„Az olvasás is gondolkozás, s az írás is beszéd.” (Babits Mihály)

A legalsó szint a létfenntartás: az analfabéta embernek egyáltalán munkát találni is esélytelen. Aki megtanulta, annak fel se tűnik, hányszor jelent nélkülözhetetlen eszközt a nyelv használata. A másik oldalról nézve: az írástudók a modern társadalom működésének alapfeltételét jelentik.
De ha az ember teljességét, a benne rejlő lehetőségeket nézzük, ennél sokkal többről van szó. Az írás és olvasás megnyitja az utat a kibontakozás előtt. Már a képesség elsajátítása is olyan komplex tanulási folyamat, amely az ember mikrokozmoszának varázslatosságára mutat rá.
Kezdjük az olvasással. Ahhoz, hogy a betűk szavakká, a szavak mondatokká, a mondatok pedig értelmezhető szöveggé állhassanak össze, rengeteg mindent kell mozgósítanunk magunkban. Már a beszédhanghallás minősége befolyásolja a beszédhangok képzését, a megértés folyamatát, az olvasást és a helyesírást. A gyermekek akkor tanulnak meg helyesen olvasni és írni, ha nemcsak globálisan észlelik a szót, hanem ha képesek annak elemeire, a beszédhangokra is összpontosítani. A kutatások szerint az olvasási zavarok (pl.: diszlexia) egyik kiváltó oka az akusztikai eltérés feldolgozásának hiányosságaiban kereshető. Ennek megelőzésére dolgozták ki a mesékre épülő óvodai, kisiskoláskori készségfejlesztést, mert a sokszor hallott mesék és a hozzájuk kapcsolódó beszélgetések fejlesztik a nyelvi-logika különböző elemeit, ez pedig elengedhetetlen feltétele a szövegértésnek. De a mesék legfontosabb hatása az olvasástanulás motivációja. A szülőknek és nevelőknek óriási felelőssége van abban, hogy mennyire szerettetik meg az írás-olvasás csodáját a gyermekekkel. És Boldizsár Ildikó meseterapeuta szerint ezt nem lehet elég korán elkezdeni, hiszen már a magzatkorban „hallott” mesék is hatnak. Vekerdy Tamás megosztott néhány nagyon konkrét dolgot arról, hogy miért fontos a gyerekek számára a hallott mese.

„Nagy József és kollégái a 70-es évek elején végeztek egy felmérést, mely azt állapította meg: az a gyerek, aki minden nap hall mesét az iskolába lépés idején, 1,5 évvel előzheti meg anyanyelvi szinten azt a kortársát, aki nem rendszeres mesehallgató.
Ne felejtsük el azt sem, hogy az anyanyelv fejlettsége a gondolkodás fejlettségének előfeltétele.
Mesét hallani a gyerek számára minden nap, nélkülözhetetlen a belső képkészítés szempontjából. Az elaboráció (feldolgozás) legfontosabb eszköze: ‘a világról való tudást a saját belső képeimbe öltöztetem’. A mesét hallgató gyereknek kettős tekintete van. Rászögezi tekintetét a mesemondóra, látni, hogy már alig lát, elindult a ‘belső mozi’, a belső képek sorozata.
A gyermeknek rengeteg feldolgozni valója van, ezért rengeteg a belső kép éhsége. A belső kép fiziológiai változásokat idéz elő a gyerekben. Az tud jól olvasni, aki spontán tud belső képeket létrehozni. A változások, melyek a szervezetünkben zajlanak olvasás közben elmélyítik az érzelmi azonosulást. Belső kép nélkül az olvasás unalmas, érdektelen...
A hallott mesével indul az olvasóvá nevelés. Nem lesz jó olvasó az, aki nem hallgatott elég mesét.”

(Dr. Vekerdy Tamás: Mesétől az olvasásig)

Az írás-olvasás gyakorlása a felnőtt ember számára is nagyon fontos szellemi-lelki tevékenység, mely segíti az emlékezést és a képzelet működését. Fegyelmez és ugyanakkor ihletet ad. Miközben írunk, rendeződnek bennünk az addig cikázó gondolatok, felépül egy gondolatmenet, amivel eljuthatunk egy következtetésre, megoldásra, akár saját magunkkal kapcsolatban is.

Idézetek az írásról:

„Az írás annyit tesz, mint magunkat olvasni.” (Max Frisch)

„Az írás az halászat: az ember fejében ott van egy gondolat; hórukk, a nyelv hálójával neki kell feküdni s húzni. A nagy gondolat csak bizonyos fogásokkal húzható ki.” (Németh László)

„Amikor írsz, átjárhatóvá válnak számodra az anyagi és anyagtalan világ közötti dimenziók. Mert az írás: betűtestet öltött lélek.” (W. Barna Erika, grafológus)

Az alfabetizálás világnapján az UNESCO évről-évre felszólítja a világ országait az írástudó társadalom megteremtésére.

Szabados Éva

Források: mtva.hu, hvg.hu, magyarpedagogia.hu, Wikipédia, citatum.hu, weeg.hu

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.