

Építő, a Győr Megyei Állami Építőipari Vállalat lapja, 1987.:

Végül a győriek nagy bánatára a termál alig 25 éves épületeit 1988-ban életveszély miatt lebontották.

Mai Nap, 1991. december 04.:

Az 1990-es évek bonyodalmas, nyomozásokkal tarkított fürdőépítési álmai után új történet vette kezdetét. 2004. október 3-án már mint Rába Quelle Gyógy-, Termál- és Élményfürdő nyitotta meg kapuit, és áll azóta is a győriek és a pihenni, gyógyulni vágyók rendelkezésére.

Lengyel Adrienn

Felhasznált források:
Cziglényi László: A győri fürdők In.: Győri tanulmányok 3. Győr vízműve. Győr Megyei Város Tudományos Kutatócsoportja, 1974. p. 107-133.
Gallyas Camilló: Győr: a romváros élni akar! Győr Egyházmegyei Alap Nyomdája, 1948.
Magyar Építőművészet 1966. 2.
Építő: Győr Megyei Állami Építőipari Vállalat lapja, 1987.
Dunántúli Hírlap 1930. évfolyama

A képek forrásai:
Dunántúli Hírlap 1930. évfolyama
Magyar Építőművészet 1966. 2.
Építő: Győr Megyei Állami Építőipari Vállalat lapja, 1987.
A DRKPMK Helyismereti Különgyűjteményének cikk-kivágat- és aprónyomtatványaiból
Sády Erzsébet: Egyszer volt: Győr vármegye és Győr szabad királyi város, 1848-1920. Editor 21, 2013.
Gallyas Camilló: Győr: a romváros élni akar! Győr Egyházmegyei Alap Nyomdája, 1948.
Fortepan


A Várostörténeti puzzle sorozatának korábbi cikkei:

- 1. rész: A Radó-szigeti Kioszk
- 2. rész: A győri repülőtér
- 3. rész: A Wolf Gyula-féle könyvkereskedés a győri Széchenyi téren
- 4. rész: Régi győri farsangi bálok
- 5. rész: Makrisz Agamemnon: Vízicsikó
- 6. rész: A Dunakapu tér
- 7. rész: Az Apolló mozi
- 8. rész: A Győri Gyufagyár
- 9. rész: 
Egy kiszolgált katonaszobor: a vashonvéd
- 10. rész: A Hungária kávéház tulajdonosa, a népdalgyűjtő Limbeck Ferenc - Limbay Elemér
- 11. rész: Az Auer Kávéház
- 12. rész: Volt egy mozi...: A győri Elite Mozi (1922-1953)
- 13. rész: A Győri Lemezárugyár – A fémjátékok egykori fellegvára
- 14. rész: A „nagy ház”, avagy a győri Lloyd-palota (I. rész)
- 15. rész: Adalékok a győri Lloyd történetéhez (II. rész)
- 16. rész: Régi győri mesterség: a burcsellás
- 17. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – I. rész
- 18. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – II. rész
- 19. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – III. rész
- 20. rész: A Stádel Gépgyár – Győr első gépgyára
- 21. rész: A Kisalföldi Gépgyár
- 22. rész: A győri Tungsram Gépgyár
- 23. rész: A győri szecessziós Kisfaludy kávéház története
- 24. rész: A Zeiss Optikai Gyár a győri Dunakapu téren
- 25. rész: Élet az egykori újvárosi Nádor szállóban
- 26. rész: Postapaloták Győrött
- 27. rész: A Spartacus csónakház – Győr első csónakháza
2015.09.10
32